Integrálnák az idősek egészségügyi és szociális ellátását

Az átlagnyugdíj egyharmadát vagy a minimálbér felét javasolják nyugdíjminimumként bevezetni idősügyi szervezetek, ami 50-55 ezer forintos ellátást jelentene.

Az idősek életével, jövőjével foglalkozó politikai döntésekre és az ezekhez kapcsolódó jogszabályi változtatásokra tett javaslatot a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) egy tegnap bemutatott szakmai háttéranyagban. A hét idősszervezetet tömörítő szövetség márciusban nyugdíjreform javaslattal állt elő, de már akkor jelezték, hogy az idősek pénzbeli ellátása önmagában nem elég. A 65 év feletti, egyre növekvő számú népesség életminőségének javításához, egészségben eltöltött életéveik számának növeléséhez szükség lenne az egészségügyi és szociális ellátórendszer együttműködésén alapuló reformokra, a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, esélyegyenlőség kérdéseinek újragondolására. Ezeket a szervezet szerint a szakterületi jogszabályok mellett egy idősügyi kerettörvénynek kellene szabályozni.

A 48 oldalas tanulmány mottójaként a szerzők - Rauh Edit, több baloldali kormány esélyegyenlőségi államtitkára, Talyigás Katalin szociológus, egyetemi oktató és Csizmadia Márta uniós szakértő – azt írták a kiadvány elejére, hogy „Új világot építünk”. Ez vonatkozik arra, hogy az idősekre teherként tekintő szemlélettel szakítva a NYUSZET tanácsadó testületének tagjai erőforrásként jellemzik a nyugdíjas koruk első évtizedeiben járókat, de benne van a jelenlegi kormányzati hozzáállással szembeni elégedetlenség is. A nemzetközi és hazai helyzetelemzéshez kapcsolódó problémalistához általános és konkrét, jogszabályi szinten megszövegezett megoldási javaslatok társulnak. Kimondják például, hogy a szociális biztonsághoz elengedhetetlen nyugdíj összege az utóbbi években elszakadt a bérektől, vásárlóértéke egyre alacsonyabb. Ezért az átlagnyugdíj egyharmadát vagy a minimálbér felét javasolják nyugdíjminimumként bevezetni, ami 50-55 ezer forintos ellátást jelentene.

A jelenleg különváltan működő egészségügyi és szociális ellátórendszert a javaslatcsomag készítői integrálnák, az új intézményi forma – amit ISZER-nek, vagyis Integrált Szociális Egészségügyi Rendszernek neveznek - idősgondozó hálózata minden település 65 év feletti lakosságát rendszeresen szűrné, szociális helyzetét értékelné, gondozásukat megszervezné. A feladatok nagy része tehát visszakerülne az önkormányzatokhoz. A csomagban szerepel az is, hogy az ellátások finanszírozására létrehoznának egy új társadalombiztosítási, ápolásbiztosítási pillért. A tervek között találni, hogy a dolgozni akaróknak idősbarát munkahelyeket kellene kialakítani, a mainál sokkal jobban szervezett tájékoztatással szükséges segíteni ezt a korosztályt, sok egyéb mellett az önkéntes munkalehetőségek megismerésében. Az idősek otthoni gondozásának megszervezését javítani kellene kislétszámú lakóotthonok létrehozásával, a családtag gondozásának fizetett munkaként történő elismerésével – rögzítik a NYUSZET szakértői, hozzátéve, hogy a mainál több bentlakásos otthon is kellene, s ezekhez az államnak mélyebben bele kellene nyúlni a zsebébe.

Az idősügyi kerettörvény megalkotása előtt a szakértők előzetes hatásvizsgálatokat javasolnak, a jogszabály előkészítése akár a következő parlamenti ciklus végéig is húzódhat, közben azonban a szociális területen dolgozók képzését erősíteni kellene, bérüket pedig emelni – olvasható az időspolitikai javaslatcsomagban.