Kezdődik a kullancsszezon, de csak a naptár szerint

Valójában a kullancsok okozta fenyegetés ilyenkor csak erősödik.

Simán túlélik a kullancsok és a kártevők a klímaváltozás következtében egyre enyhébbé váló teleket. Ennek következtében már nemcsak tavasszal és nyáron jelentenek veszélyt, hanem főleg az erdőkben, a sűrű aljnövényzettel borított területeken szinte egész évben ránk ugorhatnak. A globális felmelegedés azzal a hatással is jár, hogy a fertőzött kullancsok egyre több területen jelennek meg, így a parkokban, kertekben is megjelenhetnek. Érdemes természetjárás előtt és közben kullancsriasztó krémet vagy spray-t használni, és minél kevesebb testfelületünket hagyjuk szabadon.

Nem minden kullancs rejt veszélyt, de vérszívás során a fertőzött példányok vírusokat és baktériumokat is bejuttathatnak az emberi szervezetbe. Ezek között – az északi féltekén – a kullancs terjesztette enkephalitis és a Lyme-kór a leggyakoribb megbetegedés – olvasható az Útikalauz anatómiába című, a Budai Egészségközpont infektológus szakembereinek közreműködésével készült blogban.

A kullancsenkephalitis olyan vírus okozta idegrendszeri betegség, amely leggyakrabban agyhártyagyulladást, súlyos esetben agyvelőgyulladást és bénulást okoz. A betegség 7-14 napos lappangás után „influenzaszerű” tünetekkel: hőemelkedéssel, lázzal jelentkezik. Az esetek jelentős részében itt megáll a folyamat, de szövődményes formájánál pár nap tünetmentesség után visszatér a láz és egyre súlyosabb idegrendszeri tünetek mutatkoznak. Ilyen esetekben kórházba kell menni a diagnózis felállítása és a tünetek kezelésének érdekében. A betegségen átesettek egy részénél az idegrendszeri tünetek hosszútávon megmaradnak. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás halálozása 1-2 százalékra tehető.

A Lyme-kórnak, amelyet egy kullancs által terjesztett baktérium okoz, bőr-, ízületi-, szív- és idegrendszeri tünetei is lehetnek. A betegség a korai szakaszában antibiotikummal gyógyítható.

Megelőzés és eltávolítás

Kullancsveszélyes helyen zárt világos ruházattal, zokniba tűrt nadrágszárral, riasztószerek használatával és rendszeres „kullancsvizittel” lehet csökkenteni a kockázatot.

Mivel a kullancs kis méretű, nehéz észrevenni a bőrön, pedig fontos lenne, mert már a legapróbb méretű kullancslárvák, nimfák is hordozhatnak kórokozót. A fertőzés létrejöttéhez 8-10 óra szükséges, ezért minél hamarabb el kell távolítani az élősködőt. Ezt egy csipesszel is megtehetjük: a bőrhöz minél közelebb ragadjuk meg az állatot, és egy határozott mozdulattal rántsuk ki. Krémek, olajok, a kullancs testének nyomkodása, tekerő mozdulatok feleslegesek, sőt növelhetik a fertőzést. Ne aggódjunk, ha a feje beletörik, az már fertőző anyagot nem tartalmaz, ki fog esni.

Védőoltás

A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de a kullancsenkephalitis-szel szemben hatásos védelmet nyújt a vakcina. Kétféle oltóanyag áll rendelkezésre, gyermek és felnőtt kiszerelésben. Mindkettőben elölt vírus van, tartósítószert egyik sem tartalmaz. A védettséghez oltási sorozat szükséges, amelynek első két adagját 14-28 napos időközzel kell beadatni, a védettség két hét múlva alakul ki. A két első oltást 6-12 hónapos, majd 3 és 5 éves emlékeztető oltás követi. Oltóanyagtól függően 50-60 éves kor felett háromévente szükséges egy emlékeztető oltás. A gyorsított séma előnye, hogy akár 28 nap alatt felállítható a védettség.

A vakcina egy időben más, például gyermekkori vakcinákkal, hepatitis-, HPV-, pneumococcus-, influenza elleni oltással is adható. Az oltási sorozatot akkor érdemes elkezdeni, ha legalább 6 hét van a koronavírus elleni vakcina beadásáig.