Zöldzóna;megfigyelés;környezetvédők;OMV;Greenpaece;

- Civil környezetvédők a célkeresztben

Az osztrák közélet sajátos megfigyelési ügytől hangos: a sértett a Greenpeace, a megfigyelő egy magáncég, az állítólagos megbízó pedig az OMV.

Mióta létezik környezet- és természetvédelem, azóta elválaszthatatlan az öntevékeny társadalmi aktivitástól - hiszen a környezeti értékeket jellemzően a magánvállalatoktól, és az igen gyakran a tőkeérdekek képviseletében fellépő politikától kell megvédeni (mint keretes írásunkból kiderül, olykor Magyarországon is). A „big business” és az államhatalom pedig hajlamos a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés teljes eszköztárát bevetni a civilek ellen. Ezt a Greenpeace már többször megtapasztalta a saját bőrén. A leghírhedtebb eset a Greenpeace legendás hajójának, a Rainbow Warrior-nak az elsüllyesztése volt 1985-ben: a halálos áldozatot is követelő robbantásos támadást a francia titkosszolgálat követte el a csendes-óceáni szigetvilágban végrehajtott francia atomrobbantásokat dokumentáló és azok ellen tiltakozó hajó és legénysége ellen.

A mostani eset természetesen kevésbé súlyos, hiszen ezúttal nincs szó merényletről, nyugtalanító kérdéseket azonban szintén fölvet. A dossier.at portál által megfogalmazott gyanú szerint az OMV egy korábbi brit MI6-ügynök által alapított magánnyomozó céget, a civil szervezetek megfigyelésére szakosodott Welundot bízta meg azzal, hogy gyűjtsenek információkat olyan osztrák klímaaktivistákról a Greenpeace, illetve a Greta Thunberg mozgalmához kapcsolódó Fridays for Future kötelékéből, akik „egzisztenciális veszélyt jelentenek az olaj-és gázszektorra nézve”.

Súlyosbító körülmény, hogy az OMV részben állami tulajdonban van. Werner Kogler osztrák alkancellár máris magyarázatot követelt Rainer Seele OMV-főnöktől. Igazán meggyőzően maga az olajcég sem cáfolta a vádakat: közleményük szerint „az OMV határozottan visszautasítja azt a vádat, miszerint a civil szervezetek vagy magánszemélyek után kémkedne vagy kémkedett volna a múltban", de a Welund-szerződést nem tették nyilvánossá (a válasszal az alkancellár is elégedetlen volt, és »mielőbbi teljes tisztázást« sürgetett »a társadalmi bizalom helyreállítása« érdekében).

Az osztrák Greenpeace olyan kiszivárgott belső e-mailekre alapozza állításait, amelyek szerint az OMV ténylegesen igénybe vette a Welund szolgáltatásait. A dossier.at által idézett levélben például arról kérdeznek bizonyos OMV-alkalmazottakat, szeretnének-e rajta lenni azon a levelezőlistán, amelyben a Welund az aktivisták megfigyelésének eredményeiről számol be naponta.

A Greenpeace-nek volt már egy nagyon hasonló esete néhány éve: 2017-ben az új-zélandi aucklandi helyi irodájukat egy bejelentő tájékoztatta arról, hogy a Thompson + Clark magánnyomozó ügynökség megfigyeli őket, és annak az ügynek a dokumentációjában is felbukkant az OMV neve - utóbbit egy most megjelent új-zélandi cikk is megerősíti.   

OMW: tiszteletben tartja a békés tiltakozáshoz való jogotA megfigyelési üggyel kapcsolatban az OMV bécsi központja lapunknak azt írta: „Az OMV teljes mértékben támogatja és tiszteletben tartja a békés tiltakozáshoz való jogot, ami mellett többször is határozottan kiállt nyilvános nyilatkozataiban. Ez a jövőben is egyértelműen így lesz. Semmiféle érdekünk nem fűződik ahhoz, hogy civil szervezetek vagy magánszemélyek után "kémkedjünk". Soha nem adtunk – és nem is adnánk – utasítást arra, hogy valakit bármikor is megfigyelés célpontjává tegyünk (…) Az OMV és minden partnere mindig az összes szabály, előírás és törvény betartásával dolgozik. Amikor tüntetésekre került sor, közvetlenül tartottuk a kapcsolatot a rendőrséggel és más szabályozó szervekkel, minden esetben és körülmények között megfogadtuk tanácsaikat a helyzet kezelésével kapcsolatban, hogy biztosítsuk azok békés kimenetelét.” 
Magyarországon sem ismeretlenIdehaza is előfordult, hogy kormányközeli körök titkos eszközöket használva kémkedtek civil szervezetek után. 2018-ban a kormánypárti sajtó egész cikksorozatot szentelt a Migration Aid nevű szervezet lejáratásának; mint később bebizonyosodott, egy izraeli privát biztonsági cégtől szerzett információk alapján. Egy másik ügy, ahol a kormány és az Audi állt az egyik, egy civil zöldszervezet és egy aktivista pedig a másik oldalon, immár kétszer is a strasbourgi bíróság elé került. Abban a történetben az ellen próbáltak fellépni a zöldek, hogy a kormány áron alul játszott át a vállalatnak egy Natura 2000 besorolású területet Győr mellett az autógyár bővítése céljából. Miután a Tiszántúli Természetvédők Társulata megfellebbezte a beruházás környezetvédelmi engedélyét, Zsák Ferenc Tibor elnököt a bírósági iratok szerint egy ügyvéd megkísérelte megvesztegetni, majd – többféle nyomásgyakorlással, a nyomozóhatósággal titkosan együttműködő személyek közreműködésével – rávették egy olyan peren kívüli megállapodásra, amelynek nyomán később eljárást indítottak ellene azon a címen, hogy az engedély megtámadásakor személyes haszonszerzési szándék vezérelte. Előbb 112 napra letartóztatták, ahol az egészsége is tartósan károsodott (emiatt Strasbourghoz fordult jogellenes fogvatartás miatt; az állam a Helsinki Bizottság közbelépése nyomán jelentős kártérítést fizetett neki), majd két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték annak ellenére, hogy a bírósági is megállapította: kizárólag társadalmilag hasznos cél érdekében járt el. Ez az ítélet is a strasbourgi bíróság elé került. Időközben az Európai Ombudsman azt is megállapította, hogy a Natura 2000 terület átminősítésére – és így az egész beruházásra – szabálytalanul került sor. 

Az első három hónapban 1144 milliárd forintos rekordhiányt hozott össze a kormány. A járvány miatt 342 milliárd forintot költöttek.