Zöldzóna;hőség;Vörös-tenger;korallok;

- Bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai

Bár ez jó hír, a segítségükkel sem lehet megmenteni a Nagy-korallzátonyt.

Bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon is védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben. Az Akabai-öbölben élő korallok, a velük szoros kapcsolatban létező algák és baktériumok különösen ellenállók a magas hőmérséklettel szemben – derítette ki a lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) kutatócsoportja.

A korallzátonyok világszerte katasztrofális állapotban vannak. Ez részben a vizek hőmérsékletének növekedésére vezethető vissza, ami korallfehéredést és -pusztulást okoz.

Az EPFL szakértőinek a az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott jelentése jó hírt közöl a Vörös-tenger koralljaival kapcsolatban. Az Akabai-öböl koralljai és apró szövetségeseik ellenállnak az általuk megszokott 27 Celsius-foknál átlagosan 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek.

A Romain Savary kutató által vezetett szakértői csoport hőségtesztet végzett a korallokkal: 29,5 Celsius-fokos, 32 fokos és 34,5 fokos hőmérsékletű víz hatásának tették ki őket órákra és napokra. „Megfigyelhettük, hogy a korallok és velük szimbiózisban lévő partnereik a rövid és hosszú periódusú, akár 32 Celsius-fokos időszakokat károsodás nélkül átvészelték” – mondta Savary. Ugyanakkor az eredmények szerint 

34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.

 A teszteket követő örökítőanyag-vizsgálat segítségével megfejtették az ellenálló korallok genetikai titkát. A „szuperkorallok” különlegességét összetett és sokrétű génkifejeződés adja. Ennek alapján nincs lehetőség arra, hogy a kevésbé ellenálló korallokat génmanipulációval a hőségnek ellenállóvá tegyék.

A génkifejeződés (génexpresszió) az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik.

Az sem lehetséges, hogy a Vörös-tenger koralljai segítségével mentsék meg a Nagy-korallzátonyt. A zátony ugyanis hatalmas, nem lehetséges a mesterséges betelepítése.

„A korallok extrém módon függnek környezetüktől, általában csak nagyon hosszú idő után képesek alkalmazkodni egy új terület adottságaihoz” – mondta Anders Meibom, az EPFL munkatársa.

Már határainknál dörömböl a koronavírus indiai variánsa, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy miként reagál az elérhető vakcinákra.