A kommentár arra figyelmezteti Ausztriát, nehogy az az orbáni útra tévedjen a Kurz-ügy kapcsán, mert Magyarország igencsak közel van és ezúttal nem földrajzilag. És hát jelenleg úgy áll, hogy a kancellár semmibe veszi az igazságszolgáltatást, valamint a parlamentet, magát pedig úgy állítja be, hogy áldozat, akit az ellenfelei ki akarnak túrni posztjáról.
Abban persze nincs semmi kivetnivaló egy demokráciában, ha az ellenzék megpróbálja megbuktatni a kormányt. A gond ez esetben ott van, hogy ehhez az alapot a politikus szolgáltatja azzal, amit mondott, illetve nem mondott a törvényhozás illetékes testülete előtt. De a legfőbb probléma, hogy Kurz az igazságszolgáltatást is az ellentáborhoz sorolja, mint ahogy a sajtót is, ha az nem a hivatalos irányvonalat követi. Összeesküvésről regél, aminek az volna a célja, hogy őt jól megpuccsolják.
A színfalak mögött alkalmazott stílusból ízelítőt adott az ÖVP egyik képviselője, amikor egy nyilvános tévévitában minősíthetetlenül viselkedett a másik négy párt megbízottaival szemben. Magához ragadta a szót, viszont belevágott, amikor a többiek beszéltek, és igen hamar átment személyeskedésbe. A baj ott van, hogy Kurz szétveri a demokratikus intézmények hitelét, miközben ujjal mutogat a többiekre.
Hogy az áldozati mítosz hová vezet, ahhoz elég egyetlen pillantást vetni Magyarországra. Vagy Izraelre, ahol Netanjahu, a kancellár nagy barátja évek óta görcsösen ragaszkodik a hatalomba, függetlenül attól, hogy korrupció gyanújával bírósági eljárás készül ellene. De az osztrák politikus nemzetközi hitele már oda van, ám ennél sokkal nagyobb bökkenő, hogy az osztrák állapotok milyen hasonlóságot mutatnak a magyar politikai rendszerrel.
Az Osztrák Néppárt vezetése, beleértve a nagyhatalmú hat tartományfőnököt és az érdekképviseleteket, összezárt a kancellár mögött, miután az ügyészség azzal vádolta meg Kurzot, hogy az hazudott az Ibiza-gate ügyében eljáró parlamenti vizsgálóbizottságban. Megszólalt viszont a konzervatívok korábbi elnöke, akit annak idején éppen az ifjú politikus állított félre. Mittellehner úgy nyilatkozott, hogy egy régóta tartó folyamat jutott el most a csúcspontjára, mert a kormányfő egyáltalán nem tiszteli a demokratikus és jogi intézményeket.
Szerinte ha vádat emelnek Kurz ellen, akkor annak az ügy tisztázásáig fel kellene függesztenie tisztsége ellátását. Erről azonban a miniszterelnök hallani sem akar, amiről viszont Mittellehner úgy gondolja, hogy ellentétes a párt etikai kódexével, hiszen a gyanúsított kvázi önmagát menti fel. De az belső erkölcsi ügyekben illetékes bizottság elnök asszonya is úgy ítéli meg, hogy a politikusnak átmenetileg vissza kell vonulnia, ha per kezdődik ellene, ez vörös vonal.
Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel szemben úgy látják, hogy a kancellár igazán viselkedhetne államférfiként, ha az ügyészség a vádemelés mellett dönt. Azaz vennie kell a kalapját.
Szijjártó Péter beintett az amerikai elnöknek, amikor azt mondta a V4-ek lodzi külügyminiszteri értekezletén, hogy Magyarország soha sem járul hozzá a Biden által felvetett egységes minimális nemzetközi vállalati adóhoz. Hozzátette, hogy nemzetközi nyomás ide vagy oda, kormány nem hajlandó emelni az adókat, ragaszkodik ahhoz, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon.
Megismételte, hogy a magyar fél támogatja az erős Európát, amely tiszteletben tartja a keresztény értékeket, valamint az egységet. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az EU több területen is bírálja a magyar politika antidemokratikus jellegét.
A magyar diplomácia vezetője egyben kijelentette, hogy a négy tagállam gazdasága igen erőteljesen fejlődött a járvány előtt és szoros együttműködésük a garancia a gyors kilábalásra. Egyben úgy foglalt állást, hogy újra lehetővé kell tenni a normális életet, illetve az utazást mindazok számára, akik már megkapták az oltást.
A lengyel Számvevőszék keményen nekiment a kormánynak, amiért az tavaly tavasszal a járvány kellős közepén megpróbálta megszervezni, hogy postai úton bonyolítsák le az elnökválasztást. A testület, amelynek vezetőjét már az ultrakonzervatív PiS nevezte ki, ám Banas nem hódolt be a pártnak, sőt, tengelyt akasztott azzal, arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök túllépte hatáskörét, amikor utasítást adott a szavazólapok nyomtatásának megkezdésére, mert arra csak az Országos Választási Bizottság lett volna jogosult.
Az ötletet végül a koalíción belüli viták miatt levették napirendről, a választást pedig a ragály miatt májusról júniusra halasztották, ám az első nekifutás költségei így is jó 20 millió dollárt tettek ki. A hatalom szerint viszont semmiféle törvénysértés nem történt, minden a legnagyobb rendben volt. Morawiecki nem hirdette meg, hogy a voksokat levélben kell leadni, csupán azért lépett, hogy azok is szavazhassanak, akiket a fertőzés ebben megakadályozott.
A Jog és Igazságosság és a Számvevőszék elnöke között kemény csörte zajlik, amibe beletartozik, hogy Banas ellen alantas vádakat hoznak fel, hamis bombariadókkal fenyegetik és még a családját sem hagyják ki a gyalázkodásból. Legutóbb azt dobták be, hogy a fia öngyilkos akar lenni.
Osztrák és magyar természetvédők riadót fújnak, mert Orbán Viktor egy 100 ágyas hotel formájában betontömböt akar emelni a Fertő-tó partjára, holott az egy madárparadicson. Magyarország legnagyobb idegenforgalmi beruházása ölt alakot jelenleg, ám emiatt veszélybe került az UNESCO-minősítés, hogy a térség a világörökség része. Viszont Mészáros Lőrinc jól jár a 75 millió eurós tervvel.
A munkálatokról a legfelső szinten, a miniszterelnöki hivatalban döntenek. Az egyik osztrák környezetvédelmi szervezető első embere azt mondja, hogy mind a magyar, mind az osztrák vezetés elvetette a sulykot, mert egyáltalán nem törődnek a térség természeti értékeivel.
Kovács Zoltán ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az UNESCO nem emelt kifogást a terv ellen, és minden engedély megvan. Ezt azonban az osztrák civilek kétlik, hiszen a gépek letarolják a nádast, ott pedig madarak fészkelő helye található. Ráadásul gyorsút épül Sopron és Fertőrákos között, azon pedig napjában 8 ezer autó halad majd.
Az ENSZ-szervezet kismartoni irodájában ugyanakkor azt mondják, hogy a szálloda aligha felel meg a nemzetközi előírásoknak. A Fertő-tó Barátainak Szövetsége elnevezésű magyar szervezet vezetője úgy ítéli meg, hogy a jelek szerint az építkezés a cél. A fő, hogy egy bizonyos vállalkozói kör kapja megbízást, függetlenül a későbbi kihasználtságtól.
A Direkt36 szerint az ilyen nagy beruházásnál – sokadik alvállalkozóként – rendre fel szokott tűnni Orbán apjának valamelyik cége, csak éppen ezt a sokszoros áttétel miatt nehéz kinyomozni. Hogy ez így van-e a Fertő-tónál is, azt nem tudni, sem projektiroda, sem a kormányzati kommunikáció nem válaszolt a kérdésre. Az viszont nem kétséges, hogy a munka ez alkalommal is Mészáros Lőrincnek esett le.
FAZ
Sűrűn bukkannak fel mostanában menekültek, főleg afgánok a magyar-román-szerb hármas határon Romániában, de csak azért, hogy amint lehet, tovább is álljanak – Magyarország érintésével leginkább Németország felé. Arrafelé vezet az új migránsút, mivel kerítés még a legszörnyűbb Ceausescu-időkben sem volt. Viszont úgy hírlik, hogy a szerb határőrök elfordítják a fejüket a régióban, ők az észak-macedón határra összpontosították fő erőiket.
Romániában az a szokásos eljárásmód, hogy ha elcsípik az illegális határsértőket, akkor bezárják és regisztrálják őket. Ám ha menedéket kérnek, akkor a kérelem elbírálásáig félbeszakad a folyamat. Az érintettek ily módon időt nyernek, közben pedig megszervezik, hogy főleg tehergépkocsikon elrejtőzve átjussanak a magyar határon. Nem ritkán embercsempészek segítségével.
A temesvári befogató állomás vezetője azt mondja, a többség igyekszik kereket oldani, amilyen gyorsan csak lehet. Átlagosan öt hétig maradnak és így az sem számít sokat, hogy az ellátás meglehetősen szegényes. Német földön viszont már várják őket a rokonok. Hozzávetőleg havonta ezren érkeztek idáig, de a szám nő. Sokat számít, hogy a román határőrök – a horvát kollégákkal ellentétben nem verik vissza Szerbiába a jövevényeket. Állítólag ebben némi kenőpénz is segít. Viszont ha bejutnak, Románia minél előbb szabadulni akar tőlük és ők sem akarnak maradni.
Az amerikai Köztársasági Pártnak már fontosabb a belső, törzsi hűség, mint a konzervatív alapelvek – írja Fareed Zakaria, miután a párt kiközösítette a volt alelnök Cheney lányát, amiért az szembefordult a változatlanul választási csalást hangoztató Trumppal. Az elemzés szerint ezzel a republikánusok vízválasztóhoz érkeztek, számukra már a csapaton belüli lojalitás a lényeg.
Pedig a pártot a múlt században sokáig az eszmék vezérelték. A fordulat az 50-es években kezdődött, mert a párt folyton azt ígérte, hogy megismétli a New Dealt, de azután ezzel mindig adós maradt. A forgatókönyv egyfolytában úgy nézett ki, hogy feltüzelte a saját választóit a nagyszerű múlt visszaállításának jelszavával, majd ettől folyamatosan visszariadt. Így egyre kevésbé kötődött a saját elméleti alapvetéséhez. Az iraki háború azután a köztársaságiak külpolitikáját is lejáratta.
Trump a kisebbségek (külföldiek), valamint a liberális elit ellen uszított. Szociálisan konzervatívnak számított, a gazdaságban azonban sorra szegte meg a szabadpiaci elveket. Viszont rájött, hogy az etnikai kérdés egyre fontosabb és retorikájával tökéletesen ki tudta aknázni a fehér munkásosztály félelmeit.
Liz Cheney most azt ígéri, visszahozza az elvekre épülő pártot, ám a küzdelem már évekkel ezelőtt eldőlt. A köztársaságiakat immár csak a fennmaradás érdekli, és ehhez a dühre, illetve az érzelmekre támaszkodnak. Szervező elvük a vezér iránt mutatott klánszerű hűség.
Az első menetet az olasz Liga elnöke nyerte abban a persorozatban, amely azért indult ellene, mivel belügyminiszterként több ízben nem engedett kikötni menekült szállító hajókat, így a bajba jutott utasok, nem egyszer több hétig kénytelenek voltak a partok előtt vesztegelni, ami felveti a vádat, hogy Salvini megfosztotta őket személyes szabadságuktól. A szicíliai Cataniában azonban a bíróság beszüntette az eljárást és ezzel az ügyészség is egyetértett. A politikus azzal érvelt, hogy annak idején a kormány támogatta döntését. A vádhatóság pedig úgy ítélte meg, hogy nem sérült a nemzetközi jog.
Lesz viszont per Salvini ellen hasonló okokból az ősszel Palermóban. Az az ügy csaknem két éve nagy vihart kavart, amikor hozzávetőleg 100 migráns rekedt Lampedusa szigeténél a mentőhajón. Ha elmarasztalják, akár 15 évet is kaphat a pártvezér, aki közben jegeli szélsőséges politikáját és belépett a mostani koalícióba.
