Az asztma mintegy 300 millió embert érint világszerte, hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált asztmás él, ám ennél biztosan többen lehetnek, ami azért veszélyes, mert a betegség kezelés hiányában halálhoz is vezethet. Az asztma világnapja alkalmából a Tüdőközpont a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézettel közösen reprezentatív felmérést készített, amelyből kiderült, az asztmában érintettek aránya 8 százalék, amelyet az epidemiológiai adatok is alátámasztanak. Az érintettség tekintetében a nemek között nincs különbség. A fiatalok körében több az asztmások száma, a betegség családi halmozódást mutat.
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelyet ismétlődő légszomj és zihálási rohamok jellemeznek. Ezek súlyossága és gyakorisága egyénenként változik. Asztmás roham során a légutak szűkülnek, csökken a légáramlás a tüdőben, és megjelentik a klasszikus asztmás sípoló légzés.
Az asztma okai nem teljesen tisztázottak, kialakulását vélhetően genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A rohamot kiváltó tényezők közül az allergének - por, állatszőr, penész, pollenek -, valamint a dohányzás és a különböző kemikáliák szerepe is széles körben ismert. Kevesebben tudják azonban, hogy a felső légutak vírusos és bakteriális fertőzései, a különböző időjárási jelenségek, a mozgás és egyes gyógyszerek is provokálhatnak rohamot. A legtöbb válaszadó tudja, hogy asztmás roham az év bármely időszakában jelentkezhet.
Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy az asztma nem gyógyítható, de a személyre szabott gyógyszeres kezelés képes szabályozni a tüneteket, és lehetővé teszi a páciensek számára, hogy életminőségük javuljon. A felmérésből kiderült, hogy még mindig vannak (20%), akik úgy vélik, hogy a rohamok elkerülhetetlenek, ezért fontos, hogy az érintettek megismerhessék a rendelkezésre álló terápiákat.
A magyarok fele tisztában van az asztma tüneteinek enyhítésére leggyakrabban alkalmazott inhalátorok hatásosságával, míg az allergiás asztma esetében a kiváltó okokat hosszú távon enyhítő módszer, az allergénspecifikus immunterápia hatékonyságát kevesen ismerik. „Ennek előnye, hogy az allergiához vezető kóros immunreakciót visszatereli a toleráns mederbe, vagyis az immunrendszer elfogadja az allergén jelenlétét. Ezzel az adott allergénre kialakult panaszok megszűnnek, valamint úgy tűnik, hogy csökken annak esélye, hogy újabb környezeti tényezőre alakuljon ki allergia. Ismert, hogy az allergiás náthások harmada előbb-utóbb asztmássá is válik, az immunterápia segít ennek megelőzésében. A már kialakult asztmánál az adott allergén miatt fellépő asztmás fellángolást ki lehet védeni, így a tünetek hosszabb távon csökkennek, nincs szükség az alapgyógyszerek dózisának emelésére. Teljes és tartós panaszmentesség olyan betegeknél érhető el, akiknél kizárólag az adott allergén vált ki asztmás panaszt” – mondta Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus.
Az otthoni immunterápia kényelmes módszer, amelynek lényege, hogy a páciens meghatározott allergénmennyiséget cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá juttat, ahonnan az felszívódik.
Az Immunregiszter, amelyet a Prima Medica Egészséghálózat 2018-ban kezdett fejleszteni, célja az allergénspecifikus immunterápiában részesülő páciensek utánkövetése, az orvosi munka támogatása, az immunterápiás folyamat nyomonkövetése és hatékonyságának mérése. „A páciens az online elérhető regiszterben rendszeres időközönként értékeli a tüneteit, ezáltal orvosa valós időben követheti az állapotváltozását. A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társasággal (MAKIT) együttműködve azon dolgozunk, hogy országosan elérhetővé tegyük a fejlesztést, és integráljuk a rendszerbe az otthoni légzésfunkciós készülékek használatát is. Ennek köszönhetően az orvos valós időben tudja figyelni a páciens állapotának változását, hatékonyabban tudja szabályozni a gyógyszerelést, illetve állapotromlás esetén könnyebben tud beavatkozni” – mondta Babai László alapító.
Asztma és a koronavírus
A súlyos vagy nem megfelelően kezelt asztmás betegek esetében a Covid-19 fertőzés komolyabb lefolyású lehet, és nagyobb kockázattal is járhat, ezért nekik kiemelten fontos az ajánlott óvintézkedések betartása és az oltás felvétele – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese. Nagyon fontos a betegség karbantartása, a belégzőkészülékek rendszeres alkalmazása.
Az asztma kialakulásának pontos okait nem ismerjük, azonban az örökletes, genetikai adottságok nagy valószínűséggel szerepet játszanak, és a betegség gyakoriságának emelkedésében a nagyvárosi életmód, illetve a civilizációs ártalmak is meghatározó tényezők. Az asztma tünetei, a fulladás, köhögés, nehézlégzés, a hörgőgörcs okozta sípolás, búgás a mellkas felett, amelyek gyakran csak a hajnali órákban vagy terhelés esetén jelentkeznek. Ezért mondjuk azt, hogy az asztma egy változékony betegség, ahol tünetmentes és tünetekkel jelentkező periódusok váltják egymást – mondta Tamási Lilla.
A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, a tünetek erősödéséért pedig a légszennyezés, a pollenek, a légúti vírusfertőzés, a pszichés stressz, a fizikai terhelés és az allergének lehetnek felelősek. Az asztmás felnőttek egy része allergiás is, így különösen fontos, hogy a betegek kezelőorvosukhoz fordulva megismerjék a pontos diagnózist, a tünetek valódi okát. Míg az allergia egy szezonális betegség is lehet, addig az asztma egy krónikus vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető egészségügyi probléma.
A járványhelyzetben a legfontosabb, hogy az asztmás beteg, aki elkapja a koronavírus-fertőzést, a megelőzést szolgáló, rendszeresen használandó belégző készülékét továbbra is alkalmazza – hangsúlyozta Tamási Lilla. Előfordulhat, hogy nehezebben lehet felismerni a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az alapbetegség panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. A megfelelően kezelt betegeknél; rendszeres megelőző inhalációs kezelés mellett viszont nem jelent nagyobb kockázatot a vírus, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a légúti betegségben.
Az asztma gyógyszeres kezelése minden esetben személyre szabott, amelynek célja, hogy tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja az esetleges rohamok kialakulását. A betegek 90 százaléka a megfelelő és napi szintű, úgynevezett fenntartó kezeléssel tünetmentes életet élhet. A terápia alapját az inhalációs kortikoszteroid gyógyszerek adják. Amennyiben a fenntartó kezelés rendszeres alkalmazása ellenére előfordulnak asztmás tünetek, azokat az úgynevezett rohamoldó gyógyszerekkel lehet megfékezni, amelyek hatása gyorsan kialakul, de rövidebb ideig tart.
Magyarországon 15 ezer ember él súlyos asztmával – hívta fel a figyelmet Tamási Lilla. Náluk nem lehet teljesen tünetmentessé tenni a betegséget, időnként tablettás szteroidokra is szükségük van, és előfordul, hogy kórházi kezelésre szorulnak. Az elérhető gyógymódok – köztük a korszerű biológiai terápiák – hazai hozzáférhetősége óta azonban a súlyos betegek helyzete is sokat javult.
