Előfizetés

"Nem csak a jó ízlést sérti" - Teljesen kiakadt Köves Slomóék lépésén a Mazsihisz

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.30. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egészen gusztustalan – így reagált Heisler András, a Mazsihisz elnöke az állításra, hogy az általa vezetett szervezet lényege a „holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”.
A szocializmus idején elvett ingatlanjai után az érintett egyházak örökjáradékot kapnak. Még mielőtt belenyúlnánk a darázsfészekbe: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) esetében mennyi pénzről van szó? A zsidóságnak jutó ingatlanjáradék teljes összege pillanatnyilag évi 1,8 milliárd forint, de ennek egy része nem a Mazsihisz számlájára folyik be. Bár a járadékról szóló megállapodás 1998-ban a Mazsihisz és az akkori kormány között született, később – úgynevezett engedményezési szerződés révén – hozzájárultunk ahhoz, hogy ne csak a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH), hanem a Köves Slomó-féle szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is részesüljön ebből a forrásból. Az 1,8 milliárdból az ortodoxia 220 millió, az EMIH nagyjából 260-280 millió kap. Összesen ez mintegy félmilliárd forint.  Az összeg több mint kétharmada így is a Mazsihiszé. A zsidó felekezetek valós támogatottságának mérésére egyetlen empirikus, hiteles mutató van: az egyszázalékos adófelajánlások száma. Ha valaki megnézi az adatokat, láthatja, hogy a Mazsihisz részesedése még el is marad attól, ami az arányok alapján megilletné.  Csakhogy az ortodox hitközség úgy gondolja, hogy volt ingatlanvagyona után neki lényegesen több járna: 10 milliárd forintos követelése van a Mazsihisz felé. Ennek érvényesítésére, valamint a járadék újbóli felosztása érdekében a MAOIH és Köves Slomó EMIH-je közösen fordult egy jeruzsálemi vallási bírósághoz. Addig is, amíg nem hoz végleges döntést, a jeruzsálemi bíróság az örökjáradék befagyasztását szeretné elérni a magyar kormánynál. A Mazsihisz pedig teljesen kiakadt. Sok minden miatt vagyunk kiakadva. Az ortodoxia követelését teljességgel megalapozatlannak tartjuk, meggyőződésünk szerint légből kapott, jogtalan eljárást indítottak ellenünk. Megjegyzem, a jeruzsálemi bíróság ortodox testület, ezért a neológ Mazsihisz eleve nem remélhetne elfogulatlan, pártatlan ítélkezést. A legfontosabb az, hogy ennek a bírói fórumnak semmiféle joghatósága nincs se a Mazsihisz, se a magyar állam felett. A jeruzsálemi bíróság május 9-én kezdi tárgyalni az ügyet. A Mazsihisz vezetősége úgy döntött, hogy a tárgyaláson nem fogunk részt venni.  Deutsch Róbert, az ortodox hitközség vezetője azt mondta a 168 Órának: „a Mazsihisz kapott egy esélyt, hogy zsidó egyházi szervezetnek legyen tekinthető, ugyanis egyetlen zsidó hitközség sem kérdőjelezheti meg a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának illetékességét, ha zsidók közötti viták rendezéséről van szó”. Nyugodtan írja le, hogy ez nem igaz. Szemenszedett hazugság! Még ortodox szervezetek között is tudok olyanról, amelyik nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot, arra pedig nincs példa, hogy a diaszpórában, szétszóratásban élő más zsidó közösségek valamelyike elfogadná. Nem is lenne jó egyébként, ha ennek a bíróságnak kiterjesztenék a fennhatóságát. Minden közösség autonóm módon működik. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a járadékból nem a Bahama-szigetekre megyünk nyaralgatni. A pénz minimális részét költjük hivatali működésre, túlnyomó többségét, 90 százalékát hitéletre és a hitélethez kapcsolódó intézményeink, iskoláink, egyetemünk, kórházunk, idősotthonaink fenntartására fordítjuk.  Számol azzal, hogy a kormány tényleg befagyasztja a járadék kifizetését? Bízom a kormány józanságában. Durva lenne, ha precedenst teremtenénk rá, hogy egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket. Bármilyen különösen hangzik, egy hajóban evezünk. A keresetlevél szerint ugyanis az alperes a Mazsihisz és a magyar állam. Köves Slomóék tehát nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is.  Ez biztos? Elkészítettük a héber nyelvű keresetlevél magyar fordítását, tessék, olvassa el. Hemzseg a hamis állításoktól. Az egyik pontban az szerepel, hogy „a Mazsihisz működésének lényege a holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”. Nem találok szavakat arra, hogy ez mennyire sértő és képtelen kijelentés. Egészen gusztustalan. Nem csak a jó ízlést, de a zsidó tanítások alapjait is sérti.  Nemrég a német nagykövet, Johannes Haindl ült ebben az irodában, ahol beszélgetünk. Téma volt az örökjáradék? Természetesen. Külföldön is pontosan tudják és akceptálják, hogy a Mazsihisz a legnagyobb létszámú zsidó vallási szervezet Kelet-Közép Európában. A demokratikus értékrendet követő kormányok ezért folyamatosan figyelemmel kísérik, mi történik nálunk. Az örökjáradék körüli botrány az egyik oka annak, hogy a német nagykövet ellátogatott hozzánk.  Mire jutottak? Tájékoztattuk a helyzetről. Nem lenne korrekt, ha többet mondanék.  Részben személyi ellentétek, részben vallás nézetkülönbségek miatt a Mazsihiszt súlyos belső feszültségek is gyengítik. A most Jeruzsálemhez forduló ortodox hitközség korábban elhagyta a szövetséget, helyette társult tagként két „progresszív” – más néven: „reform” – zsidó közösség csatlakozott, amely elfogadja a nők rabbivá avatását. A mazsihiszes rabbik egy része szembefordult önnel. Hogyan lehet kezelni a konfliktust? Lehet egyáltalán? Az ortodoxia önálló felekezetként a Mazsihisz ernyője alatt működött. A vészkorszak tragédiája miatt különösképpen kevesen tartoznak ehhez a közösséghez. Amennyire lehetett, anyagilag támogattuk őket, de amikor a további támogatást egyfajta transzparenciához kötöttük, úgy döntöttek, hogy kilépnek a Mazsihiszből. Nem mi akartuk így, sajnáljuk. Közben elindítottunk egy programot, amelynek a szlogenje: „A változó világra nyitott zsidóság”. Felismertük, hogy az addigi módszerekkel nem megyünk semmire: ki kell nyitni a szervezetünket, különben lassan elfogyunk. Fontos, hogy ez nem vallási reform, hanem strukturális, szervezeti változtatás. Más szemlélettel kezdtünk dolgozni, és ennek az is része, hogy próbálunk más zsidó szervezetekkel kapcsolatot építeni. A két progresszív közösség különbözik a neológiától, tőlünk eltérő hitelvek alapján működik, de az nem vitás, hogy mindkettő zsidó szervezet. Húsz évvel ezelőtt is javasoltam a progresszív zsidók felvételét – abban az időben még csak egy ilyen szervezet volt –, akkor nagy többséggel leszavaztak. Tavaly év elején viszont a Mazsihisz közgyűlésén a küldöttek 70 százaléka már támogatta, hogy mindkét közösséget társult taggá fogadjuk. A rabbik egy része ezt nehezen tolerálja, másik része tudomásul veszi. A rabbitestület gyakorlatilag kettészakadt, ma darabokban van. Mindenkit próbálok meggyőzni arról, ha demokratikus szervezetnek tartjuk magunkat, akkor a közgyűlési döntéseinket elfogadva kell tudnunk együttműködni.  Akad még kínos ügy: két főrabbit szexuális zaklatási vádak értek, egyikük az ön legfőbb szövetségesének tartott Radnóti Zoltán. Mi a teendője ilyenkor a Mazsihisz elnökének? Nézzük meg, honnan indult a történet. Létezik egy minősíthetetlen színvonalú weboldal, amelyről nem tudjuk, kik írnak oda, és nem tudjuk azt sem, ki a tulajdonosa. Egyszer csak megjelenik ezen az oldalon, hogy a Mazsihisznél szexuális botrányok vannak. Ha valaki konkrét panasszal fordul hozzánk, akkor azt részletesen kivizsgáljuk. Névtelen mocskolódásokkal viszont nem foglalkozunk. Ellenben az egyik, történetesen EMIH-es honlap átveszi a nevesincs gyalázkodó oldalon közölt rágalmazó „cikket”, amit aztán – feltételezésem szerint nem spontán módon – egy izraeli portál is szemléz. Majd a hír úgy kerül vissza a magyar sajtóba, hogy „már Izraelben is a Mazsihisz botrányáról írnak”. Nevek nem szerepeltek ugyan, de a személyek beazonosíthatók voltak. Radnóti Zoltán feljelentést tett, és úgy tudom, az ügyben elrendelték a nyomozást. (Markovics Zsolt, a másik főrabbi szintén tagadja a vádakat, ő is feljelentést tett – a szerk.) Mindenesetre egyik ügyben sincs tudomásunk sértettről.  Nincs még vége. Egyik ellenlábasa, Róna Tamás főrabbi tavaly decemberben egyesületet alapított Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) néven. A szervezet prominense Feldmájer Péter, a Mazsihisz volt elnöke is. Pár hónappal a Zsima megalakulása után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes máris bejelentette, hogy a kormány 2021-től 2025-ig évi 51 millió forintos költségvetési támogatást nyújt az egyesület számára. Mire tippel: egyben marad a Mazsihisz? Jósolni nem tudok, de az biztos, hogy voltak már válságos időszakok a szövetségünk életében, és eddig mindegyiken sikerült túljutnunk. Olyan mértékben támadnak bennünket a közéletben, hogy ez ellen csak kőkemény munkával és a belső egység helyreállításával lehet védekezni. Az egység megtartásán dolgozom. Nem szabad kishitűnek lennünk. Még ennek a szerencsétlen jeruzsálemi bírósági ügynek is lehet pozitív hozadéka. A magyarországi zsidóság nagy részét kitevő szekuláris, nem vallásos világból sok – gyakran jogos – kritikát kaptunk. Most azonban a legkülönbözőbb formában rengetegen jelzik felénk, hogy mellettünk állnak, mert úgy érzik, a Mazsihisz az igazságért küzd.  

Névjegy

Heisler András 1955-ben született Budapesten. Végzettségét tekintve mérnök-közgazdász. 1985 óta aktív a budapesti zsidó közéletben, 1990-ben beválasztották a Dohány utcai zsinagóga elöljáróságába. 2003-ban lett először a Mazsihisz elnöke, tisztségéről 2005-ben lemondott. 2013-ban ismét a Mazsihisz vezetőjévé választották, pozícióját a 2015-ös és 2019-es tisztújításon is megőrizte. A Mazsihisz alapszabálya szerint jelenleg utolsó elnöki ciklusát tölti.

Prés alatt a magyar médiapiac

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.30. 06:20

Fotó: Népszava
A csökkenő reklámbevételek és a piac átalakulása miatt nehéz helyzetben vannak a médiacégek. Közben a kormány teljes kontroll alá vonta az ágazatot.
Másfél hete találgatják a hazai médiaszektor vezetői, melyik cégre írták azt a kormányrendeletet, amely felhatalmazza Palkovics László belgazdaságért is felelős innovációs minisztert, hogy minden fontosabb piaci mozgásról információkat gyűjthessen, illetve megakadályozhassa, hogy a külföldi tulajdonosok cégeket vásárolhassanak fel, adhassanak el. Korábban két, a piaci viszonyokat jól ismerő cégvezér is azt állította a Népszavának, hogy az egyik nagy médiavállalat külföldi tulajdonosa gazdasági okok miatt fontolgatja kivonulását, a kormány pedig szeretné ellenőrzése alatt tartani az ügyletet. A hazai piacon külföldi tulajdonosi háttérrel főként a televíziós műsorszolgáltatók rendelkeznek (RTL-csoport, AMC Network, Viacom, Sony Pictures Televison Networks). Ezt az ágazatot nemcsak a járvány nyomában járó gazdasági válság, hanem a tévénézési szokások átalakulása – elképesztő mennyiségű filmet reklámok nélkül kínáló, pár ezer forintért előfizethető nemzetközi streaming-szolgáltatók előretörése – is sújtja. A nyomtatott sajtóban pedig a Ringier Axel-Springer (RAS) kiadóvállalat számít jelentős szereplőnek. Ezért megkerestük ezeket a médiavállalatokat, érinti-e őket az új kormányzati kontroll.
Az RTL-csoport a Frankfurti Értéktőzsdére beadott 2020. évről szóló beszámolójában az olvasható, hogy 2021. második felére a cégcsoport átalakítását tervezik, amit az anyacéggel, majd „fokozatosan az összes többi európai RTL-csatornánál” hajtanának végre. Ugyanakkor Oliver Fahlbusch, az RTL-csoport kommunikációért felelős alelnöke lapunk érdeklődésére reagálva leszögezte: elégedettek az RTL Magyarország teljesítményével. Azt is hangsúlyozta, jelenleg Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában folyik a vállalkozásaik konszolidációja, a magyar érdekeltségüknél ez nincs tervbe véve. Igaz, arra a kérdésünkre, hogyan érinti őket a tulajdonviszonyok átrendezését akadályozó új rendelet, azt válaszolta, időre van szükségük a magyar helyzet kiértékeléséhez. A Viacom és az AMC elérhető tőzsdei beszámolója nem említ konkrét átalakítási terveket, ugyanakkor tájékoztatnak a koronavírus-járvány káros gazdasági hatásairól. A Sony esetében pedig még nem érhető el a legfrissebb jelentés, ugyanakkor a témában a hvg.hu arról írt, hogy egy görög médiavállalat balkáni terjeszkedésének célpontja lehet. Ezek közül egyik cég sem kívánt nyilatkozni lapunknak. Érdeklődtünk a legnagyobb példányszámú bulvárlapot, a Blikket kiadó vállalatnál is, de ők sem reagáltak, igaz, a RAS nemzetközi kommunikációs igazgatója, Karolina Sznajder azt közölte a hvg.hu-val, hogy nincs tervben eladás. Érdemes megjegyezni, hogy ezen a piacon akkor szokták bejelenteni az eladást, ha már előrehaladottabbak a tárgyalások a potenciális vevővel. Amikor 2013-ben felröppent a hír, hogy eladó a Tv2, a német tulajdonos, a ProSiebenSat.1 sokáig nem kívánta kommentálni a lapok értesüléseit. Az osztrák Vienna Capitals is jó ideig tagadta 2016-ban, hogy eladná a megyei lapokat és a Népszabadságot is tartalmazó portfólióját, az előbbiek mégis Fidesz-közelben kötöttek ki pár hónapon belül, az utóbbit bezárták. De a finn Sanoma is sokáig reakció nélkül hagyta 2014-ben azokat az információkat, hogy tárgyal a Nők Lapját és a 24.hu-t magába foglaló médiacsoport értékesítéséről, végül mégis nyélbe ütötték az üzletet egy hazai vállalkozással.

Szűk esztendő

Egy biztos, a piaci alapon működő médiavállalatokat rosszul érintette a járvány nyomában járó válság. A Magyar Reklámszövetség április elején megjelent elemzése szerint több éves bővülés után 2019-hez képest tavaly 2,8 százalékkal zsugorodtak a reklámköltések. Egyedül a digitális piac tudott 5,5 százalékos növekedést felmutatni, ugyanakkor a költések 59 százaléka nem a hazai, hanem a globális szereplőknél (például Facebook, Google) landolt. A televízióknál 3,8 százalékos, a sajtónál 10,6 százalékos reklámbevétel-csökkenés volt tavaly. Ráadásul Magyarországon az állami pénzzel kisegített kormányközeli médiabirodalom feszülten figyeli, ki akar megválni valamelyik érdekeltségétől.

Versenyt futnak az oltandókért

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.30. 06:00

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Kaotikussá vált az oltási folyamat miután sms-ben is folyik az invitálás és közvetlenül online is lehet jelentkezni. A háziorvosok csak kapkodják a fejüket.
Értelmetlen versenyfutást indított az oltásszervezők között az operatív törzs – így látják a lapunknak nyilatkozó háziorvosok. Kaotikussá vált az oltásszervezés miután néhány napja megnyitották a közvetlen online jelentkezési lehetőséget is, de a háziorvosoktól sem vették el a feladatot. Szerdán az operatív törzs tájékoztatóján György István kormányzati oltásfelelős jelentette be, hogy a Sinopharm mellett már AstraZenecával is oltják majd jövő héttől azokat, akik az eeszt.gov.hu-n online kiválasztják az oltópontot és az időpontot. Emellett zajlik az sms-ben való invitálás is az oltópontokra. - Miután ugyanazon betegek több forrásból kapnak meghívást ugyanarra az oltásra, csak a telefonáláskor tudjuk meg, hogy már máshonnan is kapott időpontot a páciensünk – mondta lapunknak Darvai László. - Olyan ez mintha a háziorvosok erőfeszítéseit vennék semmibe. Miközben folyamatosan telefonálunk, tíz páciensből 6-7-től az a válasz, hogy már van időpontjuk vagy oltásuk. Így sokkal kevesebb vakcinát adhatnak be a háziorvosok, mint azt tervezték, illetve amennyi oltóanyaghoz jutottak, ráadásul egy csomó energiájuk megy el feleslegesen a szervezéssel is. Hozzátette: ő az egészségügyi E-térben legfeljebb azt tudja ellenőrizni, hogy ki az, akit már beoltottak, de hogy ki regisztrált sikeresen már máshová, azt nem. Kérdésünkre, hogy a páciensek szempontjából mi a jó stratégia, kinek érdemes az online jelentkezés helyett várnia a háziorvosára, Darvai László azt mondta: annak, aki nem fogadja el a most felkínált Sinopharm vagy AstraZeneca oltást. Ő ugyanis abban bízik, hogy néhány héten belül ismét olthatnak a háziorvosok Pfizer illetve Moderna vakcinával is. Lapunknak egy másik háziorvos arról beszélt, hogy a héten nála elérhető kereken 100 Sinopharmra mindössze 65 jelentkező akadt. Ők főleg fiatalok, akik egyértelműen az oltásigazolás miatt fogadták el a hívását, hogy mehessenek végre az edzőterembe, meccsre. A maradék mintegy 400 regisztráltja viszont már csak Pfizert vagy Modernát fogad el.