A testmozgás védő szerepe számos testi és lelki megbetegedés esetén ismert és bizonyított a szív- és érrendszeri megbetegedésektől a cukorbetegségen át a depresszióig. A sportnak bizonyítottan jótékony hatása van a szorongásra, a krónikus stressz oldására. Nemzetközi kutatások szerint a koronavírus miatti járványügyi intézkedések következtében csökkent az emberek fizikai aktivitása, ezzel párhuzamosan növekedett az üléssel töltött idő.
A krónikus stressz mértéke, amely az immunrendszer működését is befolyásolja, a karantén alatt emelkedhet, növelve a megfertőződés esélyét és csökkentve a sport iránti hajlandóságot. A korlátozások következtében beszűkülő sportolási lehetőségek ellenére is nagy hangsúlyt kell kapnia a fizikai aktivitás fenntartásának a negatív mentális következmények kivédése érdekében – hívta fel a figyelmet közleményében a Semmelweis Egyetem.
A járványhelyzet miatt megváltozott fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásáról indított kutatást a felsőoktatási intézmény Magatartástudományi Intézete, amelynek része egy bárki által kitölthető kérdőív is. A kutatás célja, hogy átfogóan vizsgálja a fizikai aktivitásban bekövetkezett változások mentális egészséggel való összefüggéseit. A kutatók elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy a járvány okozta krízishelyzetben mi ösztönzi fizikai aktivitásra az embereket, illetve, hogy az érzelmi, pszichés jóllét milyen összefüggést mutat a testmozgással, a sportolási szokások változásával.
„A kutatásunk kitér arra is, hogy a különböző testmozgási szokások, hogyan függenek össze az emberek érzelmi világával, aktuális lelkiállapotával, ezen belül a szorongással, az észlelt stressz mértékével, a mentális jólléttel. Az online, öt-hat percet igénylő kérdőíves felmérésünkben a 18 és 65 év közötti felnőtt magyar lakosságot szeretnénk megszólítani, nemcsak azokat, akik rendszeresen sportolnak, hanem azokat is, akik egyáltalán nem mozognak vagy éppen a járvány miatt lettek aktívak” – mondta Tóth Mónika Ditta pszichológus. A Magatartástudományi Intézet adjunktusa, a kutatás vezetője hozzátette: a testmozgás alatt nem a maratoni futást értik, hanem az olyan, minimum fél óráig tartó, pulzusemelkedéssel járó mozgásformákat, mint a kerékpározást vagy akár a tempós gyaloglást.
A kérdőívet ide kattintva május 15-ig lehet kitölteni, az eredményeket várhatóan június közepén teszik közzé.
10 érv a rendszeres sportolás mellett
Ha a mozgás intenzívebb és a pulzusszámot is megemeli, kardiózásnak nevezik, amelynek erősítő, a szív teljesítményét növelő hatása van – olvasható a Gerinces blogon. A Budai Egészségközpont belgyógyászainak közreműködésével készült bejegyzés szerint az alábbi hatásokkal jár a rendszeres testmozgás:
1. A kardió típusú mozgásformák egészséges diéta, illetve étrend mellett segítenek a súlycsökkentésben és az ideális testsúly megtartásában.
2. A kardióedzés növeli az állóképességet. Igaz, eleinte fáradttá tehetnek, de hosszú távon nő az állóképesség, a kitartás és az energia.
3. Pajzs a vírusos megbetegedések ellen. A rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert, kisebb a fertőzések „benyelésének” esélye.
4. Rendszeres edzés hatására kisebb az esély az elhízásra, csökken a szív-, érrendszeri betegségek kockázata, alacsonyabb marad a vérnyomás, nagyobb eséllyel kerülhető el a metabolikus szindróma, a cukorbetegség és egyes ráktípusok kialakulása is. A csontritkulás kockázatát pedig már az aktív séta is segíti.
5. A rendszeres mozgás olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség esetén, segít a vérnyomás és a vércukorszint kontroll alatt tartásában.
6. Erősíti a szívet. Ennek köszönhetően nem ver olyan szaporán, hatékonyabban pumpálja a vért, ezáltal javítja a szervezet véráramlását.
7. Tisztán tartja az artériákat. A kardióedzések hatására emelkedik a „jó koleszterin” (HDL) és mérséklődik a „rossz koleszterin” (LDL) szintje. Ennek következtében csökken az artériák falán a zsírok lerakódása, és kisebb lesz az erek beszűkülésével és az érfal megkeményedésével járó betegségek kialakulásának kockázata.
8. Az aerob mozgásformák segítségével javul a hangulat, csökkennek a depressziós tünetek, oldódik a feszültség, hatékonyabb a pihenés.
9. A kardiózás a kor előrehaladtával is segít aktívnak maradni, megőrizni az izmok erejét, és ezáltal a mobilitást idősebb korban is. A hetente háromszor végzett, legalább harmincperces mozgás hozzájárul a szellemi frissesség fenntartásához is.
10. Meghosszabbítja az életet: számtalan tanulmány bizonyította már, hogy tovább élnek azok, akik rendszeresen mozognak.
Kezdés: fokozatosan
A mozgást kis lépésekkel kell kezdeni. Hosszú kihagyás vagy krónikus betegség esetén orvosi engedélyre is szükség van. Fontos a fokozatosság: eleinte az is elég, ha a napot öt perc sétával kezdjük és fejezzük be. Néhány nap múlva ezek időtartamát már tíz-tíz percre lehet emelni. Lassú és fokozatos emeléssel érdemes eljutni a harmincperces, aktív tempójú sétához, amely már rendszeres kardiózásnak számít és előbb-utóbb érezhetők lesznek a kedvező hatásai.
Kardiómozgás többek között a futás, a kocogás, az úszás, a lépcsőzés, a kerékpározás, a tánc, az evezés is. Érdemes olyat (vagy olyanokat) választani, amelyet örömmel végzünk.
