Előfizetés

A járvány megmutatta, hogy valami rosszul működik az iskolákban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.24. 06:40

Fotó: Népszava
A szakszolgálatoknál jelentősen nőtt a tanulási zavar miatt jelentkezők aránya - mondta Gyarmathy Éva pszichológus, aki szerint kaotikus állapotok, fenyegetés, a döntéshozók felelősséghárítása jellemző az oktatásra.
Hétfőn kinyitottak az óvodák és az általános iskolák. A nyitás mellett és ellen is szóltak érvek. Ön mit gondol, jó ötlet volt? Egy-két hónap jelenléti oktatás nem fogja megoldani azokat a problémákat, amik az elmúlt egy évben felhalmozódtak. Jelenleg nagy felelőtlenségnek érzem a járvány csúcsán visszaengedni az óvodásokat és az alsósokat, hiszen a koronavírus újabb mutációi már a fiatalokra, gyerekekre is veszélyesek, akiknél az oltás még szóba sem jött. És itt most nemcsak az okozhat bajt, hogy egy-egy gyereknek, osztálynak betegség miatt otthon kell maradnia. Mint minden vírus, így a koronavírus is hat az idegrendszerre, csak sokkal erősebben, mint más vírusok. A gyerekek idegrendszere még fejlődésben van, ha megfertőződnek, az fejlődési zavarokat is okozhat. Vissza se engedné őket, amíg nem csillapodik a járvány? Mielőtt kitör a nyári szünet, és a járványhelyzet engedné, mindenképp adnék lehetőséget a gyerekeknek, hogy találkozhassanak egymással, a pedagógusokkal. Ugyanakkor ha vissza is mennek az iskolába, annak nem arról kellene szólnia, hogy gyorsan, amennyi tananyagot csak lehet, le kelljen adni és mindenkit lefeleltetni. Közösségi élmények kellenek, persze nem minden áron. Most az egészség védelme lenne a legfontosabb. Vannak, akik szerint a kormány két alapjogot, az egészséghez és a tanuláshoz való jogot állította szembe azzal, hogy a járvány harmadik hullámának tetőpontján kinyitotta az oktatási-nevelési intézmények egy részét. Ön hogy látja? Úgy, hogy a döntéshozók a felelősségüket akarják elkenni. Egy ország vezetésének az lenne a dolga, hogy olyan körülményeket teremtsen, ahol biztosítva van az egészséghez és a tanuláshoz való jog is. A mostani helyzetben ennek nem feltétlenül abból a két kérdésből kellene állnia, hogy kinyissuk vagy bezárjuk az iskolákat. Például ha már tavaly szeptemberre megszervezték volna, hogy ne kelljen egy osztályban egyszerre harminc diáknak együtt lennie, máris kevésbé lenne veszélyes bent lenni. Nyáron volt három hónap arra, hogy felkészüljünk a második hullámra, mégsem történt semmi. Az, hogy az iskolai KRÉTA-rendszerben, ami egy rémálom, és amit a pedagógusok csak KRETÉN-nek neveznek, megcsinálták, hogy esetleg beszélgetni is lehessen egymással, nagyon távol van azoktól a lehetőségektől, amelyekkel mind a távoktatást, mind a jelenléti oktatást jobbá és biztonságosabbá lehetett volna tenni. Az országvezetés hatalmas mulasztása, hogy a járvány harmadik hullámában még mindig ott tartunk, hogy az egészséghez és a tanuláshoz való jog egyszerre sérül. De az iskolába, óvodába járást nem tették kötelezővé, a szülők dönthetnek úgy is, hogy még otthon tartják a gyerekeket. Sok helyen sikerült is egymásnak ugrasztani a szülőket és a pedagógusokat. Mert a szülőknek csak látszólag van joguk, hogy döntsenek. A háttérben meg nyomás alatt vannak a tanárok, hogy vegyék rá a szülőket, engedjék a gyerekeket. Mert különben gyűlik a hiányzás, nem lesz elég érdemjegy, az otthon maradóknak hosszabb lesz a tanév, mert pótolni kell... Ezek a fenyegetések azok, amik a konfliktusokat okozzák. Nincs tiszta, egyértelmű szabály. Ez is felelősséghárítás a döntéshozók részéről. Lényegében a szülőkre, pedagógusokra hárítottak egy országirányítási felelősséget, pedig azért vannak egy országnak vezetői, hogy értelmes kereteket adjanak a mindennapoknak. Most az van, hogy csináljatok, amit akartok, aztán majd később kiderül, ki csinálta jól.
Sok tanár és diák panaszkodik arról, hogy távoktatásban nem lehet úgy átadni és megtanulni a tananyagot, mint az iskolában. De korábban, még a járvány előtt arról hallhattunk sokat, hogy az iskolai oktatás sem megfelelő. Az a baj, hogy az iskolai oktatás korábban is csak eldöcögött, nem felel meg a XXI. századi kihívásoknak, s főleg nem felel meg a XXI. századi gyerekeknek. A járvány tulajdonképpen megmutatta, hogy valamit rosszul csinálunk. Vagyis inkább felerősítette a jeleket, mert a problémákat már jó ideje jelzi az is, hogy egyre több a beilleszkedési, tanulási zavaros, sajátos nevelési igényű gyermek.   Ön sok különleges igényű gyerekkel foglalkozik. Mit tapasztal, rájuk milyen hatással van a mostani időszak, a karanténoktatás? Nagy különbségek vannak aszerint, hogy milyen súlyos zavarokkal küzd egy gyermek. Mert ha állandó fejlesztésre lenne szüksége, az sokkal nagyobb gond most. Ezt nem kaphatja meg a szakemberektől sem. Persze lehet távolról segíteni a szülőket, de ők nem tudják ugyanazt a fejlesztést elvégezni, mint a szakemberek. Nem is várható el a szülőktől, hogy elvégezzék azt a munkát, ami a fejlesztőpedagógusok, pszichológusok dolga lenne. Speciális módszertanokra lenne szükség, amelyekkel lehetne segíteni a szülőket a mostani helyzetben, de ilyenek nem nagyon készültek. Nem egy esetben láttam azt is, hogy a szülő csak most szembesült azzal, hogy a gyereke nem tud figyelni, felugrál, nem érti meg a feladatot vagy elfelejti. Mert otthon amúgy el van a gyerek, szépen játszik, de ha módszeres munkára, tanulásra kerül sor, az már nem megy. Tehát a családok magukra vannak utalva? Tavaly ilyenkor teljesen magukra voltak utalva, azóta több pedagógus igyekezett kitalálni valamit, de nem ez a jellemző. Nagy hiba, hogy az oktatásirányítás felől semmilyen érdemi segítség, hatékony módszertani útmutató nem érkezett. Ez káoszhoz vezetett, ami ősszel is érzékelhető volt. Teljesen szervezetlenné vált a helyzet, ami az egyik legrosszabb dolog, ami a különleges igényű gyerekekkel történhet. Nekik szükségük van a rendre, a rendszerességre. Most itt van egy újabb időszak, és még mindig nincsenek módszertani fejlesztések. A legnagyobb bajban azok a kisgyerekek vannak, akik úgy kerültek első osztályba, hogy tavaly tavasszal már az óvodai fejlesztésből is jórészt kimaradtak. Ők most többen vannak a hatéves kortól kötelező beiskolázás miatt. Körbe kérdeztem a szakszolgálatokat, és már most kimutatható, jelentősen nőtt a tanulási zavar miatt jelentkezők aránya. Sajnos az várható, hogy ez hosszabb távon további nehézségeket fog okozni. Az igaz, hogy a karantén, az elzártság a tanulási nehézségen kívül lelki problémákat is okozhat a gyerekeknél? Sajnos igaz, ezért is lenne fontos, hogy még nyár előtt összetalálkozzanak, ha erre viszonylag biztonságos körülmények között sort lehet keríteni. De nem minden életkor egyformán érintett. A legnagyobb bajban a tizenévesek vannak, akik az identitásfejlődésük azon szakaszában vannak, amikor a társaikon keresztül kapják a visszajelzéseket, az elfogadott normákat. Egy osztályközösségben, amit jó esetben a pedagógus jól moderál, nagyon fontosak a gyerekek visszajelzései egymás iránt. Persze iskolai közegen kívül is találkozhatnak, de az iskolai és az iskolán kívüli együttlétnek teljesen más hatása van a fejlődésre. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyerekek nagyon alkalmazkodóak. A szorongás inkább a felnőttekről megy át a gyerekekre, ezért is tartom szörnyű dolognak azt a káoszt, ami az oktatásban is történik. A bizonytalanság nem segíti a megoldásokat, sem a gyerekeknél, sem a felnőtteknél. Segítene, ha most azonnal teljes módszertani megújulásokról születne döntés? Minden élethelyzet nyomot hagy, így az elmúlt egy év nyomait sem lehetne kitörölni. De ez nem baj, hanem probléma, a probléma pedig feladat, amit meg kell oldani. A különleges helyzet felnagyítja a különbségeket, jobban látható, kire hogyan hatott. Nemcsak nehézségek vannak, a visszajelzések szerint a gyerekek mintegy 10 százalékánál jobbak lettek a tanulmányi eredmények a digitális távoktatás alatt. Főleg a tehetséges gyerekek tudtak jól fejlődni, mert sokkal kevesebb olyan tanórát kellett feleslegesen végigülniük, ami nem az ő képességeiknek való. Az lenne a legfontosabb, hogy behozzuk a XXI. századi szemléleteket az oktatásba és egyénre szabható tanulási környezetet alakítsunk ki. Mert az csak egy mítosz, hogy minden évfolyamra csak egyféle gyerek jár.  

Névjegy

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Több hazai és külföldi egyetemen is tanít. Kutatási munkájának fő iránya a különleges helyzetű tehetségek képességeinek és személyiségbeli jellemzőinek vizsgálata és ezek alapján történő megfelelő ellátásuk kidolgozása. 2015-ben Prima díjjal tüntették ki a magyar oktatás és köznevelés kategóriában.

Újranyitás: Fertőzött szülők gyerekei is mentek iskolába

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.24. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Volt olyan kisgyermek, akinek több családtagja is koronavírusos, hétfőn mégis ott volt az osztályteremben.
Egy-két napnak kellett csak eltelnie az óvodák és az általános iskolák alsós évfolyamainak hétfői megnyitása óta, és több intézményben újból megjelent a koronavírus. A Népszava információi szerint egy fővárosi óvodában egy kisgyermekről derült ki, hogy elkapta a vírust, nem sokkal később az édesanyja is beteg lett. A nagyatádi Árpád iskolában - amint arról a Népszava is beszámolt - három nap jelenléti tanítás után egy egész osztály került karanténba, miután az egyik kisdiákról kiderült, hogy koronavírusos. Kedden az ATV Híradója pedig arról számolt be, hogy Pécsen két bölcsődében és két óvodában is megjelent a vírus. Lapunk a hét folyamán többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, hétfő óta mennyi esetben kellett intézkedni óvodákban és általános iskolákban a fertőzések miatt, de tájékoztatást egyik megkeresésünkre sem kaptunk. Mivel a fent említett esetek és az iskolanyitás között nagyon kevés idő telt el, feltételezhető, hogy többen már eleve fertőzötten mentek be az intézményekbe. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) több tucat visszajelzés érkezett a hétfői iskolanyitásról, ezek között található egy falusi iskola pedagógusának beszámolója, amelyben arról írt: négy alsós osztályuk van, három osztályban pedig kiderült, hogy egy-egy kisgyermek családtagja covidos. Ennek ellenére a gyerekek hétfőn ott voltak az iskolában. - Van olyan gyermek is, akinek az édesanyja, a nagypapája és az édesanyja testvére is fertőzött, egy háztartásban élnek, és a kislány ott volt ma az iskolában. Sajnos én továbbra is félek a jelenléti oktatásban - írta. Több olyan iskola is van, ahol a gyerekek jelentős része (akár 50 százaléka) otthon maradt, de vannak olyan intézmények is, ahol szinte mindenki bent volt. Egy észak-alföldi iskolában tanító pedagógus azt írta a PDSZ-nek: az iskolából mindössze ketten hiányoztak, a tantermek "teltházasak", a hét eleji esős idő miatt "egymás hegyén-hátán" voltak a gyerekek az óraközi szünetekben. - Első osztályosaim mindannyian jelen voltak, írás órán fogom az egyik gyermek kezét, kanyarítjuk a Q betűt, és ekkor akkorát tüsszentett, hogy még a maszkom alatt is voltak “cseppek”. Az első oltást nyolc napja kaptam meg, egyébként krónikus beteg vagyok – tette hozzá. A szakszervezethez több jelzés érkezett arról is, hogy az iskolákban nem egyformán segítik az otthon maradó diákokat a tanulásban. Lapunk több alkalommal is megírta, a pedagógusok nem tarthatnak párhuzamosan online és jelenléti órákat, ugyanakkor Kásler Miklós Emmi-miniszter levele szerint ez nem zárja ki, hogy – ha ehhez adottak a technikai feltételek - a tantermi órákba otthonról, online is be lehessen kapcsolódni. Egyes iskolákban ezt megoldják, máshol a tankerületek kifejezetten megtiltották. Ez ügyben többször kerestük a Klebelsberg Központot, de mindmáig nem foglaltak állást. Az ellentmondásos központi tájékoztatók okozta káoszt talán annak a budapesti pedagógusnak a beszámolója szemlélteti a legjobban, aki arról írt: az iskolaigazgató nekik azt mondta, nem fogja megakadályozni, ha a tanárok online közvetítik az órákat. "A város másik iskolájában az hangzott el, nem csinálhatják, mert a tankerület megtiltotta" - fogalmazott. A PDSZ pénteken Áder János köztársasági elnöknek - aki feleségével alapítványt hozott létre a koronavírus miatt árván maradt, eddig több mint 600 gyermek támogatására - is levelet írt, azt kérve: "vesse latba befolyását", hogy a járvány jelenlegi szakaszában minden intézmény visszatérhessen a digitális munkarendhez. Hangsúlyozták: ez nem a pedagógusok, hanem az egész ország érdeke. 

TASZ: Alaptörvény-ellenes és diszkriminatív a védettségi igazolványokkal kapcsolatos szabályozás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.23. 22:43

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint épp a legrosszabb forgatókönyv valósul meg.
A védettségi igazolvány - nevével ellentétben - egyáltalán nem a védettséget igazolja

- írja péntek esti Facebook-posztjában a TASZ. A szervezet úgy vélekedik, a kártyát mindenki megkapja akár már az oltást követő napokban, amikor még nem alakul ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez követően lehetne kiadni. Ebből kifolyólag - miszerint a kártyatulajdonosok is fertőzhetnek - akkor a különbségtétel alapja az lesz, kinek van kártyája és kinek nincsen. A TASZ szerint utóbbi megkülönböztetés nem elfogadható, diszkriminatív és Alaptörvény-ellenes. Arra is kitérnek, hogy a rendszer hatalmas feszültségeket gerjeszt, mivel az átláthatatlan rendben zajló oltások miatt épp a legkiszolgáltatottabbak közül sokaknak esélyük sem volt megkapni az oltást, miközben mások már étterembe, strandra, meccsre mehetnének. "Az utolsó pillanatig lebegtetett szabályozás bizonytalanságban tartja a szolgáltatókat is, akik nem tudják, újranyithatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel." - fogalmaz a bejegyzés, ami azzal zárul: bármilyen szabályokat is hozzanak a végén, a TASZ segít azok értelmezésében.