A rendőrség: tényleg voltak kibertámadások
A vakcinaregisztrációs oldal április 30.-i megbénulását (pontosabban az okát) még vizsgálja a rendőrség, ám a korábbi esetek kapcsán a nyomozók arra jutottak: igenis érték kibertámadások a magyar kormányzati weboldalakat – adta tudtunkra az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK).
Mint arról a Telex összesítése alapján beszámoltunk, a járvány időszakában eddig hat alkalommal fagyott be, vált átmenetileg működésképtelenné egy-egy kormányzati szájt - amit az illetékesek terheléses támadással magyaráztak.
Íme a célpontok:
2020. március 16: koronavirus.gov.hu
2020. november 13: koronavirus.gov.hu
2021. január 26: a kormányzati és közigazgatási ügyintézési portálok ellen (emiatt akadozott állítólag a digitális oktatás központi eszköze, a KRÉTA-rendszer is)
2021. február 19: -án a vakcinaregisztráció (és a konzultáció) oldala, illetve a kormany.hu
2021. március 26: a vakcinaregisztrációt ellenőrző oldal
2020 április 30: az oltáshoz való időpontfoglaláshoz szükséges informatikai rendszer is lebénult, majd rövidesen óriási sorok alakultak ki az oltópontok előtt (reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor azt ígérte, aznap Pfizerrel lehet oltakozni).
Az Operatív Törzs ismét elővette a szokásos formulát, azt dobta be: hogy terheléses támadás miatt állt le az egészségügyi informatikai oldal.
Rendőrség a kérdéseinkre úgy fogalmazott: „a felsorolt weboldalakkal kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folytatott vagy folytat nyomozást. A felsorolt weboldalak kapcsán kijelenthető, hogy történt támadás.”
Csakhogy az április 30-i leállást még vizsgálja a rendőrség, hogy ezt korábban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az Inforádió Aréna műsorában is kijelentette. Az ORFK ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan kit gyanúsítanak a támadásokkal, történt- e feljelentés az ügyben. Vagy legalább azt, hogy milyen irányból érkezett a támadás.
Szakmai berkekben jártas forrásaink hangsúlyozták: a túlterheléses támadás tényét utólag meg lehet állapítani, ahogyan azt is, hogy milyen IP címeket használtak a támadáshoz. Ebből következtetni lehet a támadás „irányáról”, azaz milyen országban regisztrált IP címekről érkeztek a rendszert túlterhelő lekérések. (Például megesett, hogy egy magyar média- vagy távközlési szereplőt ért kibertámadás, ami beazonosíthatóan Oroszországból, Vietnamból és Észak Koreából indult ki.)
