helyreállítási terv;felsőoktatás;

2021-05-17 12:50:00

Mentés másként - Két ágazat is óriási vesztese lehet Orbánék mestertervének

Az eredetileg tervezettnél 1600 milliárd forinttal jut kevesebb az uniós mentőcsomagból egészségügyre és felsőoktatásra a kormány döntése nyomán.

A felsőoktatás, az egészségügy és a digitalizáció területe szenvedi meg leginkább azt, hogy a kormány az uniós mentőcsomagban járó támogatásnak végül csak egy részét veszi igénybe – ez derül ki Magyarország helyreállítási tervéből, amit hétfőn hozott nyilvánosságra a kabinet.

Magyarországnak – mint arról korábban többször írtunk – összesen 5893 milliárd forint járt volna az EU helyreállítási terve szerint. Ebből 2511 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 3382 milliárd pedig kedvező hitel. A kormány kezdetben a hitellel is számolt, de egy áprilisi brüsszeli találkozó után váratlanul úgy döntött: sok más uniós tagországhoz hasonlóan mégsem kéri a kölcsönt, csak a vissza nem térítendő támogatást. A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy forrásaink szerint az EU vezetése jelezte, nem támogatja például a felsőoktatásra szánt keretet, mivel a kormány vitatott módon alapítványokba szervezi ki a magyar egyetemeket. A kormány másnap jelentette be, hogy nem kéri a hitelrészt, a felsőoktatási modernizációs programot pedig inkább „döntően hazai költségvetési forrásokból” finanszírozza.

Mindezek után készített új – már nem az 5893, hanem csak a hitel nélküli, 2511 milliárdos keretre szűkített – tervet a kormány. Az „Egyetemek megújítása” és vele az 1191 milliárdos keret eltűnt a végleges dokumentumból. Az egészségügyi tételt harmadára vágták vissza.

A vállalások listáján „egyetemek megújítása” helyett megjelent a „Magasan képzett, Versenyképes munkaerő” sor mindössze 281 milliárddal. Ráadásul ennek jelentős része várhatóan nem a felsőoktatásra megy majd, hiszen a végleges tervekben az szerepel, hogy ebből a pénzből fejlesztik többek között az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpontot, a „21. századi szakképző intézeteket” és a szakképzési digitális tananyagot is. Ezek a korábbi elképzelések között nem szerepeltek.

Az eredeti tervezetben szerepelt a nemzeti laboratóriumok, kutatási és innovációs parkok rendszerének létrehozása, mint a felsőoktatás modernizációjának egyik alapja, de kikerült a végleges szövegből.

Az egészségügyre eredetileg 1268 milliárdot szánt a kormány a mentőcsomagból, végül azonban csak 857 milliárd jut erre. Ez azt jelenti, hogy 411 milliárddal szűkítették a fejlesztésre szoruló, állandó pénzínséggel küzdő ágazatnak jutó keretet.

Érthetetlen módon eltűnt a végleges változatból a Digitalizáció komponens, amelyre eredetileg 284 milliárd forintot szántak. Ugyanakkor a nemzeti terv valamennyi részterülete – a vízgazdálkodástól az egészségügyig – tartalmaz a digitalizációra vonatkozó célkitűzéseket. Ahogyan a tervezetben is szerepelt: „A digitalizáció kérdését mind az Európai Unió, mind a magyar kormány kiemelt prioritásként kezeli. (…) Jelenleg is zajlik a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) közigazgatási egyeztetése, amely ambiciózus célokat tűz ki a következő évtizedre a digitális ökoszisztéma minden elemének fejlesztésére, kiemelt eszközként tekintve” az uniós helyreállítási alapra. A tétel törlése azért is különös, mert a most közzétett tervben a kormány maga is elismeri: a digitális átállás terén „a rendelkezésre álló források széles skálája ellenére (…) Magyarország összesítésben egy helyet javított csupán a 2019-es eredményekhez képest.” 2020-ra a 27 uniós tagállam között Magyarország a 21. lett ebben a rangsorban.

A 400 oldalas tervből kiderül, hogy a százmilliárdos nagyságrendhez képest aprónak tűnő tételek elhagyása is érzékeny veszteséget jelenthet az érintett társadalmi csoportoknak. A tervezetben még szerepelt például a közlekedésfejlesztési célok között egy iskolabusz-hálózat létrehozása a kistelepülésen élő tanulók számára, de ez is eltűnt a végleges változatból.

Egyetlen területre viszont utólag terveztek be majdnem kétszer annyi pénzt, mint eredetileg: ez a „Szakpolitikához nem köthető ágazati ajánlások” komponens. Ez sem válhat azonban a kormány dicsőségére: ez ugyanis az EU által a pénz felhasználásához megfogalmazott ajánlásokat, Magyarország esetében elsősorban a korrupció elleni hatékonyabb fellépést, az átláthatóbb közbeszerzéseket jelenti. Úgy tűnik, az Európai Bizottság nem hitte el, hogy erre az eredetileg tervezett „csekély” 12 milliárd forint elég lesz az Orbán-kormány esetében.