Előfizetés

Eltérő esélyek a válság túlélésére – Ezt tette a koronavírus a munkaerőpiaccal

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.04.27. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Azok a dolgozók tudtak jobban alkalmazkodni a koronavírus gazdasági következményeihez, akik már a járvány megjelenése előtt is jobb helyzetben voltak – állapította meg egy friss tanulmány.
A tavaly tavaszinál ugyan jóval lassabb ütemben, de év eleje óta ismét emelkedik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) regisztrált álláskeresők száma – derül ki a friss adatokból. Márciusban 304 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami fél százalékos, 1400 fős növekedést jelent februárhoz képest. Tavaly év végéhez képest így már 13 ezerrel többen regisztráltak a munkaügyi hivataloknál. Az álláskeresők majdnem fele, mintegy 148 ezer ember márciusban semmiféle pénzbeli ellátást nem kapott, vagyis tavaly decemberhez képest 8 ezerrel többen kénytelenek gyakorlatilag a semmiből megélni. Mintegy 41 ezren most kerültek be a statisztikába, vagyis friss munkanélküliek lehetnek.
Tavaly márciushoz képest mindez 8 százalékkal, azaz 22 ezerrel több regisztrált álláskeresőt jelent.

A nők némiképp nagyobb arányban vesztették el munkájukat, mint a férfiak: előbbiek 9, utóbbiak 7 százalékkal lettek többen az NFSZ nyilvántartásában egy év leforgása alatt. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest látványosan - 26 százalékkal - több a diplomás munkanélküli. Esetükben a nagy ugrás azonban főként annak köszönhető, hogy a diplomások a koronavírusjárvány megjelenése előtt csak nagyon kis létszámban szerepeltek a regisztrált álláskeresők között, így egy 4500 fős növekedés is nagy kiugrást jelent arányaiban. Jól mutatja ezt, hogy a szakképzetlenek körében „csak” 3 százalékkal emelkedett egy év alatt a munkanélküliség, számuk mégis 97 ezerre rúgott az idén márciusban, míg a diplomás álláskeresőké csak 21 ezerre. A diplomások az átlagnál jobban vészelték át a koronavírusjárvány első hullámát is: körükben kisebb volt az állásvesztés valószínűsége, nagyobb arányban tértek át távmunkára, és az őket alkalmazó cégek árbevétele is kevesebbet esett – állapították meg a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányukban Köllő János és Reizer Balázs. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója és tudományos munkatársa a KSH munkaerő-felmérése és havi teljesítménystatisztikája segítségével vizsgálta az első hullám azonnali gazdasági hatásait. Eredményeik az egyenlőtlenség növekedésére utalnak. Rámutattak arra is, hogy a válsághoz a társadalomnak azon tagjai tudtak jobban alkalmazkodni, akik már a járvány megjelenése előtt is jobb helyzetben voltak. Eközben heti 3,5 órával csökkent az átlagos munkaidő is, alig 10 százalékról 30 százalék fölé emelkedett a szokásosnál kevesebbet dolgozó foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaidős foglalkoztatás pedig 9,3 százalékponttal esett vissza. Köllő János szerint ezek a számok a 2008–2010-es válságnál is erősebb sokkra utalnak. Az akkori krízis első négy hónapjában, 2008 októbere és 2009 februárja között a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, a legalább egy órát dolgozóké 2,6 százalékponttal esett vissza. Eltérően alakultak az állásvesztési esélyek is. A január–februárban állásban lévők, és legalább egy órát ténylegesen dolgozók 2019-ben 2,8 százalékos valószínűséggel vesztették el munkájukat a második negyedévre. Tavaly ennek esélye 14 százalékra ugrott, és kiemelkedően magas volt a kisvállalkozók, illetve a 10 fősnél kisebb cégek dolgozói körében, valamint ágazatok szerint a járműgyártásban és a szolgáltatásokban. Míg a férfiak állásvesztési esélye 2019-ben még azonos volt a nőkével, addig tavaly utóbbiaké már nagyobb volt. 
A diplomás végzettségűek viszont az átlaghoz képest kisebb arányban veszítették el az állásukat, és a munkaadóik is kisebb árbevétel-csökkenést szenvedtek el.

A KSH munkaerő-felmérése azt tekinti foglalkoztatottnak, aki a kérdezést megelőző héten legalább egyórányi jövedelemtermelő munkát végzett, vagy ugyan egy órát sem dolgozott, de csak átmenetileg volt távol az egyébként meglévő munkahelyétől (például szabadságon volt). Utóbbi kategóriába „békeidőben” a foglalkoztatottak 1,5-2 százaléka esik bele. A járványhelyzetben azonban a sokszorosára nőtt azok száma, akiknek hiába volt munkahelyük, mégsem tudtak dolgozni (például, mert állásidőre vagy „kényszerszabadságra” küldték őket). Így, miközben a foglalkoztatottság hivatalosan csupán 2,8 százalékponttal esett vissza tavaly január-február és április-június között, addig a ténylegesen legalább egy órát dolgozó munkavállalók száma 5,7 százalékponttal csökkent. Vagyis április–júniusban már a 7,4 százalékuk minősült foglalkoztatottnak anélkül, hogy egy órát is dolgozott volna. A probléma kiemelten érintette a fiatalokat, a pályakezdőket, az érettségivel nem rendelkezőket, és az iskolás korú gyermekeket nevelő nőket – hívta fel a figyelmet a tanulmányt bemutató online beszélgetésen Köllő János. 

Főként a diplomások mentek home office-ba

 A járvány miatt bevezetett korlátozások munkahelyromboló hatását enyhítette az otthoni munkavégzés lehetősége. A távmunkában dolgozók aránya az utóbbi 20 évben 1-2 százalék körül mozgott, a tavalyi második negyedévre viszont 16,5 százalékra ugrott. Ezzel a lehetőséggel azonban a tanulmány szerint a leginkább az egyetemi diplomások tudtak élni: több, mint felük a második negyedévben már otthonról dolgozott. A fizikai munkát végzők körében erre értelemszerűen nem került sor, de az érettségizetteknek is csupán a 10, a főiskolát végzetteknek pedig a 37 százaléka tudott távmunkában dolgozni. A magánszektorban elterjedtebb volt a home office, mint a közszférában és az állami vállalatoknál. Budapesten és a nagyvárosokban szintén többen dolgoztak otthonról, mint a kisvárosokban és a falvakban.    

Cégközpontok a tulaj lakásán

Bár elsősorban a kis társaságoknál bevett, tavaly éppenséggel sok nagyvállalat tulajdonosa költöztette át a székhelyet saját lakására - írja az Opten. A "munkát" legkevésbé a fővárosiak "viszik haza".
Ma 43 ezrelékkel több egymilliárd forint feletti árbevételű cég székhelye egyezik meg a tulajdonos címével, mint egy éve - közli az Opten. A cégek méret szerinti csoportjain belül ez a legnagyobb emelkedés. Sőt az évi tízmillió forint alatti mikrovállalkozások esetén az arány 81 ezrelékkel még csökkent is. Igaz, míg a legnagyobb társaságoknak csak 6,48 százaléka "üzemel" a tulajdonos lakásában, addig az arány a legkisebbeknél már 42,24 százalék. A céginformációs szolgáltató közleménye hangsúlyozza, hogy a tényleges tevékenység természetesen végezhető máshol is, bár a székhely jogi jelentősége kiemelt. Térségi bontás szerint messze Budapesten a legalacsonyabb a tulajdonos címére bejegyzett vállalkozások aránya, ami ráadásul tavaly jelentősen csökkent is. A legtöbben Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében élnek a lehetőséggel. A 11 ezer, egymilliárd feletti árbevételű vállalkozásból 1400 egyéni - szolgál a téma kapcsán újabb figyelemre méltó adattal az Opten.

Nem talál magára az üzemanyagpiac

Miközben a hazai üzemanyagárak a legutóbbi, március végi csúcspont óta megnyugodni látszanak, az első negyedévben folytatódott a keresletcsökkenés.
Szerdától ismét, ezúttal 2 forinttal drágul a gázolaj - közli a Holtankoljak.hu. Ennek megfelelően a benzin literjét változatlanul 424, a gázolajét pedig 421 forintért mérik átlagosan. Az árak a legutóbbi, március végi csúcs óta jórészt a hordónként 50 dollár feletti nyersanyag-átlagár miatti, automatikus jövedékiadó-csökkentés folytán látszanak megnyugodni. A nagy hazai kúthálózatokon mért, a Magyar Ásványolaj Szövetség által nemrég nyilvánossága hozott 295 millió literes első negyedévi benzinkereslet ugyanakkor drámai, 13 százalékos éves visszaesés. Ezt csak a vírus berobbanásától beárnyékolt tavalyi második negyedév 19 százaléka haladja meg. Ezen belül szembetűnő a (megnövelt biotartalmú) 95-ös iránti kereslet folytatódó zuhanása, miközben az (alacsonyabb bioarányú) prémiumok forgalma beállt. Gázolajból 5 százalékkal kevesebb, 521 millió liter fogyott: itt a visszaesés üteme némi enyhülést mutat. A 817 millió literes, teljes negyedévi üzemanyagforgalom 8 százalékos csökkenés, ami belesimul a tavalyi év végi adatokba. A benzinkereslet elsősorban a magánautósok, míg a gázolajé főképp az üzleti élet anyagi lehetőségeit tükrözi.