Előfizetés

Integrálnák az idősek egészségügyi és szociális ellátását

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.05. 22:37

Fotó: Shutterstock
Az átlagnyugdíj egyharmadát vagy a minimálbér felét javasolják nyugdíjminimumként bevezetni idősügyi szervezetek, ami 50-55 ezer forintos ellátást jelentene.
Az idősek életével, jövőjével foglalkozó politikai döntésekre és az ezekhez kapcsolódó jogszabályi változtatásokra tett javaslatot a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) egy tegnap bemutatott szakmai háttéranyagban. A hét idősszervezetet tömörítő szövetség márciusban nyugdíjreform javaslattal állt elő, de már akkor jelezték, hogy az idősek pénzbeli ellátása önmagában nem elég. A 65 év feletti, egyre növekvő számú népesség életminőségének javításához, egészségben eltöltött életéveik számának növeléséhez szükség lenne az egészségügyi és szociális ellátórendszer együttműködésén alapuló reformokra, a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, esélyegyenlőség kérdéseinek újragondolására. Ezeket a szervezet szerint a szakterületi jogszabályok mellett egy idősügyi kerettörvénynek kellene szabályozni. A 48 oldalas tanulmány mottójaként a szerzők - Rauh Edit, több baloldali kormány esélyegyenlőségi államtitkára, Talyigás Katalin szociológus, egyetemi oktató és Csizmadia Márta uniós szakértő – azt írták a kiadvány elejére, hogy „Új világot építünk”. Ez vonatkozik arra, hogy az idősekre teherként tekintő szemlélettel szakítva a NYUSZET tanácsadó testületének tagjai erőforrásként jellemzik a nyugdíjas koruk első évtizedeiben járókat, de benne van a jelenlegi kormányzati hozzáállással szembeni elégedetlenség is. A nemzetközi és hazai helyzetelemzéshez kapcsolódó problémalistához általános és konkrét, jogszabályi szinten megszövegezett megoldási javaslatok társulnak. Kimondják például, hogy a szociális biztonsághoz elengedhetetlen nyugdíj összege az utóbbi években elszakadt a bérektől, vásárlóértéke egyre alacsonyabb. Ezért az átlagnyugdíj egyharmadát vagy a minimálbér felét javasolják nyugdíjminimumként bevezetni, ami 50-55 ezer forintos ellátást jelentene. A jelenleg különváltan működő egészségügyi és szociális ellátórendszert a javaslatcsomag készítői integrálnák, az új intézményi forma – amit ISZER-nek, vagyis Integrált Szociális Egészségügyi Rendszernek neveznek - idősgondozó hálózata minden település 65 év feletti lakosságát rendszeresen szűrné, szociális helyzetét értékelné, gondozásukat megszervezné. A feladatok nagy része tehát visszakerülne az önkormányzatokhoz. A csomagban szerepel az is, hogy az ellátások finanszírozására létrehoznának egy új társadalombiztosítási, ápolásbiztosítási pillért. A tervek között találni, hogy a dolgozni akaróknak idősbarát munkahelyeket kellene kialakítani, a mainál sokkal jobban szervezett tájékoztatással szükséges segíteni ezt a korosztályt, sok egyéb mellett az önkéntes munkalehetőségek megismerésében. Az idősek otthoni gondozásának megszervezését javítani kellene kislétszámú lakóotthonok létrehozásával, a családtag gondozásának fizetett munkaként történő elismerésével – rögzítik a NYUSZET szakértői, hozzátéve, hogy a mainál több bentlakásos otthon is kellene, s ezekhez az államnak mélyebben bele kellene nyúlni a zsebébe. Az idősügyi kerettörvény megalkotása előtt a szakértők előzetes hatásvizsgálatokat javasolnak, a jogszabály előkészítése akár a következő parlamenti ciklus végéig is húzódhat, közben azonban a szociális területen dolgozók képzését erősíteni kellene, bérüket pedig emelni – olvasható az időspolitikai javaslatcsomagban.

Hatpárti támogatás

A NYUSZET az elkészült elemzést átadta a demokratikus ellenzéki összefogás pártjainak. Tegnap mind a hat tömörülés vezetői megerősítették, hogy nemcsak a közös választási program megalkotásakor tekintik majd alapnak a dokumentumot, hanem azt a jövő évi választás után reményeik szerint megszülető kormányprogram részeként is felhasználnák.

Orbán a szabadság oldalán áll, de azért a liberálisokkal harcol

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.05. 22:12

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Hosszú idő után valódi interjút adott a magyar miniszterelnök, persze amint az már megszokott most sem a magyar sajtó munkatársai kérdezhették.
Terjengős interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök egy szlovák konzervatív hírportálnak, olyat, amilyenre a hazai médiában csak ritkán akad példa. Az állami hírügynökség összefoglalója szerint a kormányfő "időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is". Orbán egy az "illiberális országépítés" kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta: ma nem létezik liberális demokrácia, csak "liberális nem-demokrácia", mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia. Ezután hangsúlyozta, a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket. "Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén" - mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök a postoj.sk hírportálnak adott interjúban beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában. "Meg akarjuk változtatni Brüsszelt" - szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor, majd kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem. "Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre" - közölte.
Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor kifejtette, azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra "nem jön létre semmilyen európai nép" s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e "a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak" egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről. "Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában" - szögezte le Orbán Viktor. Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban "csak igent vagy nemet képes mondani." Ezzel kapcsolatban rámutatott: "nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt." A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta: már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni. Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni. 

A születések száma alig, a halálozásoké viszont jelentősen emelkedett tavaly - világított rá a KSH legfrissebb kiadványa

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.05. 21:42
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
A népesség elöregedési folyamata is tart.
A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a tavalyi év demográfiai folyamatait; bár nőtt a születések száma, a halálozásoké még nagyobb mértékben emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom, 2020 című kiadványa szerint 2021. január 1-jén Magyarország lakosságának száma 9 millió 730 ezer volt, ez 39,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH a kiadványt ismertető, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a fontos változások között említette a házasságkötések számának emelkedését és azt, hogy többen költöztek haza, mint ahányan elvándoroltak Magyarországról.
– 2020-ban a születések száma kismértékben, a halálozásoké jelentősen emelkedett – 92 233 gyermek született, és 140 900-an hunytak el – ez elgyorsította a természetes fogyás (48 667) ütemét, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

– írták.

A népesség elöregedési folyamata továbbra is tart: idén január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 140 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 137-tel. A tavalyi 92 233 újszülött 3,4 százalékkal (több mint 3 ezerrel) múlta felül a 2019. évi születésszámot. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a születésszám-emelkedést kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, mivel a szülőképes korú nők számának hosszabb távú csökkenése tovább folytatódott 2020-ban is.  – Szintén nőtt 2020-ban a házasságkötések száma, ennek köszönhetően 18 százalékkal több gyermek született házasságban – írták. A közleményben idézték Kovács Marcellt, a KSH főosztályvezetőjét, aki azt mondta: tavaly a gyermekek csaknem 70 százaléka született házasságból, 30 százaléka pedig házasságon kívül. Hozzátette: ez jelentős változás az egy évvel korábbi 61-39, valamint a két évvel ezelőtti 56-44 százalékos arányhoz viszonyítva. A halálozások száma tavaly a KSH szerint számottevően emelkedett. 140 900-an haltak meg, 8,7 százalékkal (több mint 11 ezerrel) többen, mint 2019-ben, ez az elmúlt 21 év legmagasabb halálozási adata. Tavaly 68 700 férfi és 72 200 nő hunyt el, többlethalálozások aránya 52-48 százalék volt.  A KSH szerint a nemzetközi vándorlás egyenlegének az előző évinél jóval kisebb többlete csak csekély mértékben tudta ellensúlyozni 2020-ban a népesség természetes fogyását. Emiatt a népesség tényleges fogyása 39,6 ezer volt 2020-ban, ami jelentősen több az azt megelőző évben mért 3,2 ezres tényleges fogyásnál. A KSH szerint 2019-hez hasonlóan 2020-ban is pozitív egyenleget mutat a magyar állampolgárok vándorlása. 2020-ban 19 300 magyar állampolgár távozott külföldre, ami mintegy 2000-rel kevesebb a korábbi évinél, és ezzel egy időben 23 100, korábban kivándorolt, Magyarországon született magyar állampolgár költözött vissza. Ők elsősorban Ausztriából (34 százalék), Németországból (24 százalék), illetve az Egyesült Királyságból (21 százalék) tértek haza. A házasságkötések száma tavaly – a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések ellenére is – emelkedett. Mint írták, a tavalyi 67 301 házasságkötés 3,1 százalékkal, több mint 2000-rel múlta felül a korábbi év adatát. Ennél több házasságot utoljára 1986-ban kötöttek. A válások száma csökkent, 2020-ban a bíróságok 15 200 házasságot bontottak fel, ami 14 százalékkal, mintegy 2400-zal kevesebb az egy évvel korábbinál, és ez volt az 1950-es évek vége óta a legalacsonyabb számú válás.