Szabad szemmel - Orbánék, mint nemzetbiztonsági kockázat: Peking puhán, Moszkva vakcinával

Közben pedig a cseh miniszterelnök megpróbálja lenyelni a közszolgálati médiát.

Yahoo/AP

Karácsony Gergely megismételte, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázatot vet fel a múlt héten kötött stratégiai megállapodás, amelynek értelmében 2024-ben Budapesten jön létre a kínai Fudan Egyetem első lerakata az EU-n belül. Karácsony szerint a magyar politika folytán az ország a nagy keleti hatalmak előretölt bástyája lett az unióban. Ezzel egyetért Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is, aki úgy látja: Peking puha eszközökkel igyekszik növelni befolyását, a többi közt oktatási programokkal és beruházásokkal. Ám ezáltal ajtó nyílik a kínai kémek előtt.

Mint mondta, az utóbbi években Magyarország ugródeszka lett az orosz és kínai hírszerzés számára, mert a magyar elhárítás nem hajlandó lépni. A budapesti amerikai Nagykövetség azonban fenntartásait hangoztatja a Fudan-projekt ellen, mivel a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy Peking ily módon szokta kiterjeszteni csápjait, illetve elfojtani az intellektuális szabadságot.

Az utóbbi időben bekövetkezett változások egyébként azt mutatják, hogy Orbán próbál még jobban rátenyerelni a felsőoktatásra, miután szabályszerűen elűzte a CEU-t. Karácsonynak azonban más kifogása is van a kínai vonal ellen: szerint az egyetem létrehozásával kapcsolatos munkákat a kínaiak végzik, de a magyarok állják a cechet. Ám ilyen alapon ide lehetett volna csábítani a világ bármelyik egyetemét. De most egy olyan jön, amely a Kínai Kommunista Párt ideológiáját képviseli, a magyar adófizetőknek viszont milliárdokba kerül.

Der Standard

A salzburgi színművészképző illetékese teljes ostobaságnak minősíti, amit az SZFE kancellárja állít, hogy ti. ellentétes az iskola érdekeivel, valamint a magyar törvényekkel, ha külföldi szakintézmények, mint például a Mozarteum, átveszik a magyar hallgatók egy részét, miután a magyar kormány saját befolyása alá vonta a patinás egyetemet. Lepschy, aki a dramaturgia professzora, azt mondja, náluk minden további nélkül be tudják számítani a tanulmányokba a másutt szerzett tudást, a távlati cél, hogy az oktatás nemzetközi legyen. És jogilag teljesen rendben van, hogy az érintettek osztrák diplomát kapnak majd. Az a lényeg, hogy tudásszint megfeleljen a salzburgi tanintézet minőségi előírásainak, de hogy hol szerzik meg a kellő ismereteket, az másodlagos.

Ez jelenleg úgy áll, hogy Budapesten az iskola feladása után a Free-SZFE egyesület keretében on-line tanítják a hallgatókat, a tanárok ingyen dolgoznak, a költségeket adományokból állják. De szó van arról, hogy később magánegyetemmé alakulnak át, illetve amint enyhül a járvány, termet bérelnek és ott személyesen is megismertetik a diákokat a szakma rejtelmeivel.

Ezt elfogadja az az öt külföldi képzőhely, amely segítséget ajánlott. Az osztrákoknál a felvétel feltétele egy bemutatkozó beszélgetés, illetve egy vizsgamunka. Az egyik érintett, aki a mesterfokozatot már Salzburgban végzi, teljesen le van nyűgözve a külföldi szolidaritás láttán. Ugyanakkor fél attól, hogy mi várja, ha hazatér. Hiszen a hatalom megtorolhatja a későbbi szakmai pályafutás során, ha valaki hátat fordít az SZFÉ-nek.

Die Welt

A belorusz ellenzék vezetője attól tart, hogy az EU elmulasztotta a megfelelő pillanatot, mert tavaly ősszel sokkal világosabban kellett volna megfogalmaznia Lukasenko számára, hogy Európa a fehérorosz nép oldalán áll. Tyihanovszkaja, aki bebörtönzött férje helyett vette fel a harcot a diktátorral, és aki emiatt litvániai emigrációba kényszerült, annak azonban örül, hogy az unió továbbra is napirenden tartja a kérdést.

Nem véletlen persze, hiszen a karhatalom a tiltakozó megmozdulások során 35 ezer embert vett őrizetbe, a politikai foglyok száma meghaladja a 350-et. A tömegek azonban nem hátrálnak meg, mert öntudatra ébredtek, mondja a politikus. Nem fogadják el többé az erőszakot, a megaláztatást, az önkényuralmat. Ragaszkodnak emberi jogaikhoz.

A diktátor ezzel szemben meg van győződve arról, hogy változatlanul terrorizálni tud mindenkit, de már fogalma sincs a közhangulatról. Tyihanovszkaja szerint Putyinnak távol kell tartania magát a viszálytól, mellesleg tudnivaló, hogy az elnök és belorusz kollégája ki nem állhatják egymást, ám a hatalom érdekében úgy tesznek, mintha kölcsönösen támogatnák egymást. Moszkva azonban nem megy bele, hogy Lukasenko a nép követelésére lépjen vissza. De Európának és az USÁ-nak éppen az a feladata, hogy politikailag és gazdaságilag elszigetelje a diktátort.

Jó volna, ha bebizonyosodna, hogy a demokráciák számára az emberi jog nem csupán üres szólam, hanem hajlandók küzdeni is a védelmében. Az augusztusi választás után valódi szolidaritási hullám indult be, a Nyugat nagy része nem ismerte el, hogy a lebonyolítás tisztességes volt és szankciókat hozott az államfő ellen.

De ha Lukasenko egy nap hajlandó lesz tárgyalni az ellenzékkel, akkor abba bele kell vonni a Kremlt, továbbá a lakosság, a civilek képviselőit is. Az elsődleges feltétel azonban, hogy engedje szabadon mindazokat, akiket politikai okokból vetett tömlöcbe – hangsúlyozta a politikus.

New York Times

Szlovákia az ékes példa arra, miként próbálja Oroszország megosztani Európát a Szputnyik V-vel. Hiszen majdnem ráment a koalíció, azaz az orosz vakcinadiplomácia igen jelentős mellékhatással járt. Az erősen nyugatbarát pozsonyi kormány őrlődött aközött, hogy kiutat találjon az egészségügyi válságból, ugyanakkor tiszteletben tartsa az európai szabályokat.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy hatékony-e az orosz készítmény – szakértők szerint igen – csakhogy erre nincs bizonyíték, mert Moszkva nem adja át a szükséges dokumentációt az unió illetékes hatóságának. A kért anyagoknak a háromnegyede vagy nem jött meg, vagy hiányos. De Szlovákiát éppen azért szemelte ki, hogy ily módon kibővítse mindezidáig szűk hídfőjét a földrészen. Hiszen még a magyaroknak is csupán a 4 %-a hajlandó beoltatni magát a készítménnyel, mellesleg az EU-n belül sehol másutt nem adják be senkinek sem a szert.

De az azért jól jött volna Moszkvának, ha a kétmillió adag megvásárlására ráment volna a szlovák kormány. Ezért már akkor megindította kampányát, amikor Matovics még igen messze volt a rendeléstől, amint azt egyértelműen alátámasztják a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet kutatásai. Maga a miniszterelnök azt mondja, neki úgy jutott eszébe a vétel, hogy látta a magyar példát, és éppen Orbán volt az, aki megteremtette számára a kapcsolatot az oroszokkal. Azt azonban tagadja, hogy Putyinék kihasználták volna geopolitikai céljaikra.

A pozsonyi külügyi tárca államminisztere szerint lehet, hogy a Kreml nem a szlovák kormány megbuktatására hajtott, de miután évek óta igyekszik éket verni az európai országok közé a szankciók miatt, tapsolt volna örömében, ha Szlovákiában bedől a hatalom. Egyébként az orosz szállítmány első része még mindig Kassán van egy raktárban, viszont az orosz fél már visszautalta a teljes vételárat.

ARD

Csehországban a nagy napilapok már Babis miniszterelnök konszernjének a kezén vannak, de most megy a harc a a közmédia bekebelezéséért is. A cél, hogy szájkosarat rakjanak rá, lehetőleg még az őszi választások előtt. Ebben igencsak jeleskedik az állami tévé felügyelő bizottságának elnöke, aki szerint az intézmény elfogult jelentéseket sugároz, boszorkányüldözést folytat kormánypolitikusok ellen és nem a nemzeti érdekeket képviseli, hanem inkább Brüsszel hangjaként szólal meg.

Matocha valóságos hadjáratot indított az televízió elnöke ellen és a parlamentben csendes többség támogatja. Ugyanakkor egy sokat megélt riporternő azt nehezményezi, hogy egyre kevésbé tehetnek fel kritikus kérdéseket. Ám hogy a politika fokozódó befolyása hová vezet, azt jól látni a magyaroknál, lengyeleknél és szlovákoknál, ahol a közmédiát már az állam szócsövének lehet tekinteni.

A tévé első embere pedig arról beszél, hogy a politika érzékeli: milyen bizalmat érdemelt ki az elfogulatlan tájékoztatás és most azt akarja, hogy legyen részrehajló. De ez képtelenség, mert a hitelesség éppen a függetlenségből fakad.