Orbán Viktor miniszerelnök 2013 nyarán, egy Fertődre kihelyezett kormányülésen vetette fel, hogy az Iparművészeti Múzeumban (IMM) őrzött Esterházy-kincseket a fertődi Esterházy-kastélyban kell bemutatni, kívánságát 2013 decemberében foglalták kormányhatározatba. A kormány 2014. január 22-én megtartott ülésén úgy döntött, hogy múzeumi besorolású új közgyűjteményként életre hívja az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) művészettörténeti tudományos bizottsága két nappal később állásfoglalásban tiltakozott, mondván: az elszállítandó művek legnagyobb és legféltettebb része a múltban sosem tartozott Fertőd berendezéséhez, ezek szakszerű bemutatására a fertődi kastély nem (volt) alkalmas műtárgyvédelmi és biztonsági szempontból. „Nem a magyarországi közgyűjteményekből való tárgy-átcsoportosítás, hanem az Esterházy Privatstiftunggal való tudományos és múzeumi együttműködés programja vezethetne a fertődi kastély belsőinek nemzetközileg is elvárt, történeti hitelességű rekonstrukciójához” – érvelt az MTA bizottsága.
Az IMM kimazsolázása – az Esterházy-kincsek Fertődre szállítása és a múzeum kelet-ázsiai gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumhoz való áthelyezése – ellen titlakozva a múzeum akkori főigazgatója, Takács Imre aznap lemondott posztjáról. Helyét csak 2014 novemberében tölthette be Cselovszki Zoltán építész. (Cselovszki nevéhez fűződik, hogy 2000-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal alapjain létrehozta a – második Orbán-kormány által felszámolt – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.)
Államosított kincsek
Mikor 2016 decemberében az Esterházy-kincsek (Fraknói kincsek) egy részét Fertődre, a még most is felújítás alatt álló Esterházy-kastélyba kezdték szállítani, az ausztriai bejegyzésű Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) restitúciós kérelmet terjesztett elő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, továbbá tulajdonvédelmi (polgári) pert indított a magyar állammal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel és az Iparművészeti Múzeummal szemben.
A magánalapítvány azt szerette volna elérni: a Fertődre szállított kincseket vigyék vissza az Iparművészetibe. Amennyiben viszont a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt (előtt) álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Azzal érvelt: az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás – nem pedig műtárgyak laza halmaza –, amelynek alkotója a Magyar Királyság egykori nádora, I. Esterházy Pál herceg volt. Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy-hitbizomány ausztriai örököseként formált tulajdonjogot a kincsekre, ám hangsúlyozta: a magyar állam kezelésében hagyná a műtárgyakat, amelyeket nincs szándéka elvinni Magyarországról.
Az MTA bizottságának 2014-es közleménye szerint „e műveket egy-két darab kivételével a hercegi ág hitbizományához tartozóan Fraknón, illetve Bécsben őrizték egészen 1918 őszéig.” A polgári per folyamán a Privatstiftung arra mutatott fel bizonyítékot: a kincseket már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején hurcolták el Fraknó várából Budapestre. A polgári perben az nem volt vitatott, hogy 1920-ban, amikor a trianoni döntés után osztrák fennhatóság alá került Fraknó, IV. Esterházy Miklós letéti szerződést kötött a perbe fogott műkincsekre az Iparművészeti Múzeummal, amit örököse, V. Esterházy Pál 1923-ban megújított.
Ám arról, hogy a herceg az Esterházy-hitbizományt két – egy ausztriai és egy magyarországi – részre osztotta volna, valamint arról, hogy az 1947-es hitbizományok megszüntetéséről szóló törvénnyel az Esterházy-kincsek jogszerűen kerültek-e a magyar állam tulajdonába, a magánalapítvány és az alperesek álláspontja homlokegyenest eltért.
Továbbviszik az ügyet
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely végül úgy utasította el az Esterházy Privatstiftung restitúciós igényét, hogy 2019 tavaszán megváltoztatták a restitúciós szabályokat: a műkincsek visszaigénylése esetén már nem az államnak, hanem az igénylőnek kell viselni a tulajdonjog bizonyításának terhét. Emiatt folyik most közigazgatási per az állammal szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, ami várhatóan még e hónapban lezárul.
A polgári perben a Fővárosi Törvényszék múlt év szeptemberben hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint a műkincsek nem képezték a fraknói várat is magába foglaló osztrák Esterházy-hitbizomány vagyonát. Pákozdi Zoltán bíró az ítélethirdetéskor kommentár nélkül megállapította: az 1947-es hitbizományok megszüntetéséről szóló törvénnyel a kincsek a magyar állam tulajdonába kerültek.
Az Esterházy Privatstiftung novemberben fellebbezett. A magánalapítvány igazgatóhelyettese, Czigány Balázs akkor arra hívta fel a figyelmet: egy 1948-as leltár szedte számba az államosított Esterházy-hitbizomány vagyonát, ám e leltár nem tartalmazza annak a 369 műtárgynak a 90 százalékát, amelyet perbe vittek – azaz a tényleges államosításuk nem történt meg. Czigány Balázs szerint a bíró ezt a leltárt figyelmen kívül hagyta.
A magánalapítvány szerint „helytelen jogértelmezések alapján, ténybeli tévedések és eljárási szabálysértések mellett született meg az elsőfokú ítélet, ami kvázi – az Alaptörvény szellemének ellentmondó módon – befejezte kommunista államosítást”. Az Esterházy Privatstiftung az eljáró bíróság függetlenségét és pártatlanságát is megkérdőjelezte. „A részletes bírói ítélet oldalakon keresztül szinte szó szerint megegyezik a Miniszterelnökség elutasító határozatának indoklásával” – kifogásolta a magánalapítvány, ami azt is nehezményezte: az elsőfokú bíróság a perbeli kincseknek a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött részére nem tért ki a jogi indokolásában.
A Fővárosi Ítélőtábla április közepén helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, döntése indoklását május 11-én tették közzé. Az Esterházy Privatstiftung most is jelezte: tovább viszi az ügyet a Kúriára és az Alkotmánybíróságra, a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve akár Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára is. Közleményében arra is kitért: pernyertessége esetén egy budapesti kulturális központ létrehozását is tervezi.
Mészárosék építhetnek?
Az Iparművészetiből kikerült Esterházy-kincseket a fertődi kastélyban azóta sem mutatták be, ám több műtárgy az Eszterháza Központ kölcsöneként Budapesten, a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán látható. A 2017 szeptemberében bezárt IMM rekonstrukciója több éves csúszással talán már elkezdődhet, ha nem is a korábban tervezett 25 milliárd forintból.
Az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és restaurálási feladataira a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzést, a március 22-én lezárult eljárás nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó FEJÉR-B.Á.L. Zrt. lett, amely a Swietelsky Magyarország Kft.-vel több mint nettó 40,2 milliárd forintból végezheti el a a rekonstrukció I. ütemét. Igaz, kormányzati kötelezettségvállalás hiányában egyelőre nincs fedezet a beruházásra.
