Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.
A második helyen álló Egyesült Államok kibocsátása a teljes emisszió 11 százalékát, a harmadik helyen álló India pedig 6,6 százalékát adja. India első alkalommal került fel a dobogóra.
A szén-dioxid-ekvivalens (CO2e) olyan különböző üvegházhatású gázok egységesítésére használt mértékegység, amelyek nem azonos mértékben járulnak hozzá a légkör felmelegedéséhez, és különböző ideg maradnak meg az atmoszférában.
A pénteken bemutatott jelentés szerint Kína károsanyag-kibocsátása 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi CO2e-t. Mértéke 1990 óta megháromszorozódott. Az elmúlt évtizedben 25 százalékkal emelkedett.
A világ kibocsátása 2019-ben 52 gigatonna CO2e volt, ami 11,4 százalékos növekedés az elmúlt évtizedhez képest. 1,4 milliárd lakosával Kína kibocsátása fejenként 10,1 tonna évente. Ez alacsonyabb, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban, ahol a fejenkénti emisszió mértéke 17,6 tonna.
Ez az egy főre jutó érték Kínában valószínűleg növekedett 2020-ban, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása 1,7 százalékkal nőtt, miközben a legtöbb országban csökkent a koronavírus-járvány hatására.
Kína emissziójának emelkedése egyrészt az ország erőteljes növekedésére, másrészt arra vezethető vissza, hogy a szén nagy szerepet játszik az energiaellátásában. A világ legnagyobb szénfelhasználójaként azonban az ország ígéretet tett arra, hogy újabb erőfeszítéseket tesz a klímavédelem érdekében, sőt, szigorúan korlátozza a szénhasználatot, majd 2030-ig fokozatosan csökkenti.
Kína elnöke kijelentette, hogy célul tűzi ki 2060-ra a széndioxid-semlegesség elérését. Ez azt jelenti, hogy nem bocsát ki több szén-dioxidot, vagy hogy teljes mértékben kompenzálja a szén-dioxid-emissziót.
