Ismeretlen betegség elleni, múlt nélküli vakcinák beadatásánál a legfontosabb döntési tényező a bizalom. Nálunk az ismert okok miatt elsősorban a kormányban kellene megbíznunk ahhoz, hogy oltassunk. Mi kell a bizalomhoz? Őszinte kommunikáció, átláthatóság, a tudományos evidenciák tiszteletben tartása. Melyiket tapasztaltuk meg ezek közül az elmúlt 16 hónapban?
Azoknak kellene elhinnünk, hogy mindegyik oltás – tehát az uniós engedéllyel nem rendelkező kínai és orosz is – biztonságos és hatékony, akik 2020 februárja óta többek között a következőket állították: a járvány bagatell a migrációhoz képest, a vírust a migránsok terjesztik, maszkhasználatra nincs szükség, a fiatalok és az egészséges felnőttek nincsenek veszélyben, ha valaki megbetegszik, azt meggyógyítják, a kórházakban nemcsak ágyakból, de szakszemélyzetből is van elegendő.
Volt – állítólag – oltási terv. Volt egy ígéret arról, hogy a veszélyeztetettség szerint rendeznek sorba minket, meg egy másik, amely szerint a kormánytagok majd csak a 65 éven felüliek után kerülnek sorra - egyik sem teljesült. Az 57 éves Orbán Viktort már februárban beoltották; választhatott a vakcinák közül, miközben ő maga mondta, hogy nincs válogatás; és oltóponton kapta meg a dózist, olyan oltóanyaggal, amilyet akkor elvileg csak a háziorvosok adhattak be. Ha most akarna valaki megszervezni egy valóban hatékony oltókampányt, három dolgot biztosan ki kellene hagyni belőle: a hazudozást, a Rogán-minisztériumot és a még ma is igazolt klinikai eredmények nélkül használt keleti szereket – pont azokat a pilléreket, amelyekre a kormány az eddigi stratégiáját építette.
Miért a Pfizerrel próbálják időről időre lendületbe hozni a lanyhuló oltási kedvet? Miért Karikó Katalinnal früstököl a miniszterelnök a Micsurin-Liszenkó vonal jeles képviselői helyett? Miért kényszerülnek arra Orbánék - sarokba szorítva, utolsó lehetőségként -, hogy igazat mondjanak az uniós vakcinaszállítmányokról? Talán azért, hogy helyrehozzanak valamit abból, amit eddig elrontottak.