Rendes ember bé nem oltja magát

Románia legmagyarabb megyéjében az országos átlagnál is alacsonyabb az oltási hajlandóság. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője szerint a jelenség okai összetettek.

- Minek köszönhető a kirívóan alacsony oltási kedv Romániában? Magyarországon tömegjelenetek voltak a Pfizer oltóanyag bedobásakor, Romániában hovatovább lasszóval fogják az embereket, pedig csak nyugati vakcinákat használnak. Mindezt úgy, hogy januárban még az élvonalba tartoztak.

- Mi nagyon jól indítottunk, de nagyon lemaradtunk. Decemberben megszerveztük a folyamatot, mindenki rugalmasan állt hozzá. Az első krach januárban ütött be, amikor a Pfizer nem tudta szállítani a beígért mennyiséget. Hiába álltunk készenlétben, nem tudtuk megnyitni a központokat. Kezdetben nyilván zsúfoltság volt, az emberek többszáz km-t is utaztak, ha távolabb találtak szabad helyet valamely oltóközpontban.

- Tegyük azt hozzá a magyar olvasónak, hogy Romániában kezdettől meg lehetett választani a helyet és az időpontot. De milyen szempontok szerint szerveződött a kampány, mert márciusban már elég sok viszonylag fiatal, egészséges ember volt akár kétszer is beoltva.

- Az időpontokat is adott kategóriákra lehetett foglalni: először az orvosoknak, a 65 év fölöttieknek és krónikus betegeknek, majd a különböző szakmai kategóriáknak. Ilyenek voltak a pedagógusok, a rendvédelmi szervek, az élelmiszeripar, az ivóvíz és energiaszolgáltató alkalmazottai, vagyis azok, akiknek az időleges kiesése is gondot okozott volna a nemzetgazdaság működtetésében. Ekkor kezdődtek a visszaélesek is, olyan cégek, amelyeknek a portfóliójában szerepelt például az élelmiszer vagy hasonló, 50-100 embert regisztráltak, holott valójában csak egy-két ilyen alkalmazottjuk volt. És ekkor még korlátozott volt az oltóanyag. Aztán március elején kezdődött az AstraZeneca iránti bizalmatlanság, a rögképződéssel kapcsolatos rémhírek olyan szélsebesen terjedtek Romániában, hogy ez gyökeresen megfordította a trendet.

- Más országokban is eredményezett bizalmatlanságot ez, de csak az adott vakcinával szemben. Találtak magyarázatot arra, hogy minek köszönhetően tudott ez általánossá válni Romániában?

- Sokan állítják, hogy nagymértékben az orosz propagandának, az orosz hekkereknek köszönhetjük. Nem tudom, de tény, hogy villámgyorsan és nagyon hatékonyan terjedt a rémhír. De szerintem sok más tényező is hozzájárult. Bizonyos szélsőjobboldali politikusok is zászlajukra tűzték az oltásellenességet – és a járványügyi intézkedések, maszkviselés elleni izgatást. Szerintem ilyeneket nem szabadna kamera elé engedni, de folyamatosan hívták őket vitaműsorokba. A román ortodox egyház is eleve oltásellenes volt még a Covid előtt, és ezt ma is érezzük. A Coviddal ugyan elhalkultak, egyes haladó egyházi vezetők elkezdték mondani, hogy beoltatják magukat, az orvosokra kell hallgatni, de ők nincsenek elegen. Mindez így együtt, egy olyan népességnél, ahol nincs egészségügyi nevelés, végzetes volt.

- Az oltásellenesség nem csak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben jellemző?

- Már korábban is komoly gondot jelentett számunkra az oltásellenesség. Én azt reméltem, hogy a járvány elsöpri, de tévedtem. Romániában a rendszerváltás óta nincs egészségügyi nevelés. Azelőtt sem volt túl pregnáns, ma is csak opcionális tantárgy. Mi évek óta küszködünk, de eddig nem sikerült bevinni, mert az érettségire való felkészülés jegyében mindig háttérbe szorult, miközben a technológia, a szilárdságtan, latin nyelv … meg hasonlók kötelezők lehetnek. Még nem jutottunk el az egészségtudatos magatartás szintjére, hogy mindenki belássa, miért fontosak a védőoltások. Volt egy profi, nyugati mintára kidolgozott oltási törvénytervezetünk, ami kimondta volna a védőoltások kötelező voltát. A kötelező kitételt azonban arra enyhítették, hogy ha a szülő nem oltatja be a gyerekét, akkor köteles felkészítőn részt venni, ellenkező esetben büntetik. Jelenleg nincs oltástörvény, csak különböző jogszabályokban van vonatkozó szabályozás, de ezek sem rögzítik, hogy a szülő felelős a gyermeke egészségéért.

- Azért is meglepő ez az oltásellenesség, mert a román járványügyi tájékoztatás európai szinten mérve is az egyik legprofibb. Példaértékűen átlátható, napi rendszerességgel minden adatot nyilvánosságra hoznak, még azt is, hogy az aznap beadott különböző típusú oltóanyagoknál hány és milyen típusú mellékhatást észleltek. Minek köszönhető ez a mintaszerű járványügyi kommunikáció?

- Több mindennek, de kétségtelenül profin van megszervezve, a „Le a kalappal” kategória. Kezdetben volt néhány rossz példa arra, hogy a gyors és pontos tájékoztatás hiánya mennyire aláássa a járványügyi intézkedéseket. Eleinte a hírtévék gyakorlatilag élőben közvetítették, mert még szenzációszámba ment, amint a szkafanderes mentősök kiérkeztek bevinni a fertőzöttet. Ebből óriási kampány lett, aminek eredményeként a személyiségi jogokra hivatkozva letiltották az ilyen közvetítéseket. Részben ennek is köszönhetően, a bizalmatlanság eloszlatása érdekében kezdődött a napi központi tájékoztatás ennyire átláthatóan, minden tekintetben lebontva, számszerűsítve, hogy ne érje őket az a vád , hogy titkolóznak, de az sem, hogy nem védik a személyiségi jogokat. Másrészt, a média nyomása is hozzájárult ehhez az átláthatósághoz.

- Kikre bízták a védekezés megszervezését és kikre annak kommunikációját?

- A politikum Raed Arafat doktort tette meg a teljes járványügyi intézkedéscsomag irányítójává és felelősévé. Ő egy tapasztalt, keménykezű szakember, NATO sürgősségi szakértő. Őt nemcsak a politikum értékeli, lakossági elfogadottsága is kiemelkedő. Az oltási kampány felelőse pedig Valeriu Gheorghita, egy fiatal katonaorvos, járványügyi specialista lett. Kezdetben nem engedték a megyei járványügyi vezetőknek, hogy a sajtónak nyilatkozzunk, a kommunikáció teljesen központosított volt. Ez azonban nagyon zavarta a sajtót is, bennünket is. Szerencsére a kommunikációs csoport lassan rájött arra, hogy minket sem zárhatnak el a sajtóval való kapcsolattól. Az oltás már tudatosan úgy indult, hogy szükség van a napi részletes és átlátható adatokra.

- Két különböző csoport irányítja és kommunikálja a védekezést és az oltási kampányt? Mennyire vannak bevonva a megyei népegészségügyi igazgatóságok?

- Országos hálózatba vagyunk kapcsolva. Van egy külön hálózat a védekezésre, megelőző intézkedésekre, és egy a vakcinákra. Minden átlátható, mindnyájan hozzáférünk az adatokhoz, én például itt Csíkszeredában meg tudom nézni, hogy Vaslui vagy Bihar megyében hány embert karanténoltak és hány büntetést szabtak ki, hány rendőrcsoport, hány helyen járőrözött ilyen eset kapcsán, és természetesen ők is. A központi csoport tőlünk bármikor bármilyen információt lekérhet, azonnal kell reagálni. Az adatgyűjtés napi szinten folyik, hányan oltatták be magukat, hányan oltóközpontban, hányan mobil oltóközpontban. Katonásan megszervezték, példásan működik, de a háttérben iszonyatos munka van. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a résztvevők „kizsákmányolására” épül, az állandó rendelkezésre állásra. Ez olyan megfeszített munka, amit nem lehet hosszú távon csinálni.

- Mikor alszik? Nem volt egyszerű utolérni Önt, este 11-kor jelezte a családja, hogy most már nemsokára érkezik.

- Én a járvány kezdete óta naponta alig aludtam 3-4 órát, mostanában kezdtem tudatosan átszervezni az életem, hogy bírjam is, mert már nagyon kezdtem „lemerülni”. De ugyanígy van a többi kolléga is, hiszen egy maroknyi ember csinálja ezt több mint egy éve.

- Mennyire vonták be a megyei igazgatóságokat azon túl, hogy adatokat kell szolgáltatniuk?

- Naponta több órás videókonferenciáink voltak a tervezés, szervezés időszakában, és vannak máig is.. Mindent fel lehetett vetni és ténylegesen megtárgyalni, figyelembe vették az érveinket. A média készségesen segített, mi mindent megtettünk, hogy hiteles médiából tájékozódjanak az emberek. De az internetes közösségi médiát nem tudjuk befolyásolni, ott terjed és hódít az oltásellenesség.

- A székely megyékben milyen az átoltottság és a viszonyulás?

- Jóval alacsonyabb az átoltottság és sokkal rosszabb a hozzáállás is. A kétnyelvűség ez esetben nem vált előnyünkre, itt az emberek két nyelven szívták magukba a csippekről, a meddőségről és hasonlókról szóló rémhíreket. Minderre rátevődik a „Rendes ember, az bé nem oltatja magát ” vagánykodás is. Hihetetlen aknamunka folyik, és nem tudom mással magyarázni, mint a műveletlenséggel, az egészségnevelés hiányával, és azzal, hogy mi ezek szerint hiszékenyebbek vagyunk, mint az országos átlag.

- Hogy néz ki ez számokban?

- Hargita megyében a beadott vakcinák alapján csupán 14,7 százalékos az átoltottság, de mivel más megyék lakossága mobilisabb volt, sok nem Hargita megyei lakos oltatta be magát itt. (A másik székely megye, Kovászna még rosszabbul áll, itt 11,8 százalék a beadott oltások aránya, amiben ugyanúgy benne van a vakcinaturizmus is.) Eközben például Temes és Kolozs megye 30 százalék körüli. De az egyetemi központok szemmel láthatóan nyitottabbak, tudatosabbak, jobban tájékozott, mozgékonyabb lakossága megelőzött bennünket. Mi itt a hagyományőrzésünkkel, a mindent jól, legalább kétszer meggondolunk hozzáállásunkkal beragadtunk.

- Gondolom a szakmai kategóriákban azért itt is magasabb az arány.

- Az egészségügyi közegben 80 százalék fölötti az átoltottság országosan, ez nálunk is így van. Hozzátenném, hogy főleg a kisegítő személyzet eléggé sokáig kivárt. De míg országosan 50 százalékos a tanárok átoltottsága, Hargita megyében ez 39. Az iskolai kisegítőszemélyzet soraiban, akik járványügyi szempontból ugyanazt a kockázatot jelentik, 23 százalékos.

- Volt, van elég oltópont a megyében?

- Igen. Igyekeztünk minél közelebb vinni az oltóközpontokat az emberekhez. De Alcsíkon például azért nincs egy sem, mert egyik polgármester sem egyezett bele, hogy a településén nyissunk. Máshol azért kellett bezárni, mert üresen álltak. Gyergyószentmiklóson naponta kétszáz hely maradt üresen, pedig Pfizerrel oltanak, az AstraZenecás központokban fúj a szél, jó esetben oda naponta 20 ember téved be. A Pfizerre csak a maratonokkal és autós központokkal kezdődött a regisztráció nélküliség, az Astrára már rég így van. Néhány napja viszont már minden oltóanyagra szabadon lehet jelentkezni.

- A magyar egyházak sem segítenek a mozgósításban?

- A magyar egyházak soraiban is vannak oltásellenesek, és az a felkérés, hogy a miséken buzdítsák oltásra az embereket, amint teszik ezt a választások kapcsán is, sajnos nem mindehol talált meghallgatásra. Készülök tárgyalni az egyházvezetőkkel, hátha lesz előrelépés. Van nagyon jó új hírem is - Böjte Atya mellénk állt.

- Remélhető valamiféle elmozdulás, ha már a regisztráció nélküli oltási lehetőség, a mobil és autós oltópontok sem tudták átbillenteni a hangulatot?

- Hargita megyében nem az autós központoknak lenne helye, mert elsősorban a vidéki lakosságnál van baj. Május 5-től a családorvosok is bekapcsolódtak az oltásba, az egydózisú Johnson and Johnson vakcinával. Én ettől várom az áttörést, mert a családorvos a bizalmi láncszem a beteg és az egészségügyi rendszer között. De a magyar közegben is óriási az ellenpropaganda, az utóbbi időben már kezdték az orvosokat is támadni, hogy pénzért csinálják, hogy eladták magukat a gyógyszerlobbinak. Mert nyilván erre nem köteleznek senkit, csak az vesz részt benne, aki akar, és nyilván nem ingyen kell végezniük ezt a munkát, hanem szerződéses alapon, rendelési időn túl, hogy ne akadályozza a betegellátást.

- Valóban átjárnak Magyarországról is „oltakozni”?

- Románia úgy indított, hogy aki itt tartózkodik Romániában, azt beoltjuk, mert járványtanilag ez a helyes hozzáállás. Ha két hétig van itt valaki, addig is megbetegedhet és az itteni populációt veszélyezteti. Ekkor elkezdtek átjárni a határon – Moldovából, Ukrajnából, Magyarországról. Csak később, amikor vakcinahiány jelent meg a lakosság elégedetlenkedett, hogy külföldiek elviszik az oltásokat regisztráció nélkül, ők meg nem jutnak hozzá, akkor vezettek be korlátozást. Jelenleg is adott a lehetőség, ha van hozzá jogcím – kettős állampolgárság, itteni munkahely, tartózkodás, egyebek.

- Elkezdték a diákok oltását is?

- Igen, most már mindenki igényelheti 16 év fölött, mert az óriási törés egy fiatal életében, ha nem tud részt venni az érettségin fertőzés miatt, így az egyetemről is lecsúszik. Tavaly voltak ilyen esetek, ezt szeretnénk elkerülni azzal, hogy a június végi érettségire mindenkinek legyen lehetősége beadatni az oltást.

- Van rá igény?

- Erre még nincs adatunk, hiszen már nem kell regisztráció, a folyamat pedig most indult. Aggályaim vannak, hiszen sok szülő ellenezi még a tesztelést is. De majd kiderül, hátha a fiatalok okosabbak lesznek.