Ma lett 60 éves George Clooney kétszeres Oscar-díjas színész, aki nem mellesleg az ENSZ békenagykövete, és nagyon nem mellesleg ő az a színművész, aki tavaly ősszel a saját szerepéről megfeledkezve kritikai levelezésbe bonyolódott velünk. Amivel súlyos hibát követett el, hiszen mi, magyar emberek őrá is azt a szerepet osztottuk ki, mint mindenki másra: a kussoló epizódfiguráját.
Szerény véleményünk szerint a kussolás könnyen tanulható, s ami a lényeg: ez a mellékszerep jól fizet.
Elismerjük, hogy Mr. Clooney-nak természetesen joga volt érvelni az ún. szólásszabadság jegyében. Igen, elismerjük. Ám vegye kitüntetett bizalmunk jeleként, hogy őneki az érvelés jogát egyáltalán meghagyjuk. Ennek az engedékenységnek az az oka, hogy egyszer láttuk őt egy kórházi sorozatban orvost alakítani, s a magyar embereknek tetszését abban a szerepben Mr. Clooney elnyerte. Ám azt nem feltételeztük róla, hogy eljön majd az az idő, mikor a rokonszenvesség álságos arca mögé bújó Mr. Clooney a mi magyar dolgainkba külföldről ukk-mukk-fukk belepofázik.
Honnan vette ő a bátorságot ehhez?! S ami a lényeg: miféle forgatókönyvből dolgozott ezúttal? Kinek a kottájából játszott, milyen megrendelést hajtott végre, melyik ellenségünk malmára hajtotta a vizet?
Kérdéseink úgymond költőiek, válaszokat nem várunk rájuk, elvégre az igazságot mindannyian tudjuk. A globális liberális háttérhatalom mozgatja őt is, mint azokat a magyar helyrajzi számmal felruházott, magyar lélekkel azonban nem rendelkező senkiket, akik idehaza a magyar emberek ügyeibe – belföldről! – ukk-mukk-fukk belepofáznak. Nem kevesen vannak, kik ebben a hazában magyarnak adják ki magukat, lélekben azonban csak ideiglenesen állomásoznak ezen a tengernyi vértől áztatott, ősi magyar földön. Ezeknek a külföldi érdekeket kiszolgáló, internacionalista elkötelezettségű, nemzetietlen senkiknek az arca lett Mr. Clooney, amikor tavaly a magyar emberek ellen nemzetközi támadást indított, és őneki ezt mi soha nem fogjuk sem elfelejteni, sem megbocsátani.
A hatvanadik születésnapjáról is csak azért emlékezünk meg, hogy figyelmeztessük őt: résen vagyunk, éberen figyelünk, mi minden ellenünk irányuló akcióra reagálunk. Most például Mr. Clooney azzal igyekszik felhívni magára a figyelmet, hogy születésnapja van, és azzal próbálkozik ellenünk hangolni a világ közvéleményét, hogy ő ma ráadásul kerek évfordulót ünnepel – lám, ilyen egy fizetett Soros-ügynök, aki mindent megtesz azért, hogy érdekesebbnek tűnjön, s bekerüljön a sajtóba. Ma, amikor a magyar ellenséges sajtó megemlékezik Mr. Clooney születésnapjáról, a cikkek végén természetesen azt sem felejtik majd el megemlíteni, hogy Mr. Clooney tavaly bemosott egy nagyot nekünk.
Minket azonban egy olyan, pusztán magánéleti jellegű tényközléssel, mint egy születésnap, nem lehet elkápráztatni! Mi ezen a szitán nemcsak átlátunk, de át is köpünk. Azt a bizonyos kávémeghívást pedig ne felejtse el, Mr. Clooney! Jön még a feketeleves.