Előfizetés

Új Duna-híd: Karácsony alkut ajánl

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.03. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A fővárosnak szerint a Galvani híd nem önmagában érték Budapestnek.
A Pesti fonódóvillamos a Galvani hídhoz kért fővárosi hozzájárulás ára – mondta a Népszavának Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely megerősítette, amit nemrég Fürjes Balázs bejelentett: a kormány és a budapesti önkormányzat konszenzus közeli helyzetben van, de a tervezési folyamat folytatásához bizonyos döntéseknek még meg kell születniük. A főváros a pesti oldalon kialakítandó egységes villamoshálózat kialakítására kér uniós forrásokat. A Pesti fonódó a budaihoz hasonlatosan kötne össze városrészeket, hogy fenntartható, gyors, jó minőségű közlekedési kapcsolatot kapjanak a Pest külső részein álló lakótelepek lakói (Káposztásmegyer, Havanna, Újpalota) is. A Pesti fonódó megvalósításával az észak-pesti térségből a mai 14-es viszonylatot használók átszállás nélkül érhetik majd el a belvárost, valamint közvetlen kapcsolat létesülne a dél-budai térséghez is. További fontos szempont, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton az M3-as metró által teljes körűen ki nem szolgált városrészek számára is elérhető legyen a felszíni gyors kötöttpályás kapcsolat. A fővárosnak az az álláspontja, hogy a Galvani híd nem önmagában érték Budapestnek. Azzal nyer valódi értelmet, ha segíti a belváros és a pesti oldal forgalomcsillapítását. Így a városvezetés az ehhez szükséges intézkedéseket, beleértve a fejlesztésekhez szükséges uniós források felhasználásának biztosítását szabja feltételül a beruházás elkezdéséhez. Ehhez egyrészt a hídról levezető úthálózat tervezésekor figyelembe kell venni a kerületek nyomvonalakat érintő észrevételeit, másrészt a városvezetés uniós források biztosítását kéri a kormánytól különös tekintettel a Pesti fonódó villamoshálózatra. Karácsony szerint hamarosan megegyezésre juthatnak a nyomvonalról is. "Sok még a vitás kérdés, de tárgyalunk és jó irányba haladunk" – jelentette ki a legutóbbi egyeztetés után Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a közösségi médiában közzétett posztjában. Majd hozzátette: „a legutolsó Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésen a kormány világossá tette: hasznos és jó dolog lenne megépíteni a Galvani hidat, mi megtervezzük azt, beszerezzük az engedélyeket, de ha Karácsony Gergely nemet mond a hídra, a tervek bekerülnek az asztalfiókba. Akkor nem épül meg az átkelő és a kapcsolódó külső körúti gyűrű, nem lesz összekötve Dél-Buda, Dél-Pest és Csepel, nem csökkenhet a belvárosi hidak és utak forgalma”. Fürjes lát esélyt arra, hogy a kormány megkapja a főpolgármester támogatását a Galvani híd tervezésének befejezéséhez, az engedélyek kiadásához.

Előrehaladott stádium

A Galvani híd és a kapcsolódó körút építészeti tervezése előrehaladott stádiumban van. Az építkezés ütemezéséről, a finanszírozásról és a kivitelezésről 2021 végén születhet döntés, de a pesti oldali nyomvonalról folyó elhúzodó vita és a járványt követő válság miatt ez kitolódhat. A pesti szakaszon (Gubacsi út és Üllői út között) csak a FKT döntését követően indulhat meg a konkrét változat tervezése, így itt kivitelezési döntés leghamarabb 2022 második felére várható. A pesti nyomvonal vitatott szakasza a Gubacsi út-Illatos úti csomóponttól az Üllői útig tart. A hat nyomvonalterv közül négy a Határ utat, kettő pedig a Ferencvárosi rendezőpályaudvart és az Ecseri utat érinti. A két legelfogadottabb, Határ utat érintő terv közötti különbség abban áll, hogy míg a Kiserdő alatt vezetett alagút távolabb van a Határ úti házaktól (2-es), de érinti az erdő területét, addig a Határ út alatt vezetett alagút (3-as) esetén az erdő érintetlen marad, viszont az út közelebb kerül a házakhoz. 

Tovább durvul a zsidó szervezetek vitája - Köves visszaszólt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.05.03. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az EMIH vezető rabbija „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” minősítette a Mazsihisz elnökét.
A jeruzsálemi bíróság ortodox testület, ezért a neológ Mazsihisz eleve nem remélhetne elfogulatlan, pártatlan ítélkezést. A legfontosabb az, hogy ennek a bírói fórumnak semmiféle joghatósága nincs se a Mazsihisz, se a magyar állam felett – hangsúlyozta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Népszavában múlt pénteken megjelent interjúban. A vita a szocializmusban elvett ingatlanok utáni, jelenleg évi 1,8 milliárd forintos örökjáradék elosztása körül robbant ki. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségnek (MAOIH) 10 milliárd forintos – Heisler András által alaptalannal tartott – követelése van a Mazsihisz felé, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is nagyobb részedést szeretne a járadékból. A MAOIH és az EMIH egy jeruzsálemi vallási bírósághoz fordult. „Nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is” – mondta Heisler András. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija nem szerette volna szó nélkül hagyni az interjút. Kérdésünkre, miért gondolja, hogy a neológ irányzathoz tartozó Mazsihisz köteles alávetni magát egy Izraelben működő ortodox vallási bíróság döntésének, a rabbi közölte: saját alapszabálya szerint a Mazsihisz „az Írott és a Szóbeli Tan, valamint a zsidó vallásjogi hagyományok szabályait tiszteletben tartó szervezetek közössége, és ezen szabályok szerint működik”. A Mazsihisz taghitközségei „a Tóra, Misné Tóra, a Sulchan Aruch és a Döntvény-irodalom keretei között” határozzák meg működésüket. A hivatkozott vallásjogi irodalom – állapította meg Köves Slomó – egyöntetű abban a tekintetben, hogy ha két zsidó (közösség) között vita van, akkor azt Bét Din (vallási bíróság) előtt kell tisztázni. Ugyanezen zsidó kánonjog nem ismeri a neológ vallásjogi bíróság fogalmát. „A magyar államot a kereset beadásáról értesítettük. Álláspontjukat nem ismerjük, de ha komolyan vesszük az állam és egyház szétválasztását, akkor a szekuláris állam nem tehet mást, mint hogy nem avatkozik bele az egyházak közötti vitás kérdésekbe, és tiszteletben tartja a saját hitelveik szerint működő vallási bíróság autoritását” – jelentette ki Köves Slomó lapunknak küldött válaszában. Ha bármelyik zsidó hitközség javára döntene a végrehajtó hatalom, azzal durván sértené a vallásszabadságot: „így járt el a diktatúra az ’50-es évek elején, de nem hiszem, hogy ma ilyen időket élünk”. Köves Slomó kérdésünkre felidézte, hogy az örökjáradék elvi alapját megteremtő törvény értelmében ez a forrás két célt szolgál: a természetben vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok utáni pénzbeli kárpótlást, valamint az egyházak hitéleti, közcélú tevékenységéhez szükséges anyagi feltételek biztosítását. Az EMIH számára minden olyan felosztás elfogadható, amelyben a két alapelv „igazságosan és méltányosan érvényesül”. Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke korábban arra a következtetésre jutott: ha a Mazsihisz nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi bíróságot (márpedig nem fogadja el), azzal azt „deklarálja, hogy nem egyház”. Köves Slomó úgy látja, a Mazsihiszhez tartozó, magukat a „zsidó vallásjogi hagyomány tisztelőiként” meghatározó hitközösségek tagjainak kell szembenéznie azzal, hogy szövetségük világi vezetése „abszurdnak és értelmezhetetlennek” találja a zsidó vallásjogi hagyomány szerinti eljárást. Sok más önellentmondást is érdemes lenne tisztázni – vélekedett a rabbi. Így például azt, „helyes-e, hogy a Mazsihisz zsidó egyház egyszemélyes képviselője egy Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozó, aki ellentmondást nem tűrően, azonnal felmond a tevékenységével kapcsolatban kritikát megfogalmazó neológ rabbiknak”. Heisler András „egészen gusztustalannak” nevezte a jeruzsálemi keresetlevélnek azt a mondatát, hogy „a Mazsihisz működésének lényege a holokauszt emlékezetéből való politikai haszonszerzés”. Köves Slomó állította: ilyen mondat a keresetlevélben „természetesen nincs”. Az viszont benne van, hogy „a Mazsihisz főleg azzal van elfoglalva, hogy a holokauszt emlékének politikai kizsákmányolásával fenntartsa a teljes zsidóság képviseletének státuszát, amelyre a kommunizmus idején politikai diktátum révén tett szert.” Ennek több példája tapasztalható volt az elmúlt években, ilyen a jelen ügy kezelése is – folytatta a rabbi. A zsidó belügyek konfliktusos eseteit sokak szerint nem kellene a nyilvánosság elé vinni, a Mazsihisz mégis ezt tette: „érdemi válasz helyett” egy „erősen politikai hangvételű” közleményt adott ki április 18-án. A közlemény kegyeletsértésként értékelte, hogy a keresetlevelet „gyalázatos módon a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján adták át a Mazsihisz képviselőjének”. Köves Slomó szerint azonban a Mazsihisz április 15-én vette át a keresetlevelet, míg az emléknap 16-án van. Tetten érhető az a „méltatlan reflex, hogy a Mazsihisz világi vezetése a bírálatot jellemzően a holokauszt emlékére hivatkozva próbálja hitelteleníteni”. Ehhez hasonló a Mazsihisz elnökének „2014-es ámokfutása is” – fogalmazott Köves Slomó. Előbb a világsajtó legkülönbözőbb felületein hangoztatta, hogy a Mazsihisz a holokauszt emlékének tiszteletben tartása okán nem fogad el semmilyen támogatást a kormánytól a holokauszt emlékévében, és erre ösztönözte a kis költségvetéssel működő zsidó civil szervezeteket is. Majd pár hónappal később a „másképpen felpántlikázott”, hasonló célokat szolgáló, de jóval magasabb összegeket készséggel elfogadta a kormánytól – nyitott újabb vitafrontot az EMIH vezető rabbija.

Hiába életveszélyes, Orbánék miatt tovább pusztul a felüljáró

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.03. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kormányzati elvonások miatt nincs pénz a Flórián téri felüljáró felújítására, holott a renováció már Tarlós István idején is sürgős volt.
Időnként gyermekfej nagyságú betondarabok hullanak alá a Flórián téri felüljáróról, ami rendkívül balesetveszélyes, hiszen a felüljárókon és alatta naponta több tízezer autó halad át, alatta pedig gyalogosok járnak, de ott van a római kori Fürdőmúzeum is. Az, hogy a híd rossz állapotban van és sürgősen fel kellene újítani, korántsem új keletű információ.
A fővárosi utak, hidak és felüljárók karbantartásáért felelős Budapest Közút Zrt. tavaly összeállított „híd-jelentésében” külön nevesítik az Árpád hídról a budai oldalon le, illetve oda felvezető felüljárót.

Mint írják „a hidak dilatációs szerkezetei áznak, esős, hideg időben rendszeresen kitöredeznek balesetveszélyt, károkat okozva. A támaszok, fejgerendák és az előregyártott gerendákat megtámasztó rövid konzolok szintén áznak, a kilátszó acélbetétek erősen rozsdásodnak.” A Budapest Közút munkatársai folyamatosan ellenőrzik a fővárosi felüljárók, hidak állapotát. A Flórián téri híd biztonságos, de valóban felújításra szorul, felújításához közbeszerzést kell kiírni, ennek az előkészítése zajlik – válaszolta a Népszava megoldást firtató kérdésére a fővárosi önkormányzat. Hozzátették: a főváros mintegy hárommillió négyzetméter út, száz kis híd, felüljáró és kétezer kilométernyi vízcső-hálózat felújításával van elmaradásban, mivel a korábbi városvezetés a szükséges összegek egytizedét sem fordította e célra 2010-2019 között. A Flórián téri felüljárót az 1980-as években a felerősödő forgalom miatt építették, hogy meggyorsítsa az áthaladó forgalmat. S ezért az sem volt túl nagy ár, hogy a 2×2 sávos felüljáró és a szintén akkor épült aluljárórendszer kettévágta a teret és háromszintes közlekedési csomóponttá alakította. Budapest előző városvezetése már 2018-ban elérkezettnek találta az időt egy minden részletre kiterjedő rekonstrukcióra. 2018 decemberében ki is írták a kivitelezői tendert. Akkor úgy számoltak, hogy a 2019 tavaszán elkezdő felújítás 14 hónapig tart majd. Ennek során a felüljárók új szigetelést és pályaszerkezetet kaptak volna. A tervekben szerepelt a dilatációs szerkezetek cseréje, a vízelnyelők tisztítása, a támfalak és a hídfő beton felületeinek, illetve a főtartók és pillérek hibáinak javítása, a kőfelületel tisztítása és szükség szerinti pótlása, új biztonsági korlát építése. A felüljáró két ágát egymást követően újították volna fel, kétirányúsítva a forgalmat az éppen üzemelőn. 
A tervezők még az Aquincumi Múzeummal is egyeztettek, mert a pillérek felújítása érinti a felüljáró alatti Fürdőmúzeumot is. A régészeti emlékek a felújítás ideje alatt teljes takarást kaptak volna.

Csakhogy mindebből nem lett semmi. A felhívásra egyetlen ajánlat érkezett, amelyről a Tarlós-féle városvezetés úgy vélte, hogy túlságosan drága, ezért a tendert eredménytelennek nyilvánították. 2019 őszén újabb tendert hirdetett az akkor még Tarlós István vezette főváros, az ajánlatokat viszont már az új, Karácsony Gergely vezette kabinet hivatalba lépése után bírálták el. A közbeszerzési eljárásra ezúttal is egy ajánlat érkezett, méghozzá ugyanattól a cégpárostól. Mivel az előző ajánlati árat nem hozták nyilvánosságra, így csak találgatni lehet, hogy az A-Híd Építő Zrt., a STRABAG-MML Kft. alkotta konzorcium által adott 2,24 milliárdos vállalási ár alacsonyabb vagy magasabb volt-e az előzőnél. A Közbeszerzési Értesítő szerint a BKK 2020. április elején szerződést kötött a cégekkel. Ám azóta sem történt semmi. A főváros erre vonatkozó kérdésünkre egyáltalán nem válaszolt. Nem hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy a járvány és a sorozatos kormányzati elvonások alaposan leszívták a kasszát, így egyszerűen nincs rá pénz, ráadásul a Csömöri út – Drégelyvár utcai közúti felüljáró felújítása sokkal többe kerül az eredetileg tervezettnél.  
A Flórián téri felüljáró állapota közben látványosan romlik.

Bús Balázs Óbuda előző polgármestere, jelenlegi önkormányzati képviselője a kormánybarát sajtó által megszellőztetett levélben arra kérte Karácsony Gergelyt, hogy „a Flórián téri felüljáró ne jusson a Lánchíd sorsára, ugyanis az a sok ezer ember, aki naponta áthalad a Flórián téri aluljárón, jelen pillanatban életveszélyben van”. Óbuda új vezetése kérdésünket azzal hárította, hogy a felüljáró fővárosi kezelésben van.