Előfizetés

Egyelőre nincs kikkel megnyitni a műtőket

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.05.10. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Hiába hirdette meg az újraindulást Kásler Miklós humán miniszter szerdára, még hosszú hetekbe is telhet a nyitás az egészségügyben.
Egyre hosszabbak a Covid-járvány okozta leállások miatt a várólisták, az intézményekben az elmúlt egy évben a szokásos betegforgalom az ötödére csökkent, azaz durván négyötödnyi ellátás deficit keletkezett. Mindennek ellenére várhatóan továbbra is csak a legsürgősebb eseteket fogadhatják majd a szakrendelők és a kórházak. Egyelőre még túl sokat várnak el az ágazat irányítói az ellátóktól ahhoz, hogy teljes lendülettel az elmaradások ledolgozásába kezdjenek. Így például egyidejűleg kell fokozni az oltási tempót, fönntartani változatlan kapacitással a kórházak Covid-részlegeit, szabadságra engedni az eddig halálra hajtott orvosokat és a nővéreket, valamint újraindítani a lakossági ellátásokat. „Minderre egyszerűen nincs elég ember, kapacitás” - mondta lapunknak az egyik intézmény vezetője. A járvány alatt a kórházak 30-40 százalékkal kevesebb beteget fogadtak, s akit igen, azoknak is négyötöde covidos volt. Az ellátások leállításával takarékra állított osztályokról, műtőkből vezényelték át az embereket a fertőző betegek mellé. A miniszter frissen kiadott utasítása szerint a Covid-osztályokat – bár a betegszám csökken – egyelőre fenn kell tartani, ugyanakkor az itt dolgozó nővérek és orvosok nem vehetnek részt a nem covidosok ellátásában. 
Azaz a jelenlegi enyhülést csak arra lehet kihasználni, hogy kiadják az elmaradt szabadságokat.

A normális betegforgalom visszaállításának további akadálya, hogy a szakrendelők jó részén oltópontok működnek. Ahol ugyanannak az egészségügynek az alkalmazottai teljesítenek szolgálatot, amelyben békeidőben sincsenek elegen. A fővárosban a kapacitásokat tovább szűkítik a tavaly nyár vége óta zajló kórházi felújítások. Ezek ugyan zömében tisztasági festések, de ahhoz, hogy a munkások is haladni tudjanak, időnként költöztetni kell a kórházi részlegeket. Maga Kásler Miklós is megszabott korlátokat az újranyitást elrendelő utasításában. Így például továbbra is csak előre egyeztettet időpontban, testhőmérséklet mérés után fogadhatják a betegeket az intézmények. Valamint csak az kérheti az ellátását, akinek van érvényes védettségi igazolványa, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztje, a műtét napján pedig további antigén teszttel kell igazolnia, hogy nem fertőzött. 
A teszteket a pácienseknek saját költségükön kell elvégeztetniük.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános várólista-felületén például diagnosztikus szívkatéterezésre mintegy 1123, csípőprotézisre körülbelül 6000, különféle gerincműtétekre 1400-1500 beteg várakozik. A valóságban ennél jóval többen is lehetnek az egyes ellátásokra várakozók, miután az adatok két-három hét késéssel kerülnek fel az oldalra. És nincsenek rajta azok, akik a Covid-járvány alatt betegedtek meg, de panaszaikkal nem fordultak orvoshoz. A lapunk által kiemelt mindhárom beavatkozás olyan, amit ha nem végeznek el időben, akkor az erősen rontja az érintettek életminőségét, illetve a megrokkanásukat okozhatja. 

Ismét lehet online időpontot foglalni a Pfizerre

Újabb Pfizer akciót hirdet a kormány – értesült a Népszava. Információink szerint vasárnap tették közzé az oltópontok az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén a foglalható időpontokat a 18 és 59 évesek számára. Ezzel a lehetőséggel azonban csak azok tudnak élni, akik előzetesen regisztráltak az oltásra. Ők egy sms-t fognak kapni, amellyel aztán beléphetnek az időpont regisztrációs oldalra. A hét közepén előbb a 16-18 éveseket oltják. Az ő regisztrációjukat a jövő hét csütörtökén kezdődő oltásra szerdáig meghosszabbították, miután ebből a 195 ezres csoportból péntekig alig több mint 84 ezren regisztráltak. Az ő beoltásuk után várhatóan pénteken kaphatják meg az oltópontokon a Pfizert a felnőttek. Lapunk úgy tudja: azért szűkítették a jelentkezés lehetőségét a 18-59-es korosztályra, mert a regisztrált 60 év felettiek szinte mindegyike megkapta a koronavírus elleni vakcinát. Aki nem, annak - forrásunk szerint – a háziorvosa segíthet, ugyanis a jövő héten a praxisok is jelentősebb mennyiségű Pfizer vakcinát kaphatnak. A jövő heti oltáskampánnyal a hétvégére az oltottak száma elérheti a 4,5 milliót.  

Fideszes polgármesterek is az ingyenes parkolás eltörlését kérik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.09. 21:59

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Zsúfoltság, káosz, bevételkiesés – a kormánypárti városvezetők is saját bőrükön érzik, amiért az ellenzékiek fél éve tiltakoznak.
Már fideszes polgármesterek is sürgetik az ingyenes parkolás eltörlését; Cser-Palkovics András Székesfehérvár vezetője az ATV Híradónak azt mondta:
„elérkezett az idő a jelenlegi szabályok újragondolására”.

Fejér megye székhelyén 20-30 millió forintos a bevételkiesés havonta, a polgármester szerint azonban ennél is fontosabb, hogy az iskolanyitás hétfőn kezdődő, újabb üteme miatt a jelenleginél is nagyobb zsúfoltság lehet a közlekedésben, ha maradnak a jelenlegi szabályok.
„Ma már mindegyik nagyvárosnak az az érdeke, hogy a jelenlegi szabályokat át lehessen gondolni, és felül lehessen vizsgálni, akár úgy is, hogy az önkormányzatok a jövőben maguk dönthessék el, hogy milyen módon szervezik meg a közterületi parkolást”

– fogalmazott Cser-Palkovics.

Hozzáfűzte, hogy a legutóbbi kormányzati egyeztetésen a polgármesterek azt az ígéretet kapták, hogy amikor már látszanak az újraindítás lépései, akkor lehet napirendre venni az ingyenes parkolás eltörlését. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke elismerte: minden megyei jogú városnak okozott pénzügyi nehézséget az intézkedé, ez Kaposvár esetében összesen 240 millió forint mínuszt jelentett. A polgármester, miközben szerinte az döntés nem a városvezetőjre, hanem a kormányra és az operítív törzsre tartozik, azt hangoztatta:
„nagyon remélem, hogy most, amikor egyre csökken a betegségszám, köszönhetően annak, hogy egyre többen oltatják be magukat, sor kerül az ingyenes parkolás feloldására. Most már úgy érzem, hogy nem lesz rá szükség”.

Az ingyenes parkolást először tavaly tavasszal rendelte el a kormány, akkor csak júliusig. Majd novemberben újra kihirdették az ingyenességet határozatlan időre. Az ATV Híradója felidézte, hogy Niedermüller Péter Erzsébetváros DK-s polgármestere és Soproni Tamás Terézváros momentumos vezetője már tavaly novemberben tiltakozott kamerájuk előtt a több százmilliós bevételkiesések miatt. A Népszava ugyanabban a hónapban közölt egy összeállítást a szocialista polgármesterek tiltakozásáról, valamint Pikó András, Józsefváros független polgármesterének panaszáról.

Felszólítást kapott a Mazsihisz

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.05.09. 19:40

Fotó: Népszava
Újabb fejezetéhez érkezett a zsidó vallási szervezetek vitája.
Elhalasztották a vasárnapra kitűzött tárgyalást, a jeruzsálemi vallási bíróság azt szeretné, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is képviseltetné magát a perben. A Népszava többször foglalkozott azzal az elmérgesedett vitával, amit az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) jeruzsálemi keresete váltott ki. A két szervezet a szocializmus idején elvett ingatlanok után járó évi 1,8 milliárd forintos örökjáradék újbóli felosztását szeretné elérni – értelemszerűen a Mazsihisz rovására –, ezért egy jeruzsálemi vallási bírósághoz fordult. A Mazsihisz pénteki állásfoglalása „vallási köntösbe bújtatott anyagi haszonszerzésként” értékelte a lépést. Azon túl, hogy a Mazsihisz megalapozatlannak tartja a másik két szervezet anyagi igényét, eleve nem fogadja el joghatóságnak a jeruzsálemi fórumot: „a zsidó szokásjogban egyik ország Bét Dinje (vallási bírósága), főrabbinátusa vagy bármilyen testülete sem gyakorol hierarchikus jogot másik ország hitközsége felett”. Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke szerint a Mazsihisz ezzel azt „deklarálja, hogy nem egyház”. Köves Slomó elsősorban Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét bírálta, akit ellentmondást nem tűrő, „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezett. 
Heisler András erre a Frölich Róbert főrabbi vezetésével működő hazai vallási bírósághoz nyújtott be panaszt Köves Slomó ellen. Az EMIH-es rabbi közölte, hogy „áll elébe” az eljárásnak.

A Mazsihisz előre jelezte, hogy távol marad a jeruzsálemi pertől. Az EMIH lapunknak elküldött közleménye megállapította: a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata vasárnap megtartott tárgyalásán a Mazsihisz képviselője nem jelent meg. Az EMIH jogi képviselőjének beszámolója szerint a bíróság „megütközéssel fogadta a Mazsihisz szokatlan eljárását és a sajtóban megjelent nyilatkozatait, hogy a bíróság joghatóságát megkérdőjelezi”. Jeruzsálemben még egy lehetőséget kívánnak adni, hogy a felek a bíróság előtt fejthessék ki álláspontjukat. Ezért várhatóan a következő napokban kitűzik egy következő tárgyalás időpontját, valamint „felszólítják a Mazsihiszt, hogy változtassa meg álláspontját és mint zsidó egyház ismerje el a vallási bíróság joghatóságát, illetve a továbbiakban vegyen részt az eljárásban”. A jeruzsálemi keresetben (alperesként) a magyar állam is érintett. Heisler András nemrég lapunknak adott interjújában kijelentette: „Köves Slomóék tehát nem csupán minket pereltek be, hanem a magyar államot is.” Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor az egyik kormányinfón terítékre került a téma, kitérő választ adott. A kormány eddig sem vett részt egyházak, vallási szervezetek vitájában, és ezt követően sem fog – mondta. Ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a kormány a nemzetközi szabályoknak megfelelően kíván eljárni.  
A miniszteri tájékoztatás után maradt hiányérzetünk. Szerettük volna megtudni: a kormány elfogadja-e joghatóságnak a szóban forgó jeruzsálemi vallási bíróságot, kötelező érvényűnek tekinti-e magára nézve annak döntését?

Összeegyeztethető-e az állam és egyház szétválasztásának elvével, hogy – Heisler Andrást idézve – „egy másik országban lévő vallási bíróság felülírjon magyar kormánydöntéseket”? Kérdéseinket az elmúlt héten kétszer is elküldtük Gulyás Gergelynek, de nem kaptunk semmiféle visszajelzést.