A szocializmus idején elvett ingatlanjai után az érintett egyházak örökjáradékot kapnak. Még mielőtt belenyúlnánk a darázsfészekbe: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) esetében mennyi pénzről van szó?
A zsidóságnak jutó ingatlanjáradék teljes összege pillanatnyilag évi 1,8 milliárd forint, de ennek egy része nem a Mazsihisz számlájára folyik be. Bár a járadékról szóló megállapodás 1998-ban a Mazsihisz és az akkori kormány között született, később – úgynevezett engedményezési szerződés révén – hozzájárultunk ahhoz, hogy ne csak a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH), hanem a Köves Slomó-féle szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is részesüljön ebből a forrásból. Az 1,8 milliárdból az ortodoxia 220 millió, az EMIH nagyjából 260-280 millió kap. Összesen ez mintegy félmilliárd forint.
Az összeg több mint kétharmada így is a Mazsihiszé.
A zsidó felekezetek valós támogatottságának mérésére egyetlen empirikus, hiteles mutató van: az egyszázalékos adófelajánlások száma. Ha valaki megnézi az adatokat, láthatja, hogy a Mazsihisz részesedése még el is marad attól, ami az arányok alapján megilletné.
Csakhogy az ortodox hitközség úgy gondolja, hogy volt ingatlanvagyona után neki lényegesen több járna: 10 milliárd forintos követelése van a Mazsihisz felé. Ennek érvényesítésére, valamint a járadék újbóli felosztása érdekében a MAOIH és Köves Slomó EMIH-je közösen fordult egy jeruzsálemi vallási bírósághoz. Addig is, amíg nem hoz végleges döntést, a jeruzsálemi bíróság az örökjáradék befagyasztását szeretné elérni a magyar kormánynál. A Mazsihisz pedig teljesen kiakadt.
Sok minden miatt vagyunk kiakadva. Az ortodoxia követelését teljességgel megalapozatlannak tartjuk, meggyőződésünk szerint légből kapott, jogtalan eljárást indítottak ellenünk. Megjegyzem, a jeruzsálemi bíróság ortodox testület, ezért a neológ Mazsihisz eleve nem remélhetne elfogulatlan, pártatlan ítélkezést. A legfontosabb az, hogy ennek a bírói fórumnak semmiféle joghatósága nincs se a Mazsihisz, se a magyar állam felett. A jeruzsálemi bíróság május 9-én kezdi tárgyalni az ügyet. A Mazsihisz vezetősége úgy döntött, hogy a tárgyaláson nem fogunk részt venni.
Deutsch Róbert, az ortodox hitközség vezetője azt mondta a 168 Órának: „a Mazsihisz kapott egy esélyt, hogy zsidó egyházi szervezetnek legyen tekinthető, ugyanis egyetlen zsidó hitközség sem kérdőjelezheti meg a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának illetékességét, ha zsidók közötti viták rendezéséről van szó”.
Nyugodtan írja le, hogy ez nem igaz. Szemenszedett hazugság! Még ortodox szervezetek között is tudok olyanról, amelyik nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot, arra pedig nincs példa, hogy a diaszpórában, szétszóratásban élő más zsidó közösségek valamelyike elfogadná. Nem is lenne jó egyébként, ha ennek a bíróságnak kiterjesztenék a fennhatóságát. Minden közösség autonóm módon működik. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a járadékból nem a Bahama-szigetekre megyünk nyaralgatni. A pénz minimális részét költjük hivatali működésre, túlnyomó többségét, 90 százalékát hitéletre és a hitélethez kapcsolódó intézményeink, iskoláink, egyetemünk, kórházunk, idősotthonaink fenntartására fordítjuk.
Számol azzal, hogy a kormány tényleg befagyasztja a járadék kifizetését?
Bízom a kormány józanságában. Durva lenne, ha precedenst teremtenénk rá, hogy egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket. Bármilyen különösen hangzik, egy hajóban evezünk. A keresetlevél szerint ugyanis az alperes a Mazsihisz és a magyar állam. Köves Slomóék tehát nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is.
Ez biztos?
Elkészítettük a héber nyelvű keresetlevél magyar fordítását, tessék, olvassa el. Hemzseg a hamis állításoktól. Az egyik pontban az szerepel, hogy „a Mazsihisz működésének lényege a holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”. Nem találok szavakat arra, hogy ez mennyire sértő és képtelen kijelentés. Egészen gusztustalan. Nem csak a jó ízlést, de a zsidó tanítások alapjait is sérti.
Nemrég a német nagykövet, Johannes Haindl ült ebben az irodában, ahol beszélgetünk. Téma volt az örökjáradék?
Természetesen. Külföldön is pontosan tudják és akceptálják, hogy a Mazsihisz a legnagyobb létszámú zsidó vallási szervezet Kelet-Közép Európában. A demokratikus értékrendet követő kormányok ezért folyamatosan figyelemmel kísérik, mi történik nálunk. Az örökjáradék körüli botrány az egyik oka annak, hogy a német nagykövet ellátogatott hozzánk.
Mire jutottak?
Tájékoztattuk a helyzetről. Nem lenne korrekt, ha többet mondanék.
Részben személyi ellentétek, részben vallás nézetkülönbségek miatt a Mazsihiszt súlyos belső feszültségek is gyengítik. A most Jeruzsálemhez forduló ortodox hitközség korábban elhagyta a szövetséget, helyette társult tagként két „progresszív” – más néven: „reform” – zsidó közösség csatlakozott, amely elfogadja a nők rabbivá avatását. A mazsihiszes rabbik egy része szembefordult önnel. Hogyan lehet kezelni a konfliktust? Lehet egyáltalán?
Az ortodoxia önálló felekezetként a Mazsihisz ernyője alatt működött. A vészkorszak tragédiája miatt különösképpen kevesen tartoznak ehhez a közösséghez. Amennyire lehetett, anyagilag támogattuk őket, de amikor a további támogatást egyfajta transzparenciához kötöttük, úgy döntöttek, hogy kilépnek a Mazsihiszből. Nem mi akartuk így, sajnáljuk. Közben elindítottunk egy programot, amelynek a szlogenje: „A változó világra nyitott zsidóság”. Felismertük, hogy az addigi módszerekkel nem megyünk semmire: ki kell nyitni a szervezetünket, különben lassan elfogyunk. Fontos, hogy ez nem vallási reform, hanem strukturális, szervezeti változtatás. Más szemlélettel kezdtünk dolgozni, és ennek az is része, hogy próbálunk más zsidó szervezetekkel kapcsolatot építeni. A két progresszív közösség különbözik a neológiától, tőlünk eltérő hitelvek alapján működik, de az nem vitás, hogy mindkettő zsidó szervezet. Húsz évvel ezelőtt is javasoltam a progresszív zsidók felvételét – abban az időben még csak egy ilyen szervezet volt –, akkor nagy többséggel leszavaztak. Tavaly év elején viszont a Mazsihisz közgyűlésén a küldöttek 70 százaléka már támogatta, hogy mindkét közösséget társult taggá fogadjuk. A rabbik egy része ezt nehezen tolerálja, másik része tudomásul veszi. A rabbitestület gyakorlatilag kettészakadt, ma darabokban van. Mindenkit próbálok meggyőzni arról, ha demokratikus szervezetnek tartjuk magunkat, akkor a közgyűlési döntéseinket elfogadva kell tudnunk együttműködni.
Akad még kínos ügy: két főrabbit szexuális zaklatási vádak értek, egyikük az ön legfőbb szövetségesének tartott Radnóti Zoltán. Mi a teendője ilyenkor a Mazsihisz elnökének?
Nézzük meg, honnan indult a történet. Létezik egy minősíthetetlen színvonalú weboldal, amelyről nem tudjuk, kik írnak oda, és nem tudjuk azt sem, ki a tulajdonosa. Egyszer csak megjelenik ezen az oldalon, hogy a Mazsihisznél szexuális botrányok vannak. Ha valaki konkrét panasszal fordul hozzánk, akkor azt részletesen kivizsgáljuk. Névtelen mocskolódásokkal viszont nem foglalkozunk. Ellenben az egyik, történetesen EMIH-es honlap átveszi a nevesincs gyalázkodó oldalon közölt rágalmazó „cikket”, amit aztán – feltételezésem szerint nem spontán módon – egy izraeli portál is szemléz. Majd a hír úgy kerül vissza a magyar sajtóba, hogy „már Izraelben is a Mazsihisz botrányáról írnak”. Nevek nem szerepeltek ugyan, de a személyek beazonosíthatók voltak. Radnóti Zoltán feljelentést tett, és úgy tudom, az ügyben elrendelték a nyomozást. (Markovics Zsolt, a másik főrabbi szintén tagadja a vádakat, ő is feljelentést tett – a szerk.) Mindenesetre egyik ügyben sincs tudomásunk sértettről.
Nincs még vége. Egyik ellenlábasa, Róna Tamás főrabbi tavaly decemberben egyesületet alapított Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) néven. A szervezet prominense Feldmájer Péter, a Mazsihisz volt elnöke is. Pár hónappal a Zsima megalakulása után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes máris bejelentette, hogy a kormány 2021-től 2025-ig évi 51 millió forintos költségvetési támogatást nyújt az egyesület számára. Mire tippel: egyben marad a Mazsihisz?
Jósolni nem tudok, de az biztos, hogy voltak már válságos időszakok a szövetségünk életében, és eddig mindegyiken sikerült túljutnunk. Olyan mértékben támadnak bennünket a közéletben, hogy ez ellen csak kőkemény munkával és a belső egység helyreállításával lehet védekezni. Az egység megtartásán dolgozom. Nem szabad kishitűnek lennünk. Még ennek a szerencsétlen jeruzsálemi bírósági ügynek is lehet pozitív hozadéka. A magyarországi zsidóság nagy részét kitevő szekuláris, nem vallásos világból sok – gyakran jogos – kritikát kaptunk. Most azonban a legkülönbözőbb formában rengetegen jelzik felénk, hogy mellettünk állnak, mert úgy érzik, a Mazsihisz az igazságért küzd.
