Szabó Dárió versei

"Focimezt az utcán semmiképp / ne hordj."

A begombolkozásról

Tarts fajtiszta

kutyát; légy kaján az új

ismerősökkel szemben.

Kérlek, köszönöm, ugyan, újfent –

a saját nyelvedet minél szikárabban,

más, kötelezően ismerendő nyelveket

minél ékesebben beszélj.

Az asztalnál viselkedj,

az asztalon kívül még inkább;

borospoharat bor nélkül is

tartogass szépen, mintha virág lenne,

flörtölj vele.

Soha ne vitatkozz

senkivel és önmagaddal se.

Üvegből ne igyál, a pohár

tisztítja meg az italt a te

világodban.

Focimezt az utcán semmiképp

ne hordj.

De a szekrényben azért elrejthetsz egyet

méltó hölgy híján.

A fajtiszta kutyákról

Egy fajtiszta kutya mindig tudja

mikor illendő a farokcsóválás.

Nem ugat, nem fut senki után,

de mindenhova előbb érkezik

gazdájánál.

Nem lépi át a küszöböt, ha meg is kéred rá,

miközben megteszi, végig tartja a szemkontaktust.

Az éles szaglás nem ok arra, hogy

bármi részesüljön az orrnedv gesztusából,

szagolni se állatot, se embert, csak az

ételt, mikor senki nem látja.

A sarat kerülni kell, de azért gondolni is rá

néha, amikor a házban nincs

operaszó.

A kajánságról

Egy igazi úriember nem nagyon néz

filmeket, de a kajánság csínján-bínját filmes

karakterektől lesi el.

A kajánság kényes téma, a lakosság nagyrészét érinti,

még nagyobb részétől származik. Egy úriember

kajánsága sosem lehet túl nyílt, de elég visszafogott

sem.

A kajánság bizonyos életkortól szól bizonyos

életkornak,

felér egy zseb- és gallérigazítással.