Az amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyar média függetlensége miatt és azt ígérte, hogy közbenjár Orbán Viktornál az ügyben. Blinken a Sajtószabadság Világnapján nyilatkozott és azt mondta, hogy Magyarországon rosszabbodik a tömegtájékoztatás helyzete. Merthogy egyre inkább eltűnnek az elfogulatlan hangok, baj van a sokszínűséggel. A politikust a Telex kereste meg, és azt a választ kapta, hogy a szabad sajtó hozzátartozik a demokrácia szövetéhez, ezért az USA bizonyosan ösztökélni fogja a magyar kormányt, hogy az gondoskodjon a nyitott környezetről.
Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország és Kína megpróbálja befolyásolni a közép- és kelet-európai államokat. Felszólította az érintett országokat, hogy tartsanak ki a nyitottság mellett. Majd úgy folytatta, hogy az Egyesült Államok, valamint az EU úgy gondolja: a közös érdekeket az szolgálja a legjobban, ha megpróbálják megszilárdítani a jogállami normákat, és ha az együttműködés a közös értékeken alapszik. A jelentés a magyar állapotok érzékeltetésére hozzáfűzi, hogy a Klubrádió elvesztette sugárzási engedélyét, majd a frekvenciát a Spirit FM kapta meg, amelynek tulajdonosa Orbán szövetségese. Miközben még zajlik a fellebbezési eljárás.
A járvány lényegesen rontott Európában a sajtószabadság helyzetén, de Magyarország élenjár ebben – hangsúlyozza az Európa Tanács mellett működő fórum, amely az újságírók biztonságával foglalkozik. Most kiadott jelentése úgy értékeli, hogy hatalmas károk érték az eltelt időszakban a független médiát. Pl. a magyar kormány már egészen példátlan szintre jutott: foglyul ejtette a tömegtájékoztatást, hogy felszámolja a 4. hatalmi át önállóságát és sokszínűségét. A miniszterelnök és szövetségesei, szabályozási és anyagi eszközökkel baráti kézbe juttattak egy sor, korábban független szerkesztőséget, egész kormánybarát médiabirodalom jött létre ily módon.
Elég csak az Index vagy a Klubrádió esetét említeni. A Médiatanácsot a Fidesz által kinevezett tagok töltik meg, így ott politikai alapon születnek döntések. A hatóság aláásta a pártatlan média működését, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormánybarát média bizonyos szektorokban tényleges monopolhelyzetbe kerüljön. Ezért a fórum azt sürgeti, hogy alapjaiban reformálják meg a testületet, ideértve a kinevezések gyakorlatát. Gondoskodni kell arról, hogy a tanács független, politikailag kiegyensúlyozott legyen, és hogy védje a sajtó sokszínűségét, továbbá tegyen eleget az uniós előírásoknak.
22 év után felújította magyar nyelvű programját a külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle, mert az igazgató szerint egyre nagyobb az információigény magyar lakosságban, illetve fokozottan szorul vissza sajtószabadság a világban, valamint a szűkebb régióban. Így a hatalom akadályozza sok szerkesztőség munkáját, ha azok kritikusak. Sőt, már az is előfordult, hogy kénytelen voltak lehúzni a rolót.
A műsort a Youtube-on lehet látni, úgy kell keresni: DW Magyar. Egyelőre magyarra lefordított jelentésekből és riportokból áll, de tervezik, hogy lesznek híradók is. Szó van továbbá arról, hogy több magyar adó is átveszi. A célközönséget a 20-35 év közötti korosztály jelenti. A Deutsche Welle 1962-től 67-ig, valamint 1993-99 között sugárzott Magyarországra.
A washingtoni kormányzat által finanszírozott Freedom House úgy látja, hogy egész Európában szorul vissza a demokrácia, de ezen belül különösen kirívó az, ami Magyarországon és Lengyelországban történik. A nemzetközi civil szervezet éves jelentése szerint romlik a szabadságjogok helyzete a földrészen, ám ennek az egész világra kihatása lesz. 29 állam vizsgálata alapján az összefoglaló azt állapítja meg, hogy terjed az antidemokratikus gyakorlat, sok helyütt a kormánypártok aláássák a jogállami elveket, csak, hogy hatalmon maradhassanak.
A demokrácia igen jelentős mértékben hanyatlik a földrész középső és keleti részén, de az egészen páratlan, ami az utóbbi 10 évben a magyaroknál és a lengyeleknél végbement, legyen szó az emberi jogokról, a sajtóról vagy a választásokról. Magyarország két kategóriát zuhant és immár csupán hibrid rendszernek számít, azaz a legjobb akarat mellett is mindössze választási demokráciának lehet minősíteni.
A változás folyamata Putyin „szuverén demokráciájával” kezdődött a kontinensen, majd Orbán illiberális demokráciájával folytatódott, de már továbbterjed máshová is. Ezek a vezetők megosztják egymással a tapasztalataikat, tanulnak egymástól, felgyorsítva a nem demokratikus formák térnyerését.
A magyar és a lengyel kormányt ugyancsak egymás módszereit másolja, amikor lecsap az igazságszolgáltatás, a média, a civil szféra függetlenségére, valamint a sebezhető kisebbségekre. Sőt, most már ott tartanak, hogy új normákat hoznak létre a maguk számára, sutba vágják a demokratikus elveket, és nyíltan terjesztik a maguk módszereit. Pl. a lengyel politika LMBT-ellenes sikereit látva a magyar vezetés szintén homofób támadásokat indított, ez lett a főcsapás egyik iránya.
A rendszerek célja az, hogy legitimizálják, amit csinálnak. Lassan elindul ugyan velük szemben a jogállami mechanizmus, ám arról Budapest és Varsó is azt állítja, hogy politikai intézményről van szó és igazából hiányzik a jogállam pontos meghatározása.
Magyarországon a független szerkesztőségekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, miután a hatalom birtokba vette a tájékoztatást. Jogi és gazdasági eszközökkel igyekszik elfojtani a bíráló hangokat, illetve támogatni a „közeli” orgánumokat. Ez a gyakorlat a lengyeleknél és a szerbeknél, sőt már a szlovéneknél is megtalálható.
Alapos vizsgálatot kíván lefolytatni az Európai Bizottság, miután kiderült, hogy Orbán Viktor az EU segélyalapját megcsapolva akar pénzt adni a most létrejövő alapítványoknak. A Brüsszelbe eljuttatott tervezet 4 milliárd dollárt szán az egyetemeknek, amelyeket immár a politikus szövetségesei vezetnek, ám beavatott források szerint a koncepció aggályokat vált ki az EU-ban. Annak jó kell hagynia a nemzeti előirányzatokat, de szükség esetén akár azt is megteheti, hogy kezdeményezi a pénzek leállítását.
Jól tájékozott körök szerint a szervezet végrehajtó testülete azt közölte a magyar képviselőkkel, hogy még dolgozni kell az elképzelésen, ezen belül főként a felsőoktatásra kell nagyon odafigyelni. Az EU-ra nyomás nehezedik, nehogy korrupció vagy csalás forrása legyen a különleges keret, hanem segítsen talpra állni a gazdaságoknak és járuljon hozzá a digitális, illetve környezetvédelmi fejlesztésekhez.
A Bizottság szóvivője úgy reagált az értesülésre, hogy Brüsszel résen lesz, és ehhez rendelkezésre áll a megfelelő eszköz, hiszen a testületnek rá kell bólintania a nemzeti tervekre, azok csak akkor mennek át. A jelentés rámutat, hogy az unió pont akkor nézi meg a magyar javaslatot, amikor szorongatják, hogy ne tűrje el a közös pénzek lenyúlását. Ezért Magyarországon is számon kéri, hogy a csomag mennyire áll összhangban a szervezet ajánlásaival, közölte egy illetékes. Azok között szerepel, hogy nincs verseny a közbeszerzéseknél, közpénzek tűnnek el kézen-közön, ugyanakkor nehéz tájékoztatást kapni a pályázatok sorsáról és gond van a sajtószabadsággal is.
Az Európai Külügyi Szolgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország átfogó kampányt indított a Szputnyik V támogatására, egyben pedig a szer uniós forgalmazása ügyében illetékes Európai Gyógyszerhatóság lejáratására. Ezen felül igyekszik elérni, hogy a tagállamok ne közösen szerezzék be az oltóanyagokat. (A jelentés hozzáteszi, hogy a szervezeten belül idáig egyedül Magyarország adja be polgárainak az orosz szert, miután az még nem kapta meg az uniós engedélyt.) A jelentés szerint az összehangolt akcióban minisztériumok, állami vállalatok és Kreml-barát szerkesztőségek egyaránt részt vesznek. Álhírek terjesztésével azt próbálják kicsikarni, hogy meginogjon a bizalom az EU gyógyszerfelügyelet iránt. A támadások immár szinte mindennaposak.
A Paul Lendvai-féle átdolgozott és kiegészített Orbán-életrajzot mindenkinek el kell olvasnia, aki meg akarja érteni, miként működik egy félautokratikus kormány. Így ajánlja a kötetet az osztrák lapban Oliver Schmitt, a délkelet-európai történelem professzora a Bécsi Egyetemről. A kormányfőt úgy mutatja be, mint az egyik legfontosabb európai politikust, hiszen egy kis ország képviselőjeként képes nagyon is befolyásolni, mi történjék az unióban.
Ő is egy egész korszakot jelképez, akárcsak Horthy és Kádár, de nála egészen sajátos, hogy ideológiailag igencsak szélkakasnak tekintendő, ugyanakkor rendszere az uralkodó elit meggazdagodását célozza, a külpolitikában pedig óriási a mozgástere. Politikája azonban már legfeljebb csupán minimális mértékben tekinthető jobboldalinak. Hatalma az államapparátus, a sajtó és az állam közeli gazdaság ellenőrzésén nyugszik. Az uniós pénzeket igen nagymértékben csókosok kapják meg.
A külpolitikában nem elégszik meg azzal, hogy az EU-n belül módosítani igyekszik az irányvonalat, és ehhez blokkolni tudja a döntéseket. Emellett stabil szövetségre törekszik a korrupt és tekintélyelvű orosz, kínai és török vezetőkkel, de népszerűségi listáján szerepel Azerbajdzsán és az izraeli miniszterelnök is.
Uniós forrásokból autoriter társadalmat épített ki, emiatt azonban százezrek vándoroltak ki. De Magyarország elsősorban kapu az EU ellenfelei és vetélytársai számára, így mindenekelőtt Moszkvának és Pekingnek. A kötet nem hagy kétséget afelől, hogy Orbán igazi veszélyt jelent az unió jövőre szempontjából. Odahaza széleskörű lakossági támogatásra támaszkodik, hiszen sokaknak kedveznek a szociális intézkedései. Meg számít az ígéret is, hogy mindenkit megvéd a külső fenyegetés ellen. Egyelőre nem látni, hogy a rezsim egyhamar összeomlana.
Európa jövője Lengyelországban dől el a járvány után . Ezt hangsúlyozza az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt varsói irodájának vezetője. Piotr Buras azzal indokolja véleményét, hogy rossz vége lesz az EU szempontjából, ha megengedi, hogy az újjáépítési alapból autokráciák saját hatalmukat betonozzák be. Az elemzésben a szakember kiemeli, hogy a lengyeleknél a kormányzat gyakorlatilag már rátenyerelt az igazságszolgáltatásra, így nem lehet érdemi jogorvoslatra számítani, ha netán gondok lennének az 58 milliárd eurós keret elköltésével.
Hiszen már az Európai Bíróság is megállapította, hogy nem független az a lengyel fellebbviteli bíróság, amely a finanszírozással kapcsolatos ügyeket elbírálja. De az egész országban erősödik a bírákra nehezedő nyomás. Ráadásul a helyzet csak egyre romlik, hiszen a PiS azt akarja, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét. A cél nyilvánvaló: nehogy alkalmazni kelljen az EUB döntéseit.
Ily módon Varsó kétségbe vonja a Bizottság és az Európai Bíróság szerepét az alapszerződések és jogrend őreként. Ezt azonban nem szabad hagyni. Már nem lehetne nyilvánvalóbb, hogy mennyire fenyegetőek azok a kockázatok, amik ellen tavaly létrejött a jogállami mechanizmus. Az olyan önjelölt erős emberek, mint Orbán és Kaczynski kétségbe akarják vonni az EU egész rendszerét. Ha az unió nem áll a sarkára és belemegy, hogy a tekintélyuralom terjedését segítse a különleges pénzalap, akkor legfeljebb pirrhuszi győzelem lesz a ragály utáni gazdasági megújulás.
32 évvel a szocializmus bukása után megint hatalmas feladatokkal néz farkasszemet a liberális demokrácia, hogy megvédje értékeit és olyan világrendet alakítson ki, amelyet elfogad Oroszország és Kína. Vagyis ismét veszélyben van a szabad világ. Ezt Chris Patten hangsúlyozza, aki Hong Kong utolsó brit kormányzója, majd az EU külpolitikai biztosa volt, jelenleg pedig az Oxfordi Egyetem kancellárjaként dolgozik.
Mint írja, a nyugati jogállam messze nem tökéletes, de ott az embereknek nem kell félniük attól, hogy a hatalom éjjel kopogtat az ajtajukon, viszont igen magas jólétet szavatolnak nekik ezek a rendszerek. Hogy mindez ne kerüljön veszélybe, ahhoz az kell, hogy ezek a rendszerek bátran és önbizalommal felvértezve ragaszkodjanak saját elveikhez, módszereikhez.
A fő feladat Bidenre hárul, akinek előbb azonban otthon kell rendet tennie. A nemzetközi porondon meg kell értetnie a fejlődő országokkal, hogy szövetségeseivel együtt az USA enyhíteni kíván a globális jövedelmi egyenlőtlenségeken, továbbá a tisztességes kereskedelem, valamint az emberi jogok elveit kívánja alkalmazni. Szemben Kínával, amely megkérdőjelezhető programok révén hatalmas adósságokat varr egy sor kormány nyakába.
Azon kívül a liberális demokráciáknak gazdasági és biztonsági védelmet kell felajánlaniuk mindazoknak, akiket Kína vagy Oroszország fenyeget, terrorizál. A szabad világ számára azonban az a leghatásosabb módszer saját fennmaradása szempontjából, ha példát mutat a világnak.
Az elemzés szerint az EU Határvédelmi Ügynökség aligha vonul ki Görögországból, pedig az ugyanazt csinálja, mint Magyarország, tehát minden menedékjogi eljárás nélkül toloncolja ki az illegális migránsokat. A Frontex az év elején mégis hazarendelte embereit a magyar-szerb határ mellől, igaz, ehhez kellett az is, hogy az Európai Bíróság törvénytelennek nyilvánítsa az Orbán-kormány gyakorlatát.
A szervezetnek azonban már öt éve tudomása volt arról, miként járnak el a magyar határrendőrök, még sem tett semmit. Hiába szolgált bizonyítékkal a sajtó, jó pár civil, illetve nemzetközi szervezet. A Helsinki Bizottság több mint 71 ezer olyan esetről tud, amikor a magyar hatóságok rövid úton áttették Szerbiába az érkezőket, de úgy, hogy azok nem adhattak be menedékkérelmet.
A görögöknél ugyanez megy, de a Frontexnek semmilyen bizonyíték nem elegendő. Onnan nem mozdul.
