Előfizetés

Visszavonta az SZGYF a megbízhatósági nyilatkozattételt

Vas András Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.04.29. 11:11
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A dolgozóknak elvileg péntekig kellett volna aláírniuk a nyilatkozatot, ennek megtagadása esetén azonnali hatállyal felmondhattak volna nekik.
Mégsem kell nyilatkoznia a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alá tartozó intézmények több tízezer dolgozójának, hajlandóak-e alávetni magukat a titkosszolgálati eszközöket is felvonultató megbízhatósági vizsgálatnak, ugyanis az SZGYF visszavonta az ezzel kapcsolatos rendelkezést. A dolgozóknak elvileg péntekig kellett volna aláírniuk a nyilatkozatot, ennek megtagadása esetén azonnali hatállyal felmondhattak volna nekik. Az intézményvezetőknek elküldött SZGYF-utasítás óriási felháborodást váltott ki a szociális dolgozók körében. A szociális terület szakszervezetei elítélték, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva akart változtatni a törvényen, s egyeztetést sürgettek a módosításról. - Ilyen horderejű kérdéseket a törvény szerint a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, illetve Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fóruma elé kellett volna vinnie a kormánynak, ám ezt törvénysértő módon nem tette meg – mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. A rendőrségi törvény szerint a megbízhatósági vizsgálat célja, hogy megállapítsák, az érintett eleget tesz-e munkaköri kötelezettségének. Ennek ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A jogszabály alapján az ellenőrök titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek a vizsgálat során, melyet személyenként évente három alkalommal lehet – ügyészi jóváhagyással – elrendelni, s legfeljebb tizenöt – illetve évente egyszer akár harminc – napig tarthat. Ugyanakkor már akkor is lehet előzetesen titkos információgyűjtést kérni, ha csak „megalapozottan feltehető”, hogy a vizsgálatból később olyan információ keletkezik, ami megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is. A törvény lehetővé teszi, hogy az érintetteknek lehallgassák a telefonját, ellenőrizzék-elolvassák a levelezését. Az eredetileg csak a bűnüldözési állományra vonatkozó megbízhatósági vizsgálatokat az év elején Rendőrségi Törvény módosításával terjesztette ki a parlament a kormány vagy a tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre is. Ezzel az egészségügyben, illetve az SZGYF-ben dolgozók egy kalap alá kerültek például a rendvédelmi szervek állományával. Mint arról lapunk beszámolt, ezzel párhuzamosan Pintér Sándor belügyminiszter befolyása erősödött: nemcsak a vészhelyzet idejére kapta meg a magyar kórházrendszer irányítását, hanem az ágazat átalakítását is a BM vezényelné le az ügyben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) helyett. - A szociális dolgozók között óriási felháborodást váltott ki a nyilatkozati kötelezettség, illetve a megtagadása esetén életbe lépő szankciók – folytatta Boros Péterné. – Amúgy is alacsony fizetésért, komoly felelősséggel járó munkát végeznek, erre még a jogaikat is csorbítanák. Mivel a szociális területre nem vonatkozik a felmondási tilalom, ha érvényben maradt volna az SZGYF-ukáz, komoly elvándorlás indulhatott volna meg. Sokan kijelentették, ideiglenesen aláírják ugyan a nyilatkozatot, de csak addig, míg nem találnak másutt állást. Az amúgy is komoly szakemberhiánnyal küszködő szociális szférában ez beláthatatlan következményekkel járna. Ráadásul az MKKSZ jogászai szerint a szabályozás aránytalan, hiszen azonos megítélés alá helyez eltérő kockázatokat: ugyanúgy vizsgál például egy titkosrendőrt vagy egy diplomatát, mint egy szociális otthon gondozóját, noha a kockázati tényezők radikálisan különböznek. Úgy vélik, aggályos, hogy a szabályozás ellentétes Alapjogi Chartával és az alaptörvénnyel, ugyanis mindkettő kimondja, az emberi méltóság sérthetetlen, emellett a charta szerint minden munkavállalónak joga van a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A megbízhatósági vizsgálat bevezetése ronthatja a munkahelyi légkört is, a dolgozók ugyanis félelmükben munkájuk helyett esetleg arra figyelnek majd, nem provokálni akarják-e őket. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke remélte, csak valami jogi félreértés okozhatta, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat kiterjesztették a szociális ágazatban dolgozókra, mivel szerinte a jellemzően a rendvédelmi dolgozók korrupciójának megakadályozására kitalált vizsgálatnak a szociális ágazatban semmi értelme. Ugyanakkor az elnök sértőnek nevezte az eljárást, hogy gyakorlatilag azonnali elbocsátással fenyegetőzve kényszerítették volna a dolgozókat, hogy alávessék magukat a megbízhatósági vizsgálatnak.

Nemzeti Védelmi Szolgálat: nincs szó lehallgatásról

Bár a megbízhatósági vizsgálatoknál bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés folytatható, ám ebbe nem tartozik bele az érintettek telefonjainak a lehallgatása, SMS-ek és az emaileik elolvasása – korrigálta a Nemzeti Védelmi Szolgálat korábbi írásunkat. (A cikk egy korábbi verziójában tévesen azt írtuk: a rendőrségi törvény alapján titkos információgyűjtés is folytatható ebben a körben. Ám a megfigyelt személy elektronikus kommunikációjának a megfigyelése külön, bírói engedélyhez is kötött. ) Az NVSZ elmondta: a megbízhatósági vizsgálat célja annak kiderítése, hogy az érintett eleget tesz-e a jogszabályban, a kollektív szerződésben és a munkaszerződésben előírt kötelezettségeinek-e. Ilyenkor az NVSZ a munkakör ellátása során előforduló élethelyzeteket hoz létre. Az „integritás tesztnek” is nevezett eljárás során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet, azaz az ellenőrzők nem sem fizikai sem lelki ráhatással nem kényszeríthetik arra, hogy a felajánlott összeget, vagy egyéb, jogtalan előnyt elfogadja. Az országszerte számos gyermekotthont, idősek otthonát, mozgás- és egyéb fogyatékossági rehabilitációs intézetet felügyelő SZGYF-et is megkerestük kérdéseinkkel, ám még arra sem válaszoltak, összesen hányan dolgoznak az intézményekben – a főigazgatóság a BM-hez irányította lapunkat –, ám szakmai becslések szerint a nagyjából nyolcvanezer szociális dolgozóból több, mint tízezren tartoznak az SZGYF kötelékébe. B.Z.

Korábban az egészségügyi dolgozóknak is kiküldték a nyilatkozatot

Mint arról lapunk beszámolt, korábban az egészségügyi dolgozók is kézhez kapták a nyilatkozatot. Akkor Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) úgy nyilatkozott: tévedésből küldték ki megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos nyilatkozatokat a kórházaknak. Ehhez képest az SZGYF dolgozóihoz szó szerint ugyanaz a levél jutott el, mint az egészségügyi dolgozókhoz: eszerint tudomásul veszik, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi törvény alapján „védett állomány tagjának” minősülnek és megbízhatósági vizsgálat alá vonhatják őket. Mint a nyilatkozat fogalmaz: a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségeinek. „Nincs és nem is lesz ilyen előírás” – fogalmazott nemrégiben az egészségügyben jelentős felháborodást keltett hír nyomán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) érdeklődésére Farkas László, a megbízhatósági vizsgálatokat végző Nemzeti Védelmi Szolgálat dandártábornoka. 

186-an hunytak el, 2584 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.29. 09:29

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Összesen 5554 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 662-en vannak lélegeztetőgépen.
Elhunyt 186 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 27 358 főre emelkedett

- közölte csütörtöki tájékoztatásában a kormányzati koronavírus-oldal. A hivatalos közlés szerint a gyógyultak száma 503 697 főre emelkedett, míg az aktív fertőzöttek száma 245 928-ra csökkent. Összesen 5554 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 662-en vannak lélegeztetőgépen. Egy nap alatt 2584 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 776 983 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.
A tájékoztatás szerint eddig 3 870 222 embert oltottak már be és 1 822 655 fő már a második oltását is megkapta. Ezzel már a magyar lakosság 39 százaléka megkapta az oltást.

Visszafizette a saját magának megszavazott jutalmat Balatonalmádi polgármestere

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.29. 08:36

Fotó: Kepli Lajos Facebook-oldala
A korábbi jobbikos honatya a mai napig hisz döntése jogszerűségében.
Egy nyilvános Facebook-csoportban tudatta Kepli Lajos, Balatonalmádi polgármestere, hogy visszafizette az önkormányzat számlájára azt a jutalmat, amelyet még saját magának adott tavaly novemberben. A helyhatóságok vezetőit egy kormányrendelet ruházta fel arra, hogy a veszélyhelyzet miatt saját hatáskörben dönthessenek a jutalmakról, ehhez még a képviselő-testületet sem kellett megkérdeznie.  A polgármester kifejtette, hogy jutalma jogszerűségében a mai napig hisz, amivel ellentétes jogerős döntés nincs, lépése önkéntes elhatározáson alapult.
Egyúttal tájékoztatom Önöket, hogy polgármesterségem hátralevő idejében – tartson az bármennyi évig – semmilyen felajánlott jutalmat nem fogok elfogadni. Munkámat ezután is kizárólag Balatonalmádi érdekeit szem előtt tartva, független döntéshozóként végzem tovább

 - fogalmazott bejegyzésében Kepli Lajos, amelyet a Telex idézett.