Előfizetés

Falus Ferenc: Pillanatokon belül hozzánk is megérkezik az indiai mutáns

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 18:58

Fotó: FRANK HOERMANN / AFP
Egyelőre senki sem tudja, mennyire fenyeget Magyarországon a járvány kiújulása, hatnak-e a vírusra a vakcinák.
Nagyon pesszimista vagyok – jelentette ki Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos az ATV Start című műsorában azzal kapcsolatban, hogy több Magyarországgal szomszédos országban már megjelent a koronavírus indiai variánsa. Szerinte óvatosnak kell kellünk, mert pillanatokon belül hazánkban is meg fog jelenni a mutáns. Hozzátette:
„egy dupla mutánsról van szó, két helyen változott meg a vírus génszerkezete, és emiatt nem tudjuk biztosan, hogy melyik védőoltás milyen mértékben nyújt védelmet”.

Ugyanakkor szerinte abból a szempontból bizakodhatunk, hogy Európában először Angliában jelent meg tömegesen az indiai variáns, mégsem szorította ki a brit mutánst. A volt tisztifőorvos szerint a járványügyi intézkedésekbe, pontosabban a magyarországi nyitásba hibák csúsztak.
„A védettségi igazolvány nem a védettséget igazolja, illetve nagy baj, hogy a kerthelyiségek a nyitásánál nem adták ki, hogy az asztalok között kétméteres távolság legyen. Szintén komoly hiba, hogy egy asztalnál négynél többen ülhetnek, mert ez még nem az az alkalom, amikor nagy társaságok gyűlhetnek össze”

– sorolta Falus Ferenc, aki szerint zárt térben mindenképpen FFP2-es maszkot kellene hordani.

A szakember üdvözlendőnek tartja, hogy az egy közösségben élők kiülnek egy teraszra, de az otthoni rendezvényeknél még érvényben van a maximum tízfős szabály. Arra is felhívta a figyelmet, hogy már az is elég, ha egy rendezvényen egy szuperfertőző van, és körülbelül hét-tíz nap múlva látjuk meg a nyitás eredményét.

Meg lehetett oldani, de nem volt egyszerű a matekérettségi

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 18:41

Fotó: Komka Péter / MTI
Számtani sorozatok, halmazok, négyszögek és hatványozás, síkgeometria és logaritmusos egyenlet is szerepelt kedden a két feladatlapon.
Átfogónak, megoldhatónak, de a tavalyinál valamelyest nehezebbnek találták a keddi matematika írásbeli érettségi feladatsorát. Számos igazgató, szaktanár és diák szerint egyes feladatok komoly fejtörést okoztak a vizsgázóknak.    Az első feladatlapon egyebek mellett számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, négyszögek és hatványozás szerepelt, a második rész feladatai között pedig volt síkgeometria és logaritmusos egyenlet is. Szabó József, a Debreceni Egyetem Kossuth gyakorló gimnáziumának matematikatanára az MTI érdeklődésére azt mondta: iskolájukban mintegy 160-an érettségiztek matematikából középfokon, korrekt, bát a tavalyinál némileg nehezebb feladatokat kaptak a vizsgázók. A diákok véleményét is tolmácsolva közölte: az első rész rövid feladatait 45 perc alatt mindenki megoldotta, ezek senkinek nem okozhattak gondot. A legnagyobb problémát egy kötelezően megoldandó logaritmusos egyenlet jelentette. Bár sok hasonlót megoldottak korábban, ezúttal a feladathoz olyan hosszú szöveg kapcsolódott, hogy egyszerűen megijedtek tőle a diákok, volt, aki el sem tudta kezdeni a megoldást. Hasonló tapasztalatokról számolt be Krizsán Erika, a Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumának igazgatóhelyettese, matematikatanára is: az első részt könnyűnek ítélték a diákok, de a megoldáshoz kellett a 45 perc, de a szöveges logaritmusos feladat megijesztette a fiatalokat.    Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója kifejezetten jónak ítélte a középszintű érettségi feladatsort, szerinte jól átfogta a matematika különböző területeit. Azt mondta, szerepeltek benne szöveges feladatok, de mind áttekinthető volt, nem lehetett a megoldással különösebb probléma. Hozzátette, a diákok olyan feladatokat kaptak, amelyekre számítottak, felkészültek voltak, kihasználták a rendelkezésükre álló időt; nem látták, hogy bárki kétségbeesett volna. Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum főigazgatója közölte: tíz iskolájukban csaknem hatszáz diák írt kedden matematika érettségit. Közölte, a pedagógusok és a megkérdezett néhány tanuló is korrektnek ítélte a középszintű matematika feladatsort, amelyben voltak könnyebb és nehezebb feladatok is. – Akadtak olyan feladatok, amelyek a vizsgázók számára fejtörést okozhattak, de azért azok is megoldhatók voltak – tette hozzá. A Nógrád megyei Szécsényben a Közép-magyarországi Agrár Szakképzési Centrum Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban nyolc diák vizsgázott kedden. Itt a jelzések szerint a tanulók úgy látták, hogy míg a magyarérettségi könnyebb volt, mint amire számítottak, a matematika nehezebb volt a vártnál. Filkor Lajos igazgató igazgató szerint ugyanakkor a feladatsorok nem voltak túl nehezek. A salgótarjáni Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Technikumában 91 saját tanuló vizsgázott kedden és nyolcan javító érettségi vizsgát tettek a kormányhivatal szervezésében. A  vizsgáról megoszlott a diákok véleménye: az első feladatlapot sokan nem tartották nehéznek, de kevesellték az időt a megoldásra, a második feladatlapot pedig egyesek nem ítélték nehéznek, míg mások igen. A biztonsági előírások betartása egyik megkérdezett iskolában sem jelentett gondot, volt elég tanterem a vizsgák megrendezésére, a diákok pedig maszk viselésével is vigyáztak egymásra, fegyelmezettek voltak a vizsga megkezdése előtt és a vizsga közben is. 

Lejár a moratórium, kezdődhetnek a kilakoltatások

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:58

Fotó: Népszava
Ha nem lesz hosszabbítás, sok nehéz sorsú, akár kisgyermekes család kerülhet az utcára a járvány és a gazdasági válság idején.
Kedden éjfélkor véget ér a kilakoltatási moratórium, a lakhatással foglalkozó érdekvédelmi szervezetek arra figyelmeztettek, ha nem lesz hosszabbítás, sok nehéz sorsú, akár kisgyermekes család kerülhet az utcára a járvány és a gazdasági válság idején. Az otthon elvesztése pedig a család szétszakítását is jelentheti. Lapunk érdeklődött a Miniszterelnökségnél, a Belügyminisztériumnál, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, terveznek-e lépni az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást. A Város Mindenkié, az Utcajogász Egyesület és az Utcáról Lakásba Egyesület a kormányt és az önkormányzatokat is figyelmeztette ennek veszélyeire, több-kevesebb sikerrel. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többsége márciusban elutasította a moratórium meghosszabbítására tett javaslatot, ugyanakkor több ellenzéki vezetésű önkormányzat saját hatáskörben intézkedett: a Fővárosi Önkormányzat rendeletben tiltotta meg az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, a Terézvárosi Önkormányzat pedig április végén döntött arról, hogy november 15-ig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot az önkormányzati lakások esetében. Hasonló intézkedések történtek Egerben is. Emellett öt parlamenti ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd) és Szél Bernadett független parlamenti képviselő a Momentum támogatásával közös javaslatot nyújtott be, amellyel a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig, országosan, minden típusú lakás esetében meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Tárki felmérése szerint országosan a háztartások mintegy negyedének jelentősen romlott az anyagi helyzete a járványhelyzet következtében, a szegényebb régiókban pedig ennél is magasabb ez az arány. Múlt héten Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kérte, mint fogalmazott, a moratórium fenntartása a járványveszély időszakában nemcsak az érintettek védelmét szolgálja, hanem össztársadalmi érdek is.