Egyre hosszabbak a Covid-járvány okozta leállások miatt a várólisták, az intézményekben az elmúlt egy évben a szokásos betegforgalom az ötödére csökkent, azaz durván négyötödnyi ellátás deficit keletkezett. Mindennek ellenére várhatóan továbbra is csak a legsürgősebb eseteket fogadhatják majd a szakrendelők és a kórházak. Egyelőre még túl sokat várnak el az ágazat irányítói az ellátóktól ahhoz, hogy teljes lendülettel az elmaradások ledolgozásába kezdjenek. Így például egyidejűleg kell fokozni az oltási tempót, fönntartani változatlan kapacitással a kórházak Covid-részlegeit, szabadságra engedni az eddig halálra hajtott orvosokat és a nővéreket, valamint újraindítani a lakossági ellátásokat. „Minderre egyszerűen nincs elég ember, kapacitás” - mondta lapunknak az egyik intézmény vezetője.
A járvány alatt a kórházak 30-40 százalékkal kevesebb beteget fogadtak, s akit igen, azoknak is négyötöde covidos volt. Az ellátások leállításával takarékra állított osztályokról, műtőkből vezényelték át az embereket a fertőző betegek mellé. A miniszter frissen kiadott utasítása szerint a Covid-osztályokat – bár a betegszám csökken – egyelőre fenn kell tartani, ugyanakkor az itt dolgozó nővérek és orvosok nem vehetnek részt a nem covidosok ellátásában.
A normális betegforgalom visszaállításának további akadálya, hogy a szakrendelők jó részén oltópontok működnek. Ahol ugyanannak az egészségügynek az alkalmazottai teljesítenek szolgálatot, amelyben békeidőben sincsenek elegen.
A fővárosban a kapacitásokat tovább szűkítik a tavaly nyár vége óta zajló kórházi felújítások. Ezek ugyan zömében tisztasági festések, de ahhoz, hogy a munkások is haladni tudjanak, időnként költöztetni kell a kórházi részlegeket.
Maga Kásler Miklós is megszabott korlátokat az újranyitást elrendelő utasításában. Így például továbbra is csak előre egyeztettet időpontban, testhőmérséklet mérés után fogadhatják a betegeket az intézmények. Valamint csak az kérheti az ellátását, akinek van érvényes védettségi igazolványa, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztje, a műtét napján pedig további antigén teszttel kell igazolnia, hogy nem fertőzött.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános várólista-felületén például diagnosztikus szívkatéterezésre mintegy 1123, csípőprotézisre körülbelül 6000, különféle gerincműtétekre 1400-1500 beteg várakozik. A valóságban ennél jóval többen is lehetnek az egyes ellátásokra várakozók, miután az adatok két-három hét késéssel kerülnek fel az oldalra. És nincsenek rajta azok, akik a Covid-járvány alatt betegedtek meg, de panaszaikkal nem fordultak orvoshoz.
A lapunk által kiemelt mindhárom beavatkozás olyan, amit ha nem végeznek el időben, akkor az erősen rontja az érintettek életminőségét, illetve a megrokkanásukat okozhatja.
