Mióta létezik környezet- és természetvédelem, azóta elválaszthatatlan az öntevékeny társadalmi aktivitástól - hiszen a környezeti értékeket jellemzően a magánvállalatoktól, és az igen gyakran a tőkeérdekek képviseletében fellépő politikától kell megvédeni (mint keretes írásunkból kiderül, olykor Magyarországon is). A „big business” és az államhatalom pedig hajlamos a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés teljes eszköztárát bevetni a civilek ellen. Ezt a Greenpeace már többször megtapasztalta a saját bőrén. A leghírhedtebb eset a Greenpeace legendás hajójának, a Rainbow Warrior-nak az elsüllyesztése volt 1985-ben: a halálos áldozatot is követelő robbantásos támadást a francia titkosszolgálat követte el a csendes-óceáni szigetvilágban végrehajtott francia atomrobbantásokat dokumentáló és azok ellen tiltakozó hajó és legénysége ellen.
A mostani eset természetesen kevésbé súlyos, hiszen ezúttal nincs szó merényletről, nyugtalanító kérdéseket azonban szintén fölvet. A dossier.at portál által megfogalmazott gyanú szerint az OMV egy korábbi brit MI6-ügynök által alapított magánnyomozó céget, a civil szervezetek megfigyelésére szakosodott Welundot bízta meg azzal, hogy gyűjtsenek információkat olyan osztrák klímaaktivistákról a Greenpeace, illetve a Greta Thunberg mozgalmához kapcsolódó Fridays for Future kötelékéből, akik „egzisztenciális veszélyt jelentenek az olaj-és gázszektorra nézve”.
Súlyosbító körülmény, hogy az OMV részben állami tulajdonban van. Werner Kogler osztrák alkancellár máris magyarázatot követelt Rainer Seele OMV-főnöktől. Igazán meggyőzően maga az olajcég sem cáfolta a vádakat: közleményük szerint „az OMV határozottan visszautasítja azt a vádat, miszerint a civil szervezetek vagy magánszemélyek után kémkedne vagy kémkedett volna a múltban", de a Welund-szerződést nem tették nyilvánossá (a válasszal az alkancellár is elégedetlen volt, és »mielőbbi teljes tisztázást« sürgetett »a társadalmi bizalom helyreállítása« érdekében).
Az osztrák Greenpeace olyan kiszivárgott belső e-mailekre alapozza állításait, amelyek szerint az OMV ténylegesen igénybe vette a Welund szolgáltatásait. A dossier.at által idézett levélben például arról kérdeznek bizonyos OMV-alkalmazottakat, szeretnének-e rajta lenni azon a levelezőlistán, amelyben a Welund az aktivisták megfigyelésének eredményeiről számol be naponta.
A Greenpeace-nek volt már egy nagyon hasonló esete néhány éve: 2017-ben az új-zélandi aucklandi helyi irodájukat egy bejelentő tájékoztatta arról, hogy a Thompson + Clark magánnyomozó ügynökség megfigyeli őket, és annak az ügynek a dokumentációjában is felbukkant az OMV neve - utóbbit egy most megjelent új-zélandi cikk is megerősíti.