Előfizetés

A világ lakosságának fele rosszabbul él a világjárvány miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.04. 18:27

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A kivételek közé tartoznak az olyan magasabb jövedelmű országok, mint Ausztria, Svájc, Németország vagy az Egyesült Államok.
Világszerte minden második embernek csökkent a jövedelme a koronavírus-járvány miatt, azonban különösen az alacsony jövedelmű országokban élő embereket érintette a munkahelyek megszűnése vagy a munkaidő csökkentése –ismertette az Independent a Gallup egyik legfrissebb felmérését. Az amerikai közvélemény-kutató cég 117 országban, 300 ezer ember megkérdezésével végzett felmérése szerint globálisan 1,6 milliárd felnőttet érinthet a jövedelemcsökkenés, de az arányok világszerte eltérnek, és a thaiföldi 76 százalékos igen magas értéktől egészen a svájci 10 százalékos értékig terjednek.
„Bolíviában, Mianmarban, Kenyában, Ugandában, Indonéziában, Hondurasban és Ecuadorban a megkérdezettek több mint 70 százaléka jelezte, hogy kevesebbet visz haza, mint a globális egészségügyi válság előtt, ez az arány az Egyesült Államokban mindeközben 34 százalékra csökkent”

– emelték ki.

A Gallup felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy ideiglenesen kénytelen volt szüneteltetni a munkát a munkahelyén vagy vállalkozásában – mindez világszerte csaknem 1,7 milliárd felnőttet tesz ki. Ötvenhét országban, köztük Indiában, Zimbabwéban, a Fülöp-szigeteken, Kenyában, Bangladesben és El Salvadorban a válaszadók több mint 65 százaléka jelezte, hogy egy időre abbahagyta a munkát. Az is kiderült:
„Azok az országok, ahol a legkevesebben nyilatkoztak úgy, hogy jelenleg nem dolgoznak, túlnyomórészt fejlett, magas jövedelmű országok voltak: Ausztriában, Svájcban és Németországban például tízből kevesebb mint egy ember mondta azt, hogy átmenetileg nem dolgozik, míg az Egyesült Államokban ez az arány 39 százalék volt.”

Ugyanakkor a kutatás azt is megállapította, hogy minden harmadik megkérdezett elveszítette állását vagy vállalkozását a világjárvány miatt – ez világszerte valamivel több mint egymilliárd embert jelent. Azonban  a fentiekhez hasonlóan ezek a számok is eltérnek attól függően, hogy alacsonyabb vagy magasabb jövedelmű országokban készült-e az adatfelvétel. (A liner.hu nyomán) 

Amerika alkudozik a tálibokkal az afganisztáni kivonulás határidejéről

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.05.04. 17:56
A kép illusztráció
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Kompromisszumként felmerült, hogy a szeptember 11-ig tervezett távozást már július elejéig végrehajtják, cserébe a szélsőségesek békén hagyják a külföldi erőket.
Hiába fenyegetőzött előzetesen az Afganisztán iszlamizációjáért harcoló tálib mozgalom, az országban állomásozó NATO-csapatok eddig komolyabb támadások nélkül megúszták, hogy az Egyesült Államok nem teljesítette a kivonulás eredeti, május elsejei céldátumát. A hivatalos közlések szerint az amerikai katonák “néhány kisebb, bosszantásra szolgáló támadást” tapasztaltak a hétvége során, szombaton például a kandahári légitámaszpont közelében “hatástalan és célzatlan” lövéseket adtak le ismeretlenek. Scott Miller tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka a provokáció után arra figyelmeztette a tálibokat: erőteljes katonai válaszra számíthatnak, ha megtámadnák a koalíciót. 
Sajtóhírek szerint az iszlamisták egyelőre hajlandónak mutatkoznak megalkudni a kivonulást illetően.

A Trump-adminisztráció még tavaly februárban a tálibokkal megkötött dohai békeszerződésben vállalta, hogy az Egyesült Államok idén május elsejéig teljesen kivonja haderejét Afganisztánból. A januárban beiktatott amerikai elnök, Joe Biden hónapokon át halogatta a döntést, de végül április közepén bejelentette, hogy lesz kivonulás, de azt csak szeptember 11-ig fogják végrehajtani. A távozás ezáltal egy szimbolikus dátumra, az amerikai beavatkozást kiváltó, 2001. szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulójára esne. Az afgán TOLOnews hírcsatorna értesülése szerint az amerikai diplomaták a határidő előrehozásáról tárgyalnak a tálibokkal, akik ezért cserébe továbbra is békén hagynák a külföldi csapatokat. Lehetséges kompromisszumként július eleje is felmerült, ami éppen a Trump-féle és a Biden által meghatározott céldátumok közé esik.  
Ha sikerülne megállapodni a kivonulás határidejéről, akkor az növelné az esélyét annak, hogy ebben a hónapban sikerül megtartani az iszlamisták elzárkózása miatt eddig már kétszer elhalasztott isztambuli békekonferenciát.

Az afgán békefolyamat előmozdítására hivatott találkozóra nagy szükség lenne, a tálibok ugyanis az elmúlt időszakban is fokozták az erőszakot, ezen a héten pedig nagyszabású offenzívát indítottak a déli Helmand tartományban, illetve más régiókban az afgán biztonsági erők ellen.

Bécs nem vár tovább az EU-ra, saját oltási igazolványt vezet be

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 14:44

Fotó: JOHANN GRODER / AFP
Ausztriában „zöld belépőkártyának” nevezik majd a dokumentumot, amelynek használatával még nyár előtt megkezdődhet a turistaidény.
Sürgősen, egyénileg kell oltási igazolványt bevezetnie Ausztriának, mert ennek európai változatára még sokáig várni kell, és az kezdetben valószínűleg amúgy is szövevényes szabályozásokat tartalmaz majd – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz osztrák kancellár. Szerinte az Európai Unió a nyáron valósítaná meg az oltási igazolványra vonatkozó elképzeléseit, ami Ausztria számára túl késő. Hangsúlyozta, addig az osztrák turizmusnak már régen be kell indulnia. Nem várhatnak, mert ez súlyos károkat okozna mind az idegenforgalmi, mind a kulturális ágazatnak.
„Az emberek joggal kívánnak ismét normális körülmények között élni, a többi között színházba és étterembe menni. Ehhez szabályokra van szükség, és mi ezt tesszük Ausztriában a zöld belépőkártyával”

– utalt Kurz az oltási igazolvány helyi megnevezésére.

Május 19-től ugyanis annak, aki étterembe, színházba vagy éppen labdarúgó-mérkőzésre akar menni, igazolnia kell, hogy beoltott, illetve felgyógyult a betegségből, ezek hiányában azonban minden alkalommal negatív koronavírus tesztre lesz szüksége.
Kurz szerint mindenki kap majd egy igazolást arról, hogy beoltották, tesztelték, vagy meggyógyult a fertőzésből. A kormány tervei szerint a telefonon tárolható QR-kódos verzió két-három héttel később lesz elérhető.

Amennyiben sikerül május 19-én megvalósítani a nyitással járó nagy lépéseket, úgy legkésőbb július elsejétől vissza lehet venni az egészségügyi óvintézkedéseket. Hozzátette: ez lesz az az időpont, amikor már mindenkit beoltottak, aki be akarta oltatni magát. A kilencmillió lakosú Ausztriában a járvány kitörése óta 624 595 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 10 291-en hunytak el a kórban.