Előfizetés

Jóval hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint azt eddig gondoltuk

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.13. 21:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tudósok eddig úgy vélték, 3-5 Celsius-fokkal lehetett alacsonyabb a hőmérséklet, de most kiderült, hogy 6-tal, ami nem jó hír a globális felmelegedés szempontjából.
Az utolsó jégkorszak az eddig véltnél jóval hidegebb volt, a mai átlaghőmérsékletnél 6 Celsius-fokkal hűvösebb – olvasható svájci, német és amerikai kutatóknak a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányában. A szakértők munkájuk során ősi talajvizet elemeztek. Az abban oldott, kémiailag nyugalmi állapotban lévő nemesgázok elemzéséből kiderül, milyen hőmérsékletek uralkodtak, amikor a víz a talajba szivárgott. A vizsgálatot, amelyben az Eawag vízkutató intézet is részt vett, az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa, Alan Seltzer vezette. A világ minden tájáról származó, már meglévő adatokat vagy újonnan vett talajvízminták adatait elemezték ki szisztematikusan, világszintű sztenderdek alapján. Relatív kormeghatározási módszerekkel létrehoztak egy hőmérsékleti görbét. A legalacsonyabb értéke az utolsó jégkorszak, az utolsó glaciális maximum (LGM) csúcspontjának felel meg. Ez alapján a globális átlaghőmérséklet hat Celsius-fokkal alacsonyabb volt a mainál, tehát 14 Celsius-fok helyett 8 Celsius-fok volt. Eddig a tudósok úgy vélték, a hőmérséklet csak 3-5 Celsius-fokkal lehetett alacsonyabb. Az eredmények egybevágnak új, fosszilis tengeri planktonokon végzett értékelésekkel. Ezek abból indulnak ki, hogy a klíma érzékenyebb a légkörben lévő szén-dioxidra, mint ahogyan azt korábbi tanulmányok feltételezték. Ez nem jó hír a jövőbeli globális felmelegedés szempontjából. A Föld ugyanis eszerint az eddigi becslésekhez képest erőteljesebben felmelegedhet – mondta Werner Aeschbach, a Heidelbergi Egyetem környezetfizikusa. 

Nehezíti a madárfiókák énektanulását a közlekedés

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.13. 19:00

Fotó: MONTICO LIONEL / HEMIS.FR / AFP
Akadályozza az immunrendszerük működését is az állandó zaj.
A közlekedés állandó zaja zavarja az énektanulásban a madárfiókákat és akadályozza az immunrendszerük működését is – állapították meg német kutatók. „Eredményeink arra utalnak, hogy a fiatal énekesmadarak, csakúgy, mint a gyerekek, különösen ki vannak téve a zaj hatásainak, mert az egy kritikus fejlődési stádiumban befolyásolhatja a tanulásukat” – mondta a seewieseni Max Planck Intézet nemzetközi projektjét vezető Henrik Brumm. A tudósok szerint az is lehetséges, hogy a közlekedési zaj a madarak énekének tartalmát is megváltoztathatja. A madarak egymástól tanulják el az éneket, ezért a lárma miatt nő a hibák valószínűsége is. A vizsgálatban hím zebrapintyfiókáknak játszották le rendszeresen felnőtt hímek énekét. Az egyik csoport madárnak sűrű közlekedésű utca zaját is lejátszották mellé. A szakértők megállapították, hogy a zajos fészkekben növekvő állatok gyengébb immunreakcióval rendelkeztek.
Ráadásul késett a fiókák vokális fejlődése, és a megtanult ének kevésbé pontos volt. Már régóta folynak a zebrapintyek megfigyelései. 2019 őszén a szakértők bemutattak egy tanulmányt, amely szerint az utcazaj mellett felnövekvő fiókák kisebbek voltak, mint a nyugodalmas fészkelőhelyen élők. Bár később behozták a lemaradást, a hosszú távú következmények nem kizárhatók. Más vizsgálatok megállapították például, hogy a madarak hangosabban és a megszokottól eltérő időpontokban énekelnek, hogy elnyomják az utcai zajokat.

Samu lett a budapesti állatkert kiselefántjának a neve

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.13. 13:06

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Így hívják majd a gondozói, de nemzetközi szakmai fórumokon Shamu alakban szerepel majd.
A Samu név lett a befutó a múlt héten indult szavazáson, így ezt a nevet kapja az április 24-én hajnalban  született kiselefánt – derült a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapjáról. Egy hét alatt mintegy 75 ezer voks érkezett a három előzsűrizett névre. A győztes Samu/Shamu 28.345 szavazatot, azaz a voksok 37,9 százalékát kapta, az Arturra 23.844-en (31,9%), a Hubára pedig 22.652-en (30,3%) kattintottak. A kiselefántot a szavazás eredményének megfelelően a gondozói ezentúl Samunak fogják szólítani és ez kerül be a hivatalos dokumentumai közé, nemzetközi szakmai fórumokon azonban Shamu névalak szerepel majd, mert ott a helyesírásnál fontosabb a kiejtésbeli hasonlóság – írták. A Samu magyarosan a Sámuel önállósult beceneve, de Indiában és a Közel-Keleten is előfordul névként (latin betűs átírással: Shamu), amely jelentését tekintve eredetileg az északi irányra, illetve a türelemre utal. Régi szokás az állatkertben, hogy - különösen az emlősöknek és a madaraknak - nevet adnak. A nyilvántartás, az egyes egyedek megkülönböztetése szempontjából is fontos ez, illetve azért is, mert ezek a nevek egyúttal hívónevek is, amellyel a gondozók az állatokat megszólítják. A nevet vagy az állatgondozók vagy a jelképes örökbe fogadók választják, de a nagy népszerűségnek örvendő, karizmatikus állatoknál a döntésbe legtöbbször a nagyközönséget is bevonják. Szavazással dőlt el például az előző, 2017-ben született kiselefánt, Arun neve is, de a látogatók segítségét kérték az egyik óriásvidrakölyök, illetve a tavalyi év második felében született két orangutánfiú nevének kiválasztásához is. A kiselefánt már most látogatók elsőszámú kedvence, rajta kívül még három ázsiai elefánt él a budapesti állatkertben: az anyukája, Angele (ejtsd: Anzsel), az apukája Assam és a bátyja, Arun. Mindennapjaikba itt lehet bekukkantani.