Prés alatt a magyar médiapiac

A csökkenő reklámbevételek és a piac átalakulása miatt nehéz helyzetben vannak a médiacégek. Közben a kormány teljes kontroll alá vonta az ágazatot.

Másfél hete találgatják a hazai médiaszektor vezetői, melyik cégre írták azt a kormányrendeletet, amely felhatalmazza Palkovics László belgazdaságért is felelős innovációs minisztert, hogy minden fontosabb piaci mozgásról információkat gyűjthessen, illetve megakadályozhassa, hogy a külföldi tulajdonosok cégeket vásárolhassanak fel, adhassanak el. Korábban két, a piaci viszonyokat jól ismerő cégvezér is azt állította a Népszavának, hogy az egyik nagy médiavállalat külföldi tulajdonosa gazdasági okok miatt fontolgatja kivonulását, a kormány pedig szeretné ellenőrzése alatt tartani az ügyletet.

A hazai piacon külföldi tulajdonosi háttérrel főként a televíziós műsorszolgáltatók rendelkeznek (RTL-csoport, AMC Network, Viacom, Sony Pictures Televison Networks). Ezt az ágazatot nemcsak a járvány nyomában járó gazdasági válság, hanem a tévénézési szokások átalakulása – elképesztő mennyiségű filmet reklámok nélkül kínáló, pár ezer forintért előfizethető nemzetközi streaming-szolgáltatók előretörése – is sújtja. A nyomtatott sajtóban pedig a Ringier Axel-Springer (RAS) kiadóvállalat számít jelentős szereplőnek. Ezért megkerestük ezeket a médiavállalatokat, érinti-e őket az új kormányzati kontroll.

Az RTL-csoport a Frankfurti Értéktőzsdére beadott 2020. évről szóló beszámolójában az olvasható, hogy 2021. második felére a cégcsoport átalakítását tervezik, amit az anyacéggel, majd „fokozatosan az összes többi európai RTL-csatornánál” hajtanának végre. Ugyanakkor Oliver Fahlbusch, az RTL-csoport kommunikációért felelős alelnöke lapunk érdeklődésére reagálva leszögezte: elégedettek az RTL Magyarország teljesítményével. Azt is hangsúlyozta, jelenleg Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában folyik a vállalkozásaik konszolidációja, a magyar érdekeltségüknél ez nincs tervbe véve. Igaz, arra a kérdésünkre, hogyan érinti őket a tulajdonviszonyok átrendezését akadályozó új rendelet, azt válaszolta, időre van szükségük a magyar helyzet kiértékeléséhez.

A Viacom és az AMC elérhető tőzsdei beszámolója nem említ konkrét átalakítási terveket, ugyanakkor tájékoztatnak a koronavírus-járvány káros gazdasági hatásairól. A Sony esetében pedig még nem érhető el a legfrissebb jelentés, ugyanakkor a témában a hvg.hu arról írt, hogy egy görög médiavállalat balkáni terjeszkedésének célpontja lehet. Ezek közül egyik cég sem kívánt nyilatkozni lapunknak. Érdeklődtünk a legnagyobb példányszámú bulvárlapot, a Blikket kiadó vállalatnál is, de ők sem reagáltak, igaz, a RAS nemzetközi kommunikációs igazgatója, Karolina Sznajder azt közölte a hvg.hu-val, hogy nincs tervben eladás.

Érdemes megjegyezni, hogy ezen a piacon akkor szokták bejelenteni az eladást, ha már előrehaladottabbak a tárgyalások a potenciális vevővel. Amikor 2013-ben felröppent a hír, hogy eladó a Tv2, a német tulajdonos, a ProSiebenSat.1 sokáig nem kívánta kommentálni a lapok értesüléseit. Az osztrák Vienna Capitals is jó ideig tagadta 2016-ban, hogy eladná a megyei lapokat és a Népszabadságot is tartalmazó portfólióját, az előbbiek mégis Fidesz-közelben kötöttek ki pár hónapon belül, az utóbbit bezárták. De a finn Sanoma is sokáig reakció nélkül hagyta 2014-ben azokat az információkat, hogy tárgyal a Nők Lapját és a 24.hu-t magába foglaló médiacsoport értékesítéséről, végül mégis nyélbe ütötték az üzletet egy hazai vállalkozással.