A magyar miniszterelnök komolyan számol azzal az eshetőséggel, hogy tavasszal elbukja a választásokat. Erről tanúskodik, hogy olyan alapítványokba viszi ki az egyetemeket, amelyeket cimborák irányítanak. Függetlenül attól, hogy több helyen a Fidesz érdekeinek megfelelően vonták meg a szavazókerületek határait, hogy az állami média a párt szólamait harsogja és rövid úton megkurtíthatják az ellenzéki pártok állami támogatását. Vagyis a választások szabadnak, de nem tisztességesnek ígérkeznek. Persze az országot ezzel együtt sem lehet önkényuralomnak minősíteni. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója azonban szintén úgy látja, hogy Orbán fél, ezért mély államot épít.
Ám az csak egy dolog, ha az ellenzéki pártok győzni tudnak, amire jó 10 év után komoly esélyük van. A neheze azonban csak utána következik, mert meg kell tisztítani Orbán örökségétől az országot. Egy olyan rendszert kell felszámolni, amely a haverok gazdagodását célozza, és amely biztosította a politikus uralmát. Viszont még ennél is nagyobb feladat, hogy Magyarország az utóbbi jó 10 évben – kizárólag negatív okok miatt – jelentős tényező lett Európában. Modellül szolgál a kezdő autokratáknak, Lengyelországtól, Bulgárián át, Szlovéniáig. A lényeg, hogy lerombolják a demokráciát.
Az ellenzéknek azonban csak úgy van kilátása a sikerre, ha megőrzi az egységet. Akkor viszont arra mutathat példát, hogy milyen úton kell járni, miután idáig, több mint 10 éven át azt illusztrálta: így nem szabad! E remény fő letéteményese Karácsony Gergely, aki azonban óva inti a jó szándékú Nyugatot a beavatkozástól. Az ugyanis csak lovat adna Orbán alá, aki amúgy is azt hangoztatja, hogy ellenfelei a globalizmus követőiként Brüsszelben veszik át az ukázt.
Ellenben jó, ha változik a nemzetközi légkör. Idetartozik, hogy Európa besokallt, amikor a kormányfő megelőzte, hogy kitegyék a szűrét a kereszténydemokrata pártcsaládból, és elővágásként inkább kilépett. Viszont most már nem lehet állítani róla, hogy remekül boldogul az EU-ban. A lap szerint a magyarok erős emberét Karácsony Gergely verheti meg, egy képtelen pártszövetség élén, amint arra már a helyhatósági választások bizonyítékot szolgáltattak. Itt most mindenki indul egy ellen, de a győzelemhez még tisztázni kell, ki legyen Orbán kihívója. Ha a főpolgármester, akkor ő azon lesz, hogy a feltételeket ne a másik fél diktálja, mert a miniszterelnök mindig nagyon él, ha sikerül konfrontációt kiprovokálnia.
Orbán Viktor sorozatban privatizálja az egyetemeket. Az ellenzék szerint ez visszalépés, ami választási célokat szolgál. Ugyanakkor a tudományos élet egy része attól fél, hogy a hatalom még egyet fordít a szorítón, hiszen az alkalmazottak elvesztik köztisztviselői státuszukat. A modell a 2018-as választások után bukkant fel, de mostanában egyre gyakrabban alkalmazzák. Az intézmények anyagi alapját továbbra is az állam teremti elő, de a működést az új kuratóriumok szabják meg, azaz a források elvesztik közpénz jellegüket.
A szenátusok az önigazgatás szerveként nem szólhatnak bele, kik kerülnek az új testületekbe. Ez az egyik oka annak, hogy az ellenzék az egyetemi autonómia elvesztésétől tart. A torkon ragadott oktatási intézmények már kiszivárogtattak egy-két Fidesz-közeli nevet, tehát hogy kikből lesznek kurátorok.
A konzervatív francia újság megszólaltatja Pap Norbertet, aki pécsi oktatóként elfogadhatatlannak tekinti, hogy a kormány, amely tart a választásoktól, alkotmányellenes módon saját embereinek passzolja át a közvagyon egy részét, ugyanakkor belefojtja a szót az ellenzékbe, amely az Alkotmánybíróság elé viszi az ügyet. A szakember azt is nehezményezi, hogy bár a hatalom kétszer 15 százalékos béremelést ígér, ám az nem javít sokat a helyzeten. A kormány kényszerítette a nehéz anyagi helyzetben lévő felsőoktatási intézményeket, hogy fogadják el a feltételeket.
Marianne
Orbán Viktor valóságos mesebeszédet tartott, amikor pár napja arról értekezett a közrádióban, hogy miért kell alapítványokba átvinni az egyetemeket. De az igazi ok az, hogy jobban ellenőrizhesse azokat – mutat rá a francia baloldali lap. Az ellenzék azt mondja, három milliárd forint értékű közvagyont szivattyúznak ily módon ki, miután a miniszterelnök be akarja biztosítani a hátát egy választási koki esetére.
Közben a diákok, akaratlanul, belecsöppennek egy ideológiai harcba Orbán és Soros között. Ennek része volt, hogy a CEU távozni kényszerült, de idetartozik a Tudományos Akadémia megzabolázása, valamint az egyetemek egyre gyorsuló privatizálása, ami ellen az SZFE hallgatói az intézmény többhetes megszállásával reagáltak.
Bajomi Iván, az ELTE nyugalmazott szociológia professzora arra emlékeztet, hogy már csupán 5 felsőfokú tanintézmény maradt az állam égisze alatt. Mint mondja, az nem kétséges hogy korszerűsíteni kell az oktatást, de nem minden konzultáció, hatástanulmány, átláthatóság nélkül! Viszont azzal a céllal, hogy kulturális hegemónia jöjjön létre. Arról nem beszélve, hogy nem lesz könnyű felszámolni ezt a káoszt, ha az ellenzék kerül hatalomra tavasszal.
A brüsszeli tudósítás tipikusnak nevezi az unió abszolút következetlen Kína politikája szempontjából, hogy Magyarország két napja egymaga megvétózta a 27-ek nyilatkozat-tervezetét, amely megbélyegezte volna a hongkongi választójog további korlátozását. A közlemény, amelyet a külügyminiszterek hétfőn hagytak volna jóvá, a szervezet geopolitikai bénultságáról árulkodik. De miután Stelbaczky Tibor nagykövet ellene voksolt, az Európai Tanács három nap múlva egy árva szót sem ejt arról, hogy a kínai kommunista pártgépezet Hong Kongban megfojtja a demokráciát.
Az újságíró kérte a magyar EU-képviseletet, hogy az adjon magyarázatot, milyen szakmai megfontolások állnak a döntés hátterében, ám választ nem kapott. Pedig az Orbán-kormánynak általában nem kell keresgélnie a szavakat, ha igazolnia kell politikáját. Ugyanakkor Brüsszelben egyre nagyobb az aggály, hogy Magyarország trójai falóként szolgál Kína számára. De már az a szervezet bajairól tanúskodik, hogy az unió kénytelen tétlenül nézni, amint Budapestből Peking csatlósa lesz.
Magyarország és Lengyelország megakadályozta, hogy a „gender” szó szerepeljen a hétvégi nem hivatalos portói csúcsra készülő nyilatkozattervezetben. A szöveg eredetileg úgy szólt volna, hogy a tagállamok támogatják a társadalmi nemek egyenlőségét és azt, hogy mindenki tisztességes elbánásban részesüljön. Ezt azonban magyar és lengyel követelésre úgy módosították: az EU kiáll a minden embert megillető egyenlőség és méltányos bánásmód mellett.
Nem sok jó ígérkezik Lengyelország számára az Európai Bíróság előtt zajló eljárásban, miután a testület szakvéleménye elmarasztalja a Morawiedki-kormányt a Legfelső Bíróságon létesített fegyelmi kamara miatt. Az állásfoglalás, amelyet az illetékes főügyész adott ki, egyetért a pert kezdeményező Bizottsággal abban, hogy a PiS intézkedése veszélyezteti a bírák függetlenségét, ily módon pedig ellentétes az uniós joggal.
Hiszen érdemi ítéletek is fegyelmit vonhatnak maguk után, miközben a kamarát magát nem lehet elfogulatlan intézménynek tekinteni. Nem gondoskodik a bírák védelméről, ami már önmagában megfélemlítő hatást kelthet. Továbbá testület elnöke maga szabhatja meg, ki tárgyalja első fokon az adott ügyet.
Vagyis fokozódik a nyomás a lengyel vezetésre, miután az EUB már tavaly kimondta, hogy az ügy lezárásáig fel kell függeszteni a kamara működését. Ám idáig semmi foganatja nem volt a döntésnek, ahogy a sok szerződésszegési eljárásnak, és a jogállami normák megsértése miatt kezdett vizsgálatnak sem. Brüsszel szerint Varsó módszeresen megsérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és aláássa a hatalmi ágak szétválasztását.
Fareed Zakaria attól fél, hogy télre visszatér a járvány Amerikába (is), ha nem sikerül felfuttatni a tömeges oltásokat. Az újságíró, aki sok-sok évvel ezelőtt Indiából vándorolt be és arról nevezetes, hogy egykor ő alkotta meg az illiberális demokrácia fogalmát, örvendetesnek tartja, hogy a lakosság több mint fele már túlvan legalább az első szúráson, és az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba. Ám nyugtalanítónak nevezi, hogy mi lesz a nyugodtnak ígérkező nyár után.
Nem lehet ugyanis tudni, hogy az ország képes lesz-e elérni a nyájimmunitást, bár a meleg idő bizonyosan gátat vet a járvány terjedésének, legalábbis átmenetileg. Ezért kevesebb megbetegedésre kell számítani, és várhatóan feloldják a maradék korlátozásokat is, ami nagyon jó. Onnantól kezdve könnyebben vissza lehet nyomozni, milyen láncon terjed a kórokozó, vesztegzár alá lehet helyezni az érintetteket, fel lehet tartóztatni a folyamatot.
Csakhogy akik vonakodnak beoltatni magukat, azok még inkább igazolva látják a véleményüket. Viszont ha olyanok forgolódnak a társadalomban, akik nem védettek, akkor reménytelen a vírus kiszorítása. A tél pedig súlyos gondokat hozhat ismét. Olyan válfajok jelenhetnek meg bárhol, amelyek könnyebben terjednek, viszont végzetesebbek, mint az eddigi törzsek. Pillanatok alatt átléphetik a határokat és nem biztos, hogy az eddigi vakcinák hatásosak ellenük. Azaz visszatérhet a Covid-19 és akkor ismét jöhetnek a kemény szigorítások.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Javult Magyarország megítélése a német befektetők szemében. Majdnem 90 százalékuk hajlandó volna újabb befektetésre, ami rekordot jelent. Az ország és a régió úgy is szóba jön, mint ahová érdemes telepíteni a termelési lánc adott részét. Emellett az érintett cégek úgy ítélik meg, hogy kedvezőbb lett az adózás, valamint a közigazgatás hozzáállása. Viszont nem látnak esélyt a javulásra a korrupció és a hatalmi visszaélések elleni küzdelemben. A közbeszerzések odaítélésének átláthatóságát tekintve az ország a szomszédok mögött kullog. Emellett gondot okoz a szakemberhiány és az, hogy emiatt nőnek a bérek. A keresetek 2016 óta 40 százalékkal emelkedtek, míg Németországban csupán 10 százalékkal.
Az adatokat a DUIHK, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb felmérése tartalmazza és azt lehet levonni belőlük, hogy a német vállalkozók derűlátóbbak, mint pár évvel ezelőtt. A kemény járványadatoktól függetlenül fejleszteni kíván mind az Audi, mind a Mercedes. Annál is inkább, mivel az ország az elmúlt időszakban fontos hely lett a nemzetközi autóipar számára, köszönhetően a viszonylag alacsony béreknek, ugyanakkor függetlenül az Orbán-féle irányított demokráciát övező borúlátástól.
