Előfizetés

Meghalt egy ötéves kisfiú, miután bátyja egy légpuskával mellkason lőtte Mezőmadarasnál

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A társaság egy tagja, egy erdész magával vitte légpuskáját a családi piknikre.
Egy felügyelet nélkül hagyott légpuskával játszott, és véletlenül halálosan megsebesítette ötéves öccsét egy nyolcéves gyermek a Maros megyei Mezőmadaras határában. Az Agerpres és a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a gyermekek egy több családból álló társaság tagjaiként piknikeztek hétfőn délután a Mezőpanit és Mezőmadaras közötti erdő szélén, az ortodox húsvét hétfő miatti romániai szabadnapon. A társaság tagja volt egy erdész is, aki magával vitte a legálisan tartott légpuskáját. Ezzel a fegyverrel játszadozott a nyolcéves gyermek, amikor a tragédia történt. A közelről leadott lövés ötéves öccse mellkasát érte. A helyszínre riasztott mentősöknek nem sikerült újraéleszteniük a gyereket. 

Aszad készülhet az újabb mandátumra

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.04. 07:41

Fotó: LOUAI BESHARA / AFP or licensors
Zöld utat adott a szíriai legfelsőbb bíróság Bassár el-Aszad kérésének, a hivatalban lévő elnök újabb mandátumért indulhat a május 26-ra tervezett elnökválasztáson.
A testület másik két jelölt indulását is engedélyezte,  Abdallah Saloum Abdallah volt miniszter-helyettes és Mahmoud Ahmed Marei a megtűrt ellenzék egyik vezetője is megméretkezhet az elnöki tisztségért folyó versenyben. Marei a genfi tárgyalásokon az ellenzéki delegáció egyik tagja volt. A hivatalban lévő elnök biztos befutónak tekinthető. Bassár el-Aszad 2000-ben lépett apja, Hafez örökébe, aki viszont 1970-től vezette Szíriát, miután egy puccsal megszerezte a hatalmat.  A háború gyakorlatilag véget ért, Aszad rezsimje visszafoglalta az iszlamisták és /vagy demokratikus ellenzéki lázadók által korábban megszerzett területek fölötti ellenőrzést is. A háború éveiben is rendeztek választásokat Szíriában, minden alkalom Aszad és kormányzatának támogatottságát mutatta. Legalábbis azon adatok szerint, amelyeket Damaszkusz bemutatott, ám azok tisztaságát és valódiságát sem az ellenzék, sem a nemzetközi szervezetek nem ismerték el. A május végi választásról is eleve kizárták a külföldi száműzetésben élő ellenzéki jelöltek indulását. A hatályos szabályozás ugyanis előírja, csak az indulhat, aki az elmúlt tíz évben folyamatosan Szíriában élt, vagyis az emigrációban élő demokratikus ellenzék jelöltjei szóba sem jöhetnek.  A rezsim így sem bíz semmit a véletlenre, a Reuters hírügynökség és az Al Arabija arról számolt be hétfő reggel, hogy a damaszkuszi hatóságok máris több olyan aktivistát letartóztattak, akik kétségbe vonták a szavazás legitimitását. Az ellenzék ugyanis Aszad önkényuralmának megszilárdítását célzó bohózatnak nevezte a május végi elnökválasztást és Washington is elítélte a tervezett voksolás eleve korlátozó és jogfosztó szabályozását.  Előzőleg az ENSZ is úgy foglalt állás, hogy a május 26-i elnökválasztás nem felel meg a Biztonsági Tanács (BT) határozatainak. Az ENSZ BT ugyanis a politikai rendezés részeként új alkotmányt és az ENSZ felügyelete alatt, "a legmagasabb szintű átláthatóság és elszámoltathatóság" mellett tartott választásokat követelt. Aszad elnök minden bizonnyal nem aggódott túlzottan az alkotmánybírósági döntés miatt, mert már vasárnap látványos kampányfogásként újabb amnesztiát hirdetett. A háború kitörése óta háromszor hirdetett kegyelmet, 2014. 2018, illetve 2019-ben. A vasárnap rendelet közkegyelemben részesíti a 2021. május 2. előtti kisebb köztörvényes bűnöket elkövetőket, a hadseregből dezertálókat, de a 2012-es terrorizmus elleni törvény alapján elítélt egyes elítéltekre is kiterjed. Ez a jogszabály terrorizmusnak minősítette a rezsim ellen lázadó ellenzékieket is. Kegyelemben részesülhetnek azok a bebörtönzöttek is, akik a „terrorizmus dicsőítéséért” vagy azért veszítették el szabadságukat, mert a hatóságok szerint tudomásuk volt valamely készülő terrorista cselekményről vagy összeesküvésről, de azt nem jelentették az illetékes szervek felé. Az amnesztia nem terjed ki olyan terrorcselekmények elkövetőire, amelyek halálos áldozatot követeltek. Visszanyerhetik viszont szabadságukat azok az emberrablók, akik maximum tíz napon belül szabadon engedik foglyaikat, a 70 év fölötti, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítéltek.

Duplán kudarcos struccpolitika: csúfosan leszerepelt az indiai miniszterelnök

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.05.04. 07:40

Fotó: PRAKASH SINGH / AFP
A koronavírussal szembeni védekezés helyett a kampányolásra összpontosított Narendra Modi indiai miniszterelnök, ám mindkettőben csúfosan leszerepelt; a második fertőzési hullám teljesen maga alá gyűrte az országot, a kormányzó hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) pedig minden igyekezete ellenére képtelen volt előretörni a tavaszi tartományi választásokon
A délkelet-indiai Asszám államban ugyan a BJP megőrizte a hatalmát, ám a többi négy régióban a győzelem közelébe sem került a kormánypárt a vasárnap közzétett előzetes eredmények alapján. Modiék számára különösen fájó pont lehet a nyugat-bengáli vereség, mivel a miniszterelnök, illetve más prominens néppárti politikusok is intenzíven kampányoltak a tartomány meghódításáért. A fertőzésveszélyes nagygyűlések a koronavírusos esetek számát vélhetően növelték, a BJP népszerűségét viszont kevésbé - a voksok nagyjából 38 százalékát zsebelték be a hindu nacionalisták, ami két százalékpontos csökkenés a 2019-es parlamenti választásokhoz képest. A kormánypárt urnáknál elért kudarca még súlyosabb annak fényében, hogy a pandémia alakulása csupán korlátozott befolyással bírt a választások kimenetelére. A szavazást több szakaszban, heteken át tartották, a szavazatok nagy részét már bőven leadták, mire katasztrofálissá vált a járványhelyzet. Az már az elmúlt időszakban is világosan látszott, hogy bármi is legyen a végeredmény, Modinak és a BJP-nek előbb-utóbb komoly politikai árat kell fizetnie, amiért hagyták, hogy a válság ennyire elterebélyesedjen. Most viszont az is bebizonyosodott, hogy a szövetségi kormány felelőtlen struccpolitikája még a rövidtávú pártérdeket sem szolgálta. Indiában továbbra is kétségbeejtő a járványhelyzet, ugyan folyamatosan érkeznek a nemzetközi segélyszállítmányok, de a kórházak oxigén-ellátása még mindig akadozik, jó néhányszor előfordult, hogy egy-egy intézményben kifogytak a készletek és ez több tucatnyi lélegeztetőgépen lévő beteg halálához vezetett. A lakosság számára biztató lehet azonban, hogy a kormány tanácsadó szakembereinek előrejelzése szerint a napokban tetőzhet a második hullám, vagyis talán látni a fényt az alagút végén. A krízis legsötétebb óráiban azonban rengeteg indiai panaszkodott arra az újságíróknak, hogy úgy érzik, a szövetségi kormány magukra hagyta őket. Nem biztos, hogy ezt valaha is megbocsátják Modinak.