Előfizetés

Összeomló rendszerek, túlterhelt magyarázatok

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.05.05. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Előbb tényként beszéltek kibertámadásról, aztán vizsgálat indult, ma pedig már azt is el tudják képzelni, hogy csak az érdeklődés volt nagy.
„Miután zajlik egy vizsgálat, semmit sem tartok kizártnak” – így reagált Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Inforádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, okozhatta-e az oltásregisztrációs oldal múlt pénteki lefagyását az, hogy egyszerre túl sokan akartak bejelentkezni. A miniszter megengedő reakciója meglepő a korábbi nyilatkozatokhoz képest. – Terheléses támadás érte a koronavírus elleni védőoltásokhoz időpontfoglalást biztosító informatikai rendszert, ezért nem lehetett a vakcinákra jelentkezni – jelentette ki tényként a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának helyettes vezetője, Kiss Róbert pénteken. Az oldalt egyébként kétségkívül nagy terhelés érte aznap, ám az óriási érdeklődést épp a kormány generálta. Orbán Viktor kormányfő jelentette be péntek reggel váratlanul, hogy Pfizer-vakcinára lehet jelentkezni, és ő maga azzal buzdította erre az embereket: „Ma még kaphat ilyen oltást, aki akar, legközelebb erre csak hetek múlva lesz lehetőség.” Miután Gulyás szerint vizsgálat indult az ügyben, megkerestük a Miniszterelnökséget, a Belügyminisztériumot és az operatív törzset, hogy megtudjuk, eddig mit állapítottak meg. Kíváncsiak voltunk arra is, miként állíthatták szombaton tényként, hogy terheléses támadás történt, ha csak most vizsgálják, mi történt. Kérdéseinkre cikkünk megjeenéséig nem válaszoltak. Érdemes felidézni, hogy a korábban a sebtében összeeszkábált oltásregisztrációs vakcinainfo adatbázisa omlott össze, és küldött téves SMS-eket. Múlt pénteken – amikor már konkrét vakcinatípusra és pontos időpontra lehetett regisztrálni – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) omlott össze, amit korábban 20 milliárd forintból hoztak létre. A hiba ráadásul az orvosok által használt felületet is érintetette, átmenetileg a receptfelírási funkció sem működött. A kormány egyébként nem először hivatkozott technikai hibák miatt kibertámadásra. A járványidőszak alatt a mostani volt a hetedik eset, hogy ezzel magyaráztak fennakadásokat. A informatikai támadások elhárítására létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) sem válaszolt a korábbi támadásokkal kapcsolatos kérdéseinkre. Így nem tudtuk meg például azt, hogy a korábban támadásnak vélt esetekben végül mit állapítottak meg, született-e feljelentés az ügyben. Szakmai forrásunk szerint „menet közben” meglehetősen nehéz kideríteni, hogy egyszerűen tömeges lekérések miatt lassul le egy szerver, vagy azért, mert épp egy túlterheléses támadás zajlik. Utólag viszont – állította – pontosan kideríthető, hogy mi történt: a megcélzott szerver ugyanis folyamatosan naplózza a lekéréseket, az ott regisztrált IP címekből pedig hamar kirajzolódik, hogy ezek a megkeresések valós vagy külső támadásra utaló, vírussal fertőzött IP címekről érkeztek. A rejtélyes lefagyások szóba kerülhettek volna a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén, ám a fideszes tagok ezúttal is bojkottálták a találkozót. „Rendkívül meglepetéssel tapasztalom, hogy rendszerint akkor éri a regisztrációs oldalt támadást, amikor nagy a felhasználók száma” – fogalmazott a testület LMP-s tagja, Ungár Péter. Hozzátette: ha tényleg terheléses támadás ért egy kormányzati honlapot, akkor arról értesíteni kellett volna a nemzetbiztonsági bizottságot. Eddig – tette hozzá – egyetlen esetben sem kaptak ilyen értesítést. 

Mi az a DDoS-támadás?

A terheléses, szaknyelven DDoS-támadások lényege, hogy a hekkerek a kiszemelt honlapot vagy hálózatot óriási adatforgalom generálásával igyekeznek lebénítani. Ehhez a támadók nemcsak saját gépeiket vehetik igénybe, titokban vírussal megfertőzött, független, ám hálózatra kötött eszközük ezreit is harcba küldhetik a tulajdonosaik tudta nélkül. Ilyenkor a kiszemelt rendszer hirtelen óriási mennyiségű lekérést kap, amitől gyakorlatilag lebénul a működése.

"Megjósolhatatlan, hogy rákerül-e az ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára a Sinopharm"

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.05.05. 06:20

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálja, hogy a kínai Sinopharm vakcina ajánlható-e az ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára. Kökény Mihály, a WHO-konzultánsa, korábbi egészségügyi miniszter szerint a döntésben geopolitikai szempontok is közrejátszanak majd.
Általában véd a covid ellen, de a rendelkezésre álló adatok kevésé győzték meg arról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsadó testületét, hogy a kínai Sinopharm vakcina kellően hatásos az időseknél is. A szervezet azt vizsgálja, hogy ajánlható-e ez a vakcina az ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára. A WHO szakértői lényegében ugyanazokat az aggodalmakat fogalmazták meg, mint számos magyar szakember, amikor a Sinopharmot behozták Magyarországra. A hozzáférhető adatok alapján ők is arra jutottak: nincs kellő bizonyíték arra, hogy az időseknél és a krónikus betegeknél megfelelő védelmet nyújt a vírus ellen. Ez a megjegyzés azért lehet különösen érdekes Magyarországon, mert nálunk éppen a legidősebbeknek szánták, és nekik is adták belőle a legtöbbet. A 60 év felettieknek háromnegyede ezt az oltást kapta. Lapunk megkereste az operatív törzset, arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a WHO tanácsadók megállapításait, s utólag megszervezik-e Sinopharm oltást kapó 60 felettiek újraoltását. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs napi tájékoztatóján általánosságban annyit mondott: a hétvégére várják az oltóanyaggal kapcsolatos WHO-ajánlást. A Sinopharmé lehet az első keleti oltóanyag, amely felkerülhet a veszélyhelyzeti vakcinák listájára – mondta. A Népszava kérdéseire a WHO azt válaszolta: a tanácsadó csoport a múlt héten kezdte meg a Sinopharm értékelését arról, hogy felkerüljön-e a vészhelyzeti felhasználási listára. A másik kínai oltóanyag, a Sinovac hasonló végső értékelését ma kezdik.
Arra számítanak, hogy mindkét döntés a hét végéig meglesz, és ezeket a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák

– írták. (Az Európai Gyógyszerügynökség tegnap jelentette be, hogy megkezdte a Sinovac-vakcina vizsgálatát.) – Megjósolhatatlan a nyilvánosságra került tanácsadói testületi vélemény alapján, hogy miként dönt WHO, rákerül-e az ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára a Sinopharm – mondta lapunknak Kökény Mihály, a WHO-konzultánsa, korábbi egészségügyi miniszter. Hozzátette: az ENSZ segélycsomagokba csak olyan gyógyszerek, vakcinák kerülhetnek be, amik szerepelnek ezen a listán. Megjegyezte, a mostani minősítés addig érvényes, amíg a WHO szerint tart ez a világjárvány. A várható döntéssel kapcsolatban megjegyezte: az is elképzelhető, hogy a döntésben a szakmai kétségek mellett geopolitikai szempontok is közrejátszanak majd.
A Sinopharmot már 45 országban mintegy 60 millió embernek adták be, főként fejlődő országokban. A másik oldalon ugyanakkor a fejlett államok éreztethetik rosszallásukat amiatt, hogy egy olyan oltóanyag kerül a segélycsomagokba, amit sem az amerikai, sem az európai gyógyszerhatóság nem minősített.

A közelmúltban engedélyezett covid-vakcinák tanulmányozása általában nem ér véget az alkalmazásuk megkezdésével. Magyarországon is indult ezek hatásosságát vizsgáló kutatás. Az orvosképzéssel is foglalkozó hazai egyetemeken zajló projektben a különböző covid-vakcinák – közöttük a Sinpharm – védőhatását és annak időtartamát is vizsgálják több ezer önkéntesen. 

Hangos levéllel segítik a Covid-betegeket

Hangüzeneteket, leveleket küldhetnek a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet intenzív osztályán kezelt, mélyaltatásban lévő covidos betegeknek a hozzátartozóik az úgynevezett Kapocs programmal. Majoros Edit aneszteziológus szakasszisztens, két pszichológus, Simóka Nóra és Reitz Kinga valamint Gui Angéla, az intézet kommunikációs igazgatója vállalta, hogy felolvassa, lejátssza a rokonok, barátok üzeneteit. Szerintük a mindennapok családi, baráti hírei, a közös emlékek felidézése, vagy akár csak az ismerős, szeretett hang immunerősítő és egyben megnyugtató lehet az öntudatlan betegek számára.

Készülhetnek a fiatalok

A covid-áldozatok száma 137-el 28 045-re emelkedett, 4739 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 549-en vannak lélegeztetőgépen. Bár a járványadatok változása jobbára kedvezőbb tendenciát jelez, a kormányzat már csak azért is óvatosságra int, mert „az indiai vírus már itt van a szomszédban”, nagyon gyorsan terjed, és „még okozhat meglepetéseket.” Eddig összesen 4,72 millióan regisztráltak, mintegy 80 százalékuk már kapott vakcinát, aki még nem, akár már holnap megkaphatja, ha ma foglal időpontot – ezt állította a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, György István. Jelenleg a kínai Sinopharm- és AstraZeneca-oltásokra lehet foglalni. Kedden 333 450 adagnyi Pfizer-szállítmány érkezett Magyarországra. Ennek nagyobb része azonban az esedékes második körös oltásokhoz szükséges. A többit a 16-18 éves korosztály első körös oltásához teszik félre, mert a 18 év alattiaknak csak ez a vakcina engedélyezett. György István kitért arra is: a 16-18 év közöttieket regisztrálni kell a vakcinainfo.gov.hu honlapon.

Zökkenőkkel folytatódik a tanárok oltása

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.05. 06:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI/MTVA
Lapunk több olyan esetről értesült, amikor a behívóban csak annyi szerepelt: az érintett pedagógus az oltási papírján szereplő időpontban jelenjen meg. Csakhogy azon nem állt konkrét időpont.
A hét elején kapták meg újabb SMS-behívóikat azok a pedagógusok, akiket az áprilisi kampányban oltottak be először a Pfizer vakcinájával, s a következő napokban lesz esedékes a második dózis. Az üzenetek azonban nem mindenkit töltöttek el megnyugvással. Lapunk több olyan esetről értesült, amikor a behívóban csak annyi szerepelt: az érintett pedagógus az oltási papírján szereplő időpontban jelenjen meg. 
Csakhogy azon nem állt konkrét időpont, mert az első oltás napján még nem tudták megmondani egyes oltópontokon, pontosan mikor lesz lehetőség a második dózis beadására.

Vannak olyan tanárok is, akik arról számoltak be, már volt időpontjuk a második oltásra, ennek ellenére hétfőn ők is kaptak egy SMS-t, amelyben teljesen más napra hívták be őket. A legnagyobb bizonytalanság viszont azok körében alakult ki, akik hétfőn, rövid időn belül két behívót is kaptak két különböző, például egy csütörtökre és egy szombatra szóló időponttal. A kavarodást egyrészt az okozhatja, hogy hétfőn kezdődtek meg az írásbeli érettségik, és azok a tanárok, akik részt vesznek a vizsgák lebonyolításában, hétköznap nem biztos, hogy el tudnak menni az oltópontra, ezért őket az operatív törzs közlése szerint hétvégére hívják be. Az ügyben érdeklődtünk a Koronavírus Tájékoztató Központnál, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk: a pedagógusok második oltása ugyanazon a kórházi oltóponton lesz, ahol az első oltás volt, és főszabály szerint az első oltáshoz igazított időpontban - tehát aki az első oltást pénteken kapta meg, az a második oltást is pénteken kell, hogy megkapja. Hozzátették: eltérés csak az érettségi felügyelő tanároknál van, akik az érettségi zavartalan lebonyolítása érdekében szombatra kapnak második oltásra időpontot. Csakhogy a beszámolók szerint olyan pedagógusok is kaptak eltérő tartalmú SMS-eket, akik nem is érettségiztetnek.   A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Népszava érdeklődésére annyit mondott, hozzájuk is érkeztek megkeresések a behívók kapcsán, de az érintetteknek csak azt tudja javasolni, ha bizonytalanok, 
kérjenek tájékoztatást a második oltás pontos időpontjáról a kórházi oltópontokon, illetve ha valamilyen hibát észlelnek, azt a munkáltató felé is jelezzék.

Totyik Tamás beszélt az általános iskolák felső tagozatainak, valamint a középiskolák jövő hétre tervezett nyitásáról is. Úgy véli, ha a jelenlegi járványügyi adatok nem kezdenek el ismét romlani, május 10-től ki lehet nyitni az intézményeket a megfelelő óvintézkedések betartása mellett. Hangsúlyozta: a szülőkre is komoly felelősség hárul, ha a családban bárki fertőzött, a gyerekeket ne küldjék iskolába. Ugyanakkor az ADOM Diákmozgalom szerint május 10-től sem lenne szabad kötelezően megnyitni az intézményeket. Azt szeretnék, ha a szülők, diákok, tanárok, intézményvezetők dönthetnének arról, kinyisson-e az iskola a tanévből hátralévő öt hétre. Az erről szóló petíciójukat már több mint 64 ezren írták alá. Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai már április 19-től nyitva vannak, de sok szülő úgy döntött, ennek ellenére sem viszi be a gyerekét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésünkre közölte: jelenleg az alsós osztályokban a tanulók mintegy 84 százaléka, az óvodában a gyermekek 73 százaléka van bent az intézményekben.

Túl a matematika érettségin

Hétfőn magyarból, kedden matematikából vizsgáztak az érettségizők; míg előbbit könnyen teljesíthetőnek, a matek feladatokat már nehezebbnek találta több vizsgázó. Szerdán a történelem feladatsorok következnek, amit középszinten 66,4 ezren, emelt szinten több mint nyolcezren írnak majd meg.