Előfizetés

Hűtőben tárolható oltóanyagon dolgozik a BioNTech

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 19:38

Fotó: LUIS ACOSTA / AFP
A hírt a vállalat vezérigazgatója jelentette be.
A koronavírus elleni első oltóanyagánál jóval enyhébb, mínusz 80 helyett csupán plusz 2 és plusz 8 Celsius-fok közötti hűtést igénylő vakcinájának engedélyeztetésén dolgozik a német BioNTech cég - jelentette be kedden a vállalat vezérigazgatója. Ugur Sahin a Financial Times című brit lap konferenciáján elmondta azt is, hogy a minimális hűtést igénylő vakcinát fél évig is lehet majd raktározni az enyhe hőmérsékleten. Hozzátette, hogy jelenleg a megújult oltóanyag adatdokumentációjának előkészítése folyik a használati engedélyezésben illetékesek számára.

A világ lakosságának fele rosszabbul él a világjárvány miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 18:27

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A kivételek közé tartoznak az olyan magasabb jövedelmű országok, mint Ausztria, Svájc, Németország vagy az Egyesült Államok.
Világszerte minden második embernek csökkent a jövedelme a koronavírus-járvány miatt, azonban különösen az alacsony jövedelmű országokban élő embereket érintette a munkahelyek megszűnése vagy a munkaidő csökkentése –ismertette az Independent a Gallup egyik legfrissebb felmérését. Az amerikai közvélemény-kutató cég 117 országban, 300 ezer ember megkérdezésével végzett felmérése szerint globálisan 1,6 milliárd felnőttet érinthet a jövedelemcsökkenés, de az arányok világszerte eltérnek, és a thaiföldi 76 százalékos igen magas értéktől egészen a svájci 10 százalékos értékig terjednek.
„Bolíviában, Mianmarban, Kenyában, Ugandában, Indonéziában, Hondurasban és Ecuadorban a megkérdezettek több mint 70 százaléka jelezte, hogy kevesebbet visz haza, mint a globális egészségügyi válság előtt, ez az arány az Egyesült Államokban mindeközben 34 százalékra csökkent”

– emelték ki.

A Gallup felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy ideiglenesen kénytelen volt szüneteltetni a munkát a munkahelyén vagy vállalkozásában – mindez világszerte csaknem 1,7 milliárd felnőttet tesz ki. Ötvenhét országban, köztük Indiában, Zimbabwéban, a Fülöp-szigeteken, Kenyában, Bangladesben és El Salvadorban a válaszadók több mint 65 százaléka jelezte, hogy egy időre abbahagyta a munkát. Az is kiderült:
„Azok az országok, ahol a legkevesebben nyilatkoztak úgy, hogy jelenleg nem dolgoznak, túlnyomórészt fejlett, magas jövedelmű országok voltak: Ausztriában, Svájcban és Németországban például tízből kevesebb mint egy ember mondta azt, hogy átmenetileg nem dolgozik, míg az Egyesült Államokban ez az arány 39 százalék volt.”

Ugyanakkor a kutatás azt is megállapította, hogy minden harmadik megkérdezett elveszítette állását vagy vállalkozását a világjárvány miatt – ez világszerte valamivel több mint egymilliárd embert jelent. Azonban  a fentiekhez hasonlóan ezek a számok is eltérnek attól függően, hogy alacsonyabb vagy magasabb jövedelmű országokban készült-e az adatfelvétel. (A liner.hu nyomán) 

Amerika alkudozik a tálibokkal az afganisztáni kivonulás határidejéről

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:56
A kép illusztráció
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Kompromisszumként felmerült, hogy a szeptember 11-ig tervezett távozást már július elejéig végrehajtják, cserébe a szélsőségesek békén hagyják a külföldi erőket.
Hiába fenyegetőzött előzetesen az Afganisztán iszlamizációjáért harcoló tálib mozgalom, az országban állomásozó NATO-csapatok eddig komolyabb támadások nélkül megúszták, hogy az Egyesült Államok nem teljesítette a kivonulás eredeti, május elsejei céldátumát. A hivatalos közlések szerint az amerikai katonák “néhány kisebb, bosszantásra szolgáló támadást” tapasztaltak a hétvége során, szombaton például a kandahári légitámaszpont közelében “hatástalan és célzatlan” lövéseket adtak le ismeretlenek. Scott Miller tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka a provokáció után arra figyelmeztette a tálibokat: erőteljes katonai válaszra számíthatnak, ha megtámadnák a koalíciót. 
Sajtóhírek szerint az iszlamisták egyelőre hajlandónak mutatkoznak megalkudni a kivonulást illetően.

A Trump-adminisztráció még tavaly februárban a tálibokkal megkötött dohai békeszerződésben vállalta, hogy az Egyesült Államok idén május elsejéig teljesen kivonja haderejét Afganisztánból. A januárban beiktatott amerikai elnök, Joe Biden hónapokon át halogatta a döntést, de végül április közepén bejelentette, hogy lesz kivonulás, de azt csak szeptember 11-ig fogják végrehajtani. A távozás ezáltal egy szimbolikus dátumra, az amerikai beavatkozást kiváltó, 2001. szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulójára esne. Az afgán TOLOnews hírcsatorna értesülése szerint az amerikai diplomaták a határidő előrehozásáról tárgyalnak a tálibokkal, akik ezért cserébe továbbra is békén hagynák a külföldi csapatokat. Lehetséges kompromisszumként július eleje is felmerült, ami éppen a Trump-féle és a Biden által meghatározott céldátumok közé esik.  
Ha sikerülne megállapodni a kivonulás határidejéről, akkor az növelné az esélyét annak, hogy ebben a hónapban sikerül megtartani az iszlamisták elzárkózása miatt eddig már kétszer elhalasztott isztambuli békekonferenciát.

Az afgán békefolyamat előmozdítására hivatott találkozóra nagy szükség lenne, a tálibok ugyanis az elmúlt időszakban is fokozták az erőszakot, ezen a héten pedig nagyszabású offenzívát indítottak a déli Helmand tartományban, illetve más régiókban az afgán biztonsági erők ellen.