megbízhatósági vizsgálat;belügy;

2021-04-29 11:11:59

Visszavonta az SZGYF a megbízhatósági nyilatkozattételt

A dolgozóknak elvileg péntekig kellett volna aláírniuk a nyilatkozatot, ennek megtagadása esetén azonnali hatállyal felmondhattak volna nekik.

Mégsem kell nyilatkoznia a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alá tartozó intézmények több tízezer dolgozójának, hajlandóak-e alávetni magukat a titkosszolgálati eszközöket is felvonultató megbízhatósági vizsgálatnak, ugyanis az SZGYF visszavonta az ezzel kapcsolatos rendelkezést. A dolgozóknak elvileg péntekig kellett volna aláírniuk a nyilatkozatot, ennek megtagadása esetén azonnali hatállyal felmondhattak volna nekik.

Az intézményvezetőknek elküldött SZGYF-utasítás óriási felháborodást váltott ki a szociális dolgozók körében. A szociális terület szakszervezetei elítélték, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva akart változtatni a törvényen, s egyeztetést sürgettek a módosításról.

- Ilyen horderejű kérdéseket a törvény szerint a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, illetve Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fóruma elé kellett volna vinnie a kormánynak, ám ezt törvénysértő módon nem tette meg – mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke.

A rendőrségi törvény szerint a megbízhatósági vizsgálat célja, hogy megállapítsák, az érintett eleget tesz-e munkaköri kötelezettségének. Ennek ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A jogszabály alapján az ellenőrök titkosszolgálati eszközöket is bevethetnek a vizsgálat során, melyet személyenként évente három alkalommal lehet – ügyészi jóváhagyással – elrendelni, s legfeljebb tizenöt – illetve évente egyszer akár harminc – napig tarthat. Ugyanakkor már akkor is lehet előzetesen titkos információgyűjtést kérni, ha csak „megalapozottan feltehető”, hogy a vizsgálatból később olyan információ keletkezik, ami megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is. A törvény lehetővé teszi, hogy az érintetteknek lehallgassák a telefonját, ellenőrizzék-elolvassák a levelezését.

Az eredetileg csak a bűnüldözési állományra vonatkozó megbízhatósági vizsgálatokat az év elején Rendőrségi Törvény módosításával terjesztette ki a parlament a kormány vagy a tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre is. Ezzel az egészségügyben, illetve az SZGYF-ben dolgozók egy kalap alá kerültek például a rendvédelmi szervek állományával. Mint arról lapunk beszámolt, ezzel párhuzamosan Pintér Sándor belügyminiszter befolyása erősödött: nemcsak a vészhelyzet idejére kapta meg a magyar kórházrendszer irányítását, hanem az ágazat átalakítását is a BM vezényelné le az ügyben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) helyett.

- A szociális dolgozók között óriási felháborodást váltott ki a nyilatkozati kötelezettség, illetve a megtagadása esetén életbe lépő szankciók – folytatta Boros Péterné. – Amúgy is alacsony fizetésért, komoly felelősséggel járó munkát végeznek, erre még a jogaikat is csorbítanák. Mivel a szociális területre nem vonatkozik a felmondási tilalom, ha érvényben maradt volna az SZGYF-ukáz, komoly elvándorlás indulhatott volna meg. Sokan kijelentették, ideiglenesen aláírják ugyan a nyilatkozatot, de csak addig, míg nem találnak másutt állást. Az amúgy is komoly szakemberhiánnyal küszködő szociális szférában ez beláthatatlan következményekkel járna.

Ráadásul az MKKSZ jogászai szerint a szabályozás aránytalan, hiszen azonos megítélés alá helyez eltérő kockázatokat: ugyanúgy vizsgál például egy titkosrendőrt vagy egy diplomatát, mint egy szociális otthon gondozóját, noha a kockázati tényezők radikálisan különböznek. Úgy vélik, aggályos, hogy a szabályozás ellentétes Alapjogi Chartával és az alaptörvénnyel, ugyanis mindkettő kimondja, az emberi méltóság sérthetetlen, emellett a charta szerint minden munkavállalónak joga van a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A megbízhatósági vizsgálat bevezetése ronthatja a munkahelyi légkört is, a dolgozók ugyanis félelmükben munkájuk helyett esetleg arra figyelnek majd, nem provokálni akarják-e őket.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke remélte, csak valami jogi félreértés okozhatta, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat kiterjesztették a szociális ágazatban dolgozókra, mivel szerinte a jellemzően a rendvédelmi dolgozók korrupciójának megakadályozására kitalált vizsgálatnak a szociális ágazatban semmi értelme. Ugyanakkor az elnök sértőnek nevezte az eljárást, hogy gyakorlatilag azonnali elbocsátással fenyegetőzve kényszerítették volna a dolgozókat, hogy alávessék magukat a megbízhatósági vizsgálatnak.