Előfizetés

Fékeznék az önkormányzati bérlakások kiárusítását

Kósa András Doros Judit Vas András
Publikálás dátuma
2021.05.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Fideszen belül is heves vitákat szít az önkormányzati lakások privatizációjának terve. Az ötletgazda szerint azonban jó a javaslata.
Minden módosítási javaslatot megfontolunk – reagált a Népszavának Böröcz László, az önkormányzati lakások privatizálásáról szóló törvényjavaslat fideszes benyújtója az indítványt érő heves kritikákra. Felvetésünkre, hogy talán korábban kellett volna tárgyalni, azt mondta: a törvény benyújtását széles körű lakossági, valamint párton belüli egyeztetések előzték meg. Ennek viszont ellentmondani látszik, hogy nem csak ellenzéki, kormánypárti polgármestereket is meglepett és megdöbbentett javaslata. Több fideszes városvezető is azt mondta lapunknak: nem tudnak semmiféle egyeztetésről, és muszáj lesz változtatni a javaslaton. A kormánypárti Böröcz László javaslata szerint – mint arról többször írtunk – az önkormányzati tulajdonban álló lakásokat az abban élők kedvezményesen, a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, egyes esetekben akár 10 százalékáért is megvásárolhatnák. A javaslat rögtön tiltakozáshullámot indított el, tegnap például 25 szakmai szervezet jelezte, hogy elfogadhatatlan ez a terv, mert az önkormányzati bérlakások kiárusítása „szétszaggatja a szociális védőhálót.” Fideszes polgármesterek is tiltakoztak, Budapest XVI. kerületének kormánypárti polgármestere, Kovács Péter például egyenesen „marhaságnak”, „mérhetetlenül igazságtalannak” nevezte a javaslatot. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere pénteken azt írta: „A jogbiztonságunk alapja, hogy kizárólag a tulajdonosnak – a vonatkozó esetben az önkormányzatnak – van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni. Nem helyes tehát, hogy az országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről.” Cser-Palkovics András szerint a javaslatnak az a része megfontolandó, ami a határozatlan időre bérbeadott lakásokra vonatkozik. „A határozott időre kötött lakásbérleti szerződések tekintetében azonban a benyújtott tervezet, jelenlegi formájában nem elfogadható.” – fogalmazott. A polgármester jelezte, szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak meg. Lapunknak több kormánypárti polgármester is azt mondta, biztosak benne, hogy a törvénytervezet változni fog még. Böröcz László ugyanakkor azt közölte: – A Fidesz egy nagy párt, megpróbáljuk meggyőzni azokat, akiknek fenntartásaik vannak. Ez egy jó javaslat, a kedvezményes ár és a 25 éves futamidejű részletfizetési lehetőség révén éppen az alacsony jövedelmű családok juthatnak nagy számban saját ingatlanhoz, miközben a Várnegyed műemlék lakásainak az ügyét is rendezzük. Arra a felvetésre, hogy – mivel önkormányzati vagyon privatizációjáról van szó – alkotmányossági kérdéseket is felvet a javaslat, Böröcz azt mondta: állnak a viták elé. „Ha az Alkotmánybíróság elé kerül a törvény, tiszteletben fogjuk tartani a döntését”. A frakcióvezető-helyettes szerint egyébként júniusban kerülhet az Országgyűlés elé a törvény és akkor meg is szavazhatják.

„Igazságtalan és vérlázító”

– Vérlázító, igazságtalan, és a társadalmi hasznossága is erősen megkérdőjelezhető – értékelte a bérlakások kiárusításának tervét Máté Antal Nyírbátor ellenzéki összefogással megválasztott polgármestere. Szerinte náluk egy „paraszthajszálon” múlik, hogy – ha jelenlegi formájában fogadják el a törvénymódosítás tervét – akkor az újonnan épített, és tavaly év végén átadott 71 lakásos önkormányzati társasházuk nem kerül magántulajdonba. Azokat a lakásokat kellene eladásra ajánlani, amelynek bérleti szerződését tavaly év végéig megkötötték, itt pedig a lakók bár már a múlt évben beköltözhettek, a hivatalos átadás-átvétel és a szerződések aláírása már idén januárra húzódott át. Ez azonban csekély vigasz az önkormányzatnak, amelyiknek ezen kívül még további közel 330 bérlakása van. Miskolc önkormányzati bérlakásállománya jelenleg összességében egy 35 milliárd forintos vagyonelem: ha ezeket az ingatlanokat a Böröcz-féle törvénytervezet alapján kellene értékesíteni, úgy vételárként 4,9 milliárd forint folyna be utánuk, vagyis a város 30 milliárd forintos vagyont elveszítene – értékeltek a városházán. Baja ellenzéki polgármestere, Nyirati Klára egyértelműen az önkormányzatok elleni újabb támadásnak tartja a törvénytervezetet. A Duna-parti település jelenleg 193 bérlakással gazdálkodik, ebből 42-t az elmúlt húsz évben alakítottak ki közel 270 millió forintért, s közülük sokat piaci alapon adnak bérbe, vagyis elvesztésük komoly bevételkiesést jelentene a városnak. – Ha most elkótyavetyélik ezt az önkormányzati vagyont is, esély sem marad a jövőben, hogy az arra rászorulókon megüresedő lakás kiutalásával segíthessünk – jelentette ki Lengyel Róbert siófoki polgármester. Ők ráadásul speciális helyzetben is vannak szociális programjuk miatt: 155 bérlakásuk közül 111-ben a lakók valóban nem bérleti díjat állnak, hanem lakáscélú megtakarításba fizetnek, hogy előbb-utóbb saját ingatlant vehessenek. Szombathelyen 2072 bérlakással rendelkezik az önkormányzat, ezek közül – melyek közül jelenleg 1945 lakott. – A törvényjavaslat kivégezné az önkormányzati bérlakásrendszert, Szombathelynek pedig több tízmilliárd forinttal csökkentené a vagyonát – mondta Nemény András a vasi megyeszékhely ellenzéki polgármestere. Balassagyarmat az elmúlt évtizedben évente cirka 10-15millió forintot költött 171 bérlakásból álló lakásállomány karbantartására-felújítására, melyek közül 31-et az elmúlt húsz évben vásárolt-épített, s 11 fecskelakást is kialakítottak. – Nagy szükség lenne még több fecskelakásra és szolgálati lakásokra – mondta Csach Gábor kormánypárti polgármester, aki megjegyezte, a törvényben jelzett, rendkívül alacsony vételár az önkormányzatoknak súlyos vagyonvesztést jelentene, ami esetükben akár egymilliárd forintra is rúghat. A városvezető szerint Magyarországon a kommunizmus bosszújaként előnytelen lakáshelyzet alakult ki, amely akadályozza a mobilitást, hiszen az angolszász országokkal szemben, ahol a lakásállomány döntő része bérlakás, nálunk éppen fordítva, különösen fontos a magyaroknak a lakástulajdon megszerzése. Ugyanakkor az önkormányzatok számára a települések megtartó ereje szempontjából nagyon fontosak a fecske-, szociális és szakember-ellátást szolgáló lakások, melyek számán lehet vitatkozni, de a nulla mindenféleképp rossz álláspont. – A jogszabálytervezet olyan nagy reparálásra szorul, hogy elfogadható legyen, hogy jobb lenne visszavonni és előtte egyeztetni gyakorló polgármesterekkel. Hódmezővásárhelyen 481 önkormányzati bérlakásban nagyjában kilencszázan élnek. A városnak korábban több ilyen jellegű ingatlana volt, ám Márki-Zay Péter ellenzéki polgármester elmondta, 2018 előtt, a fideszes városvezetés időszakában gyakorlat volt a legértékesebb, használható belvárosi ingatlanokat 40 százalékos kedvezménnyel, „baráti” értékbecslővel felbecsültetett áron eladni. - Látjuk, hogy a cél ismét a lopás: az eddig pártembereknek osztogatott budai lakásokat akarják ellopni – jelentette ki a polgármester. - De ehhez miért kell minden önkormányzatot tönkretenni, lakásállományától megfosztani, hogy ezentúl immár senkinek ne tudjon lakást biztosítani?

„ Amit legyártunk, azt azonnal szállítjuk”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.05.15. 06:20

Fotó: Adrián Zoltán
A Pfizeren nem fog múlik, hogy az iskolai év kezdetére védettek legyenek akár a 12 évesek is – mondta Vereckei Péter, a vakcinagyártó hazai képviseletének ügyvezetője.
Megkapta már a harmadik oltását? Én még a második oltásomat is most fogom megkapni, úgyhogy a harmadiktól még nagyon-nagyon messze állok. Remélem, hogy hamarosan védett leszek. A cég alkalmazottai, vezetői nem kérhettek soron kívül vakcinát? Nem. Ez ugyanis egy etikai és morális kérdés. Mi nem álltunk a sorok elejére sehol sem. Szépen kivártuk azt, amikor ránk is sor került. A legfontosabb az volt, különösen akkor, amikor a termelési kapacitások még szűkebbek voltak, hogy tényleg a legveszélyezettebb célcsoportoknak jusson el minden egyes adag vakcina, elsősorban az egészségügyi szakembereknek, az időseknek, a kockázatnak leginkább kitetteknek. Mi volt az első gondolata, amikor meglátta a kormány vakcinatáblázatát? E szerint az itthon használt oltások közül a Pfizer a második legkevésbé hatékony, ráadásul az önök vakcinájánál volt a kormány szerint a legtöbb haláleset az immunizáció után. Erről a táblázatról azóta a szakma már mindent elmondott. Nem tudok mit hozzátenni, nem is kívánok. Megkeresték a kormányt? Kértek pontosítást, magyarázatot? Nem, nem kerestük meg. Rengeteg információ kering a vakcinákról világszerte. Eddig mintegy 450 millió adag vakcinát szállítottunk le, amiből több mint 260 milliót már be is adtak, ezekről az érintett országok megadták a számukra előírt adatokat a törzskönyvező hatóságoknak Azok szerint a vakcinák hatásossága és biztonságossági profilja megegyezik a 3-as fázisú klinikai vizsgálatokban tapasztaltakkal. Zajlik Magyarországon jelenleg is egy oltáshatékonysági vizsgálat. Ebben közreműködnek valamilyen módon? Semmilyen információnk nincs erről a vizsgálatról. Arról kapnak értesítést, ha a Pfizer-oltás után valamiféle szövődmény kialakul vagy akár meghal egy beteg? Mint említettem, az engedélyező hatóságok gyűjtik az oltással összefüggő, nem kívánatos események adatait, valamint a magyar gyógyszerhatóság felé létezik ilyen jelentési kötelezettség. Ezek az információk is eljutnak az Európai Gyógyszerügynökséghez, amely rendszeresen felülvizsgálja az oltások biztonságossági profilját. Eddig nem találtak különbséget a valós élet és a klinikai vizsgálatokban tapasztaltak között. Még most sincs mindenütt elég oltás. Ha már rég megvan a vakcina receptje, akkor miért nem lehetett mondjuk fél év alatt legyártani az összes szükséges adagot? Mi nincs elég? Alapanyag, gép, tudós? Ez egy vadonatúj technológia, az első hat hónapban a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan fejlesztettük a gyártást. Így tudtuk felgyorsítani annyira, hogy a második negyedévben már várhatóan 250 millió adagot fog az EU-nak szállítani a Pfizer. Idén összesen 2,5 milliárd adagot fogunk gyártani, míg az induláskor csupán 1,3 milliárdról volt szó. A sorozatos fejlesztésekkel elértük például, hogy a kezdeti 110 naphoz képest 60 nap alatt készül el a vakcina. De ehhez arra is szükség van, hogy a teljes beszállítói folyamat óraműpontossággal működjön. Minden gramm alapanyag, amit a beszállítóinktól megkapunk, azonnal megy a gyártásba. Amit legyártunk, azt azonnal szállítjuk, még néhány napos készleteink sincsenek. Körülbelül 280 összetevőt használunk a vakcinák gyártásához, amelyek 19 országból érkeznek a gyártóhelyeinkre. Ezek közt az üvegcsétől kezdve a kémiai összetevőkig, a hatóanyagig, a szárazjégig sok minden van, és azok külön-külön mind nagyon fontos hozzávalói a kész oltásnak. Hogy egy rém egyszerű példát említsek: ha nincs szárazjég, akkor nem tudjuk tovább szállítani a vakcinát az oltási pontokra. Egyelőre a fejlett országokba jutottak el az első nagy mennyiségek, jelenleg 116 országgal van szerződésünk. Hogyan gyártják ezt a vakcinát? Ez egy teljesen szintetikus és kontrollálható folyamat. Ennek az a nagy előnye, hogy nincs szükség hozzá élő organizmusokra. A vektorvakcináknál vagy akár az inaktivált vakcinák esetében óriási mennyiségben kell magukat a vírusokat előállítani. Itt ilyesmire nincs szükség, ezért tud a folyamat gyorsabb lenni, kontrollálhatóbb és nagyobb flexibilitást tesz lehetővé. Mennyire gyorsan tudnak alkalmazkodni a gyártásban a mutációkhoz? A jelenlegi vakcina alkalmas-e a már ismert változatokkal szembeni védelemre? Az indiai variánssal szembeni hatékonyság vizsgálata még tart, de vélhetően ez ellen is védelmet ad a vakcina. A széles körben elterjedt brit és a korábbi dél-afrikai variáns ellen is megfelelő mennyiségű antitest képződik. Ezt a texasi egyetemmel közösen vizsgálta a Pfizer. Az általunk használt gyártási platformnak az a legnagyobb előnye, hogy ha azonosítanak egy új mutánst, akkor nagyon gyorsan tudjuk hozzáigazítani a vakcinát. Nyilván, ha így változtatunk az oltóanyagon, akkor az engedélyeket újra meg kell szerezni, de az mindössze egy néhány hónapos folyamat. Volt márt szükség ilyen módosításra? Nem, ugyanazt az oltóanyagot gyártjuk, amit decemberben elkezdtünk adni az embereknek. Amerikában, Kanadában már elkezdték oltani a 12 éveseket is, Magyarországon vagy Európában mikor válik elérhetővé ez a lehetőség? A vizsgálati eredmények alapján látjuk, hogy 12-15 éves korosztályban nagyon jó immunválaszt adott a vakcina, még a 16-25 éves korosztályban tapasztaltnál is robusztusabbat. Múlt hét elején beadtuk az európai gyógyszerügyi hatóságnak is az engedélykérelmünket. Bízom benne, hogy heteken belül meglesz ez az engedély. És, ha így lesz, akkor akár már a nyáron itt is el lehet kezdeni a 12 évesek illetve az ennél idősebbek oltását is. Az ideális az lenne, ha az iskolaév kezdéséig ez a korosztály is védettséget szerezne. Ehhez mi a szükséges mennyiségeket biztosan tudjuk szállítani. Már zajlik a sokkal fiatalabbak vizsgálata, a hat hónapostól a 11 éves korosztályig. Ennek az év végén lehetnek meg az eredményei. Jelen tudása szerint, ha a már ismerteken kívül nem lesz újabb mutáció, akkor meddig hatásos vakcina? Erre mindenki szeretné tudni a választ. Most nagy biztonsággal annyit tudunk, hogy a hármas fázisú klinikai vizsgálatok résztvevőinek hat hónappal az oltás után is megfelelő a védettsége. Azt vállaltuk, hogy két évig követjük a klinikai vizsgálatban résztvevőket. Tehát ahogy halad előre az idő, úgy lesz egyre pontosabb adatunk. Felmerült, hogy a jövőben az évi rendes influenza-oltással lehetne egyesíteni a koronavírus elleni védekezést, önök látnak fantáziát egy ilyen „összeoltásban”? A mRNS technológia a Pfizer érdeklődését az influenzaoltás miatt keltette föl. Eredetileg abban az irányban kezdtük meg az együttműködésünket már 2018-ban a BioNTechhel, de ahogy előkerült a koronavírus, úgy módosítottuk a kutatási irányt. Hogy a kettő kombinációja lehetséges-e, ezt még nem tudom. A koronavírus elleni vakcinánál használt technológiának még milyen lehetőségei vannak? Még mennyi mindenre lesz alkalmazható akár a hagyományos fertőző vagy nem fertőző betegségek esetében? Az onkológiától kezdve bizonyos ritka betegségeken át az autoimmun betegségekig számos olyan terület van, ahol ez a technológia jelentheti a terápiát. Ahelyett, hogy olyan hatóanyagokat akarnánk előállítani amelyek vélhetően majd kezelik a betegséget, a saját szervezetünket segítjük hozzá, hogy hatékonyan elvégezze ezt a munkát. A koronavírus-elleni vakcina esetében az immunrendszerünket dolgoztatjuk. A közvélemény számára meglepetés volt, hogy egyszer csak megjelent egy ilyen technológia. Karikó Katalin és munkatársai több évtizedes munkájának, fantasztikus tudományos eredményeinek köszönhető, hogy ilyen rövid idő alatt kifejlesztettük ezt a vakcinát. Van már esetleg egy újabb molekulatervük is? Készül másfajta készítményük ugyanezzel a technológiával? Konkrétumokat nem tudok mondani. Az biztos, hogy a vállalat nagyban épít erre a technológiára és jelentős összegeket költ el további kutatásfejlesztésekre. Éppen a negyedéves riportunkban jelentette be a cég, hogy újabb 600 millió dollárral növeli meg a kutatásfejlesztésre költött összeget, idén így az már tízmilliárd dollárra rúg. Miután gyártóhelyek kellenek, fölmerült, hogy Magyarország bekapcsolódjon a gyártásba? Volt-e kezdeményezés a magyar kormány részéről ilyen együttműködésre? Pfizer felmérte a rendelkezésre álló potenciális partnerek körét ahhoz, hogy ezt a 2,5 milliárd adagot az idén le tudja gyártani. Ma úgy látjuk, hogy ez teljes. Több ország felvetette, hogy ideiglenesen függesszék fel a a COVID-19 elleni vakcinához fűződő szabadalmi jogokat, hogy minél gyorsabban, mind többen gyárthassák azokat. Önök támogatják ezt a kezdeményezést? Nem. Erről a vállalatnak itt nagyon világos és határozott álláspontja van. A legfontosabb az, hogy most minél gyorsabban, minél több emberhez jusson el a megfelelő mennyiségű vakcina. Ennek pedig az a feltétele, hogy a jelenlegi beszállítási kapacitások, az ellátási lánc semmilyen ok miatt ne törjön meg. Ezt most a szabadalmak feloldása nem támogatná.

Megosztja a jobboldalt a Fudan

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.15. 06:00

Fotó: Népszava
A többség nem kér a kínai egyetemből, se Budapesten, se máshol. Azt végképp elutasítják, hogy kollégiumok helyére épüljön a campus hazai forrásból – derül ki a Publicus felméréséből.
A kínai Fudan Egyetem budapesti campusépítési terve azokhoz is eljutott, akik csak szőrmentén követik a hazai belpolitikai csatározásokat. A megkérdezettek 91 százaléka hallott ugyanis már róla, és csak alig ötöde gondolja azt, hogy ez Magyarország számára előnyös lenne – derül ki a Publicus Intézet Népszava megrendelésére készített áprilisi közvélemény-kutatásából. Ráadásul mindezt még az előtt válaszolták a megkérdezettek, hogy Palkovics László innovációs miniszter, a Fudan Egyetem megvalósításáért felelős kormánybiztosi minőségében benyújtotta volna azt a két törvényjavaslatát, amellyel a Diákváros legértékesebb Duna-parti területeit átadná a kínai egyetemnek.
Szokatlan módon a beruházás megítélése nem egységes a Fidesz-szavazók körében. Noha a kormánypárti tömb jobbára egységesen ítéli meg és támogatja a kabinet terveit, ezúttal a Fidesz híveinek „csak” 62 százaléka gondolja azt, hogy a kínai egyetemnyitás Magyarország számára előnyösebb. Az ellenzéki szavazók 92 százaléka szerint Kína nyer az üzleten. Az 540 milliárdos beruházást javarészt kínai hitelből állják, amelyet magyar közpénzből kell majd visszafizetni, így aligha meglepő, hogy az aktív dolgozók 86 százaléka nem igazán látja meg ebben a számára kedvező ajánlatot. A felmérésben egyébként külön is rákérdeztek a kínai hitelre és a kínai vállalatok bevonására. A válaszokból kiderült, ez a kérdés még a Fidesz szavazókat is erősen megosztja: így már csak 48 százalék vélekedik úgy, hogy Magyarország jól jár ezzel a projekttel. Az ellenzékiek 95 százaléka szerint ez nem kérdés: az ügylet elsősorban Kínának előnyös. A kollégiumi férőhelyek elvétele végképp szétzilálja a Fudan támogatottságát. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak jutányos lakhatást biztosító Diákváros vagy a kínai egyetemváros épüljön-e fel a IX. kerületben, még a fideszesek 47 százaléka is a kollégiumokra szavazott.
Ezzel együtt is kevesen bíznak abban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester meg tudja akadályozni, hogy a Diákváros helyére más épüljön. A kormánypártiak 14 százaléka látott erre esélyt, az ellenzékieknek 41 százaléka. Ha lenne népszavazás erről, akkor a fideszesek 40 százaléka, az ellenzékieknek 93 százaléka arra voksolna, hogy ne ott épüljön meg. Ha több lehetőség közül választhatnának, akkor a kormánypártiak alig harmada tenné éppen ide a kínai intézményt, 44 százalékuk szerint inkább oda telepítsék ahol nem vesz el hazai beruházás elől értékes területet, 13 százalékuk meg egyenesen azt gondolja, hogy egyáltalán ne legyen kínai egyetem. Az ellenzéki érzületű válaszadók körében még nagyobb az ellenállás: túlnyomó többségük, 78 százalékuk szerint nem kell kínai egyetem, 19 százalékuk máshol azért el tudna képzelni egy ilyen beruházást.  Karácsony Gergelyt és Baranyi Krisztinát egyébként hétfőre egyeztetésre hívta Palkovics László. A kormánybiztos nem kevés cinizmussal azt mondta: akkor majd elmondhatják, hogy mely önkormányzati területeket ajánlják fel kollégium-építésre. A két önkormányzati vezető korábban már többször elmondta, egy négyzetcentimétert se adnak át a kínai beruházásra.

Két éve eldőlt a kínai egyetem ügye

Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában két napon keresztül tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten és valójában már akkor eldőlt a sanghaji Fudan Egyetem fővárosi kampuszának építése – írta a birtokában lévő kormányzati dokumentumokra hivatkozva a Direkt36. Az egyetemi delegáció több lehetséges helyszín közül választotta ki a dél-pesti területet, amelyet eredetileg a Diákvárosnak szántak. A kormány decemberben be is jelentette a beruházást, a Népszava elsőként írta meg, hogy a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerülne a kínai campus. A Direkt36 arról is írt, hogy a fiatal választók felé nyitás jegyében Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője próbálta védeni a 8-12 ezer kollégium férőhelynek és 5800 pályakezdőknek szánt bérlakásnak otthont adó Diákvárost, igyekeztek minimalizálni a kárt. „70 ezer négyzetmétert rögtön lecsíptek volna a Fudanból, arra hivatkozva, hogy ott úgyis párhuzamosság lenne diákvárosi funkciókkal”– írta az oknyomozó portál. A Direkt36 által megszerzett minisztériumi számítások szerint a Fudanon az alapszakon 2,5 millió, mesterszakon 3,7 millió forint lesz az éves tandíj, ami néhány év alatt 3, illetve 4,4 millió forintra nő. A budapesti Fudan kétszer olyan drága lesz, mint a prágai közgazdaságtudományi egyetem, viszont mintegy a felével olcsóbb, mint a világhírű London School of Economics. Az egyetem 50,8 milliárdos tervezett működési kiadásának azonban így is kevesebb, mint a felét fedezné a 20,5 milliárdos tandíj- és kollégiumi bevétel. (Az oktatók fizetése például havi 1,1- 6,3 millió lenne, miközben a magyar egyetemi tanárok havi 221-587 ezere forint között keresnek.) Az innovációs tárca szerint 2023 és 2027 között cirka százmilliárd forintot, 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére költeni magyar forrásból. Ráadásul az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy a fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget, így kikerülhető a közbeszerzések kiírása az építkezés és az egyetem működtetése során.