rendőrség;tüntetések;Berlin;

Utcai harccal értek véget a munka ünnepén tartott demonstrációk Berlinben és Párizsban

Összecsapások voltak a munka ünnepén Európa egy sor városában. Berlinben és Párizsban volt különösen súlyos a helyzet.

Európa több országában utcai zavargásokba torkollottak a május elsejei megmozdulások. Berlinben a rendőrség szakította félbe a baloldali autonóm csoportok tüntetését, miután a demonstráció résztvevői összecsaptak a rendőrökkel. A német főváros Neukölln negyedében mintegy ötezren gyűltek össze, de a program később kezdődött, mert nem tartották meg a járvány miatt elrendelt korlátozásokat. A Tagesspiegel beszámolója szerint évek óta nem volt példa ilyen súlyos összecsapásokra a május elsejei megmozdulásokon. A Fekete Blokk nevű csoport üvegekkel és kövekkel dobálta a rendőröket, majd megtámadták őket, miután a rendfenntartók ki akarták emelni a tömegből a rendbontókat. A rendőrség paprikasprayt vetett be, majd 21 óra körül befejezettnek nyilvánította a megmozdulást és feloszlatta azt.

A nap folyamán a város más részein is tartottak megmozdulásokat, mintegy 10 ezren vettek részt egy kerékpáros rendezvényen, amelyen a kapitalizmus ellen tüntettek. Feloszlattak egy tüntetést Hamburgban is.

Összesen mintegy 5600 rendőr ügyelt a rendre a német fővárosban május elsején, de a jelek szerint ez sem volt elég. Barbara Slowik rendőri vezető közlése szerint több tucatnyi rendfenntartó sérült meg és 240 személyt vettek őrizetbe. Andreas Geisel, az SPD politikusa előzetesen közölte, ha a koronavírus miatt elrendelt korlátozásokat nem tartják meg a tüntetők, akkor akár elrendelhetik a megmozdulások feloszlatását. A Tagesspiegel közlése szerint összesen – minden akciót beleértve – 30 ezren tüntettek szombaton a német fővárosban.

Tüntetések voltak Párizsban is, ahol szintén összecsapásokra került sor a tüntetők és a rendőrök között. Hivatalos közlések szerint a szélsőbaloldali Fekete Blokk nevű csoport aktivistái megpróbálták elállni az utat a szakszervezetek által szervezett megmozdulásban résztvevők menete előtt. A zavargás résztvevői betörték a bankfiókok vitrinjeit, felgyújtották a kukákat és kövekkel dobálták meg a rendfenntartókat.

Tavaly egyébként a járvány miatt nem engedélyezték a hatóságok a május elsejei felvonulást. A mostanira négy érdekvédelmi szervezet szólított fel, s mint a Le Monde írta, országosan – a különféle becslések szerint – 106-170 ezres tömeg vonult utcára. Párizsban a rendőrség szerint 17 ezren, a CGT szakszervezet szerint viszont 25 ezren vettek részt a tüntetésekben. (2019-ben a szakszervezetek 310 ezresre becsülték a résztvevők számát.) A Force Ouvriere („Munkáserő”) nevű baloldali szakszervezet vezetője, Yves Veyrier közölte, a szakszervezetek meg akarták mutatni erejüket. Az AFP közlése szerint 46 személyt vettek őrizetbe.

Nagyobb megmozdulásokat tartottak a fővároson kívül Lyonban, Nantesban és Lille-ben. Összecsapásokat jelentettel Lyonból is, ahol szintén a Fekete Blokk aktivisták álltak a zavargások mögött. A Fekete Blokk jelensége a nyolcvanas évekre vezethető vissza, amikor sok feketébe öltözött személy tüntetett a nukleáris energia és a neonácik ellen. 

A rendőrség nevezte el őket így öltözetük miatt. Tagjai elsősorban anarchisták, aki a globalizáció ellen tüntetnek.

Finnországban szintén zavargások törtek ki a munka ünnepén tartott tüntetésen. Bár mindössze háromszázan vettek részt a megmozduláson, a rendőrség ötven személyt vett őrizetbe. A kemény fellépés oka az, hogy a járvány miatt továbbra is szigorú intézkedések vannak érvényben országszerte, és egyszerre legfeljebb csak hatan csoportosulhatnak. Finnország járványkezelése kiválónak mondható, egész Európában itt volt az egyik legalacsonyabb a fertőzések és a halálos áldozatok száma. Február közepén, a mind több megbetegedés miatt, a kormány szigorú intézkedéseket léptetett életbe, bezárták az éttermeket, korlátozták az emberek mozgását.