Előfizetés

Egy 680 milliárdos beruházást venne el a kormány helyi önkormányzatoktól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 21:12
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A különleges gazdasági övezetekről szóló törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról.
Különleges gazdasági övezetté minősítheti a kormány az iváncsai ipari parkban létesítendő akkumulátorgyárat – derül ki a hvg.hu birtokába jutott előterjesztésből. A portál úgy tudja, hogy az előterjesztést a kormány május 19-ei ülésére tűzték napirendre. A javaslat szerint az új különleges gazdasági övezetet a „Duna mente Fejér megye” nevet kapná. A különleges gazdasági övezetekről szóló, 2020 közepén sok vitát kiváltott törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról.  A Miniszterelnökség a hvg.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a kormány
„elkötelezett a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése mellett, így folyamatosan vizsgálja a törvény rendelkezéseivel összhangban különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségeit. Jelenleg még nem született döntés új különleges gazdasági övezet kijelöléséről”.

A lap azt írja, hogy az előterjesztés a Miniszterelnökségen készült, a Fejér megyei közgyűlés elnöke, a fideszes Molnár Krisztián kezdeményezésére. Emlékeztettek arra, hogy a gazdasági övezet kialakítása a törvény értelmében a kormány hatásköre, az érintett önkormányzatokkal mindössze egyeztetni szükséges. Jun Kim, a dél-koreai SK Innovation elnök-vezérigazgatója és Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 elején közösen jelentették be, hogy a cég két komáromi akkumulátorgyára után felépít egy harmadikat is Magyarországon. A tervek szerint az új üzem Iváncsán fog megvalósulni 2,3 milliárd euróból (körülbelül 680 milliárd forintból), és ez lesz az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. A kormányzati előterjesztést április 30-ra dátumozták, és külön kiemelték benne, hogy az akkumulátorgyár azért is rendkívül fontos, mert „lehetőséget biztosít a csődközeli ISD Dunaferr munkásainak szükség esetén az elhelyezkedésre is”. Az új gazdasági övezet nem csak az iváncsai akkumulátorgyárat foglalná magában, hanem a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdaságigépalkatrész-üzemét is, plusz a rácalmási Hankook-gumigyárat, illetve a Hankook folyamatban lévő bővítését. Ezeket az előterjesztés értelmében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánítaná, vagyis e beruházások számos engedélyezési és adminisztrációs könnyítést kapnának. A gazdasági övezet pedig jóval nagyobb lenne e beruházásoknál, kiterjedése több mint 100 hektárt érne el, vagyis sok más céget és nagyberuházást is érintene.

Sétányt alakítanak ki a pesti alsó rakparton

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 19:23

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
A sétány a Margit híd környezetében 5-6 méter széles lesz.
Megszületett a pesti alsó rakpart Kossuth tér és a Margit híd közötti részének megújításáról szóló közbeszerzési eljárást lezáró döntés, a szerződést 2021. május 26-án lehet megkötni – jelentette be a Főpolgármesteri Hivatal szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A rakpartok gyalogosbarát megújítását első lépésben a pesti alsó rakpart a Kossuth tér és a Margit híd közötti részén kezdik el, ahol egy 500 méter hosszú gyalogos szakaszt hoznak létre.
„A tervek a még tavalyi év elején érkeztek a hivatalba, de nem egyeztek az új városvezetés elvárásaival, ezért a projekt áttervezése mellett döntöttünk. Ennek során szélesítjük a járdát, növeljük a forgalomcsillapított szakasz hosszát, kivesszük a szalagkorlátot az útpálya mellől és talajkapcsolatos fák ültetését tervezzük. A meglévő út felújításával egyidőben összefüggő, 4-5 méter széles gyalogos sétányt alakítunk ki a forgalom 30 km/h-s csillapításával”

– részletezték.

Közölték, hogy a beruházás célja egy egységes, emberközeli, rekreációs helyszínként szolgáló Duna-part kialakítása a pesti oldalon, a Carl Lutz rakparton már kiépült sétány folytatásaként. A sétány a Margit híd környezetében jellemzően 5-6 méter széles lesz. A Margit hídtól délre fasort alakítanak ki. Az Id. Antall József rakparton, a Kossuth Lajos tér és Jászai Mari tér közötti szakaszon a közúti funkció 2x1 forgalmi sávon megmarad, illetve gyorsabb, könnyebb gyalogos lejutási lehetőség épül a felső rakpartról a Duna-partra, közelebb hozva a folyót a budapestiekhez. Az érintett szakaszon a gyalogátkelőhelyek megfelelő világítást kapnak, kiépül a csapadékvíz elvezető csatornarendszer, és a gázvezetéket is kiváltják. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár a Duna meghatározza a város képét, a partjáról világörökségi panorámában gyönyörködhetünk, a legtöbben ezt leginkább csak akkor tesszük, amikor épp az autóban ülve, dugóban araszolunk valamelyik rakparton. Hangsúlyozták, hogy ennek nem kell így lennie, és számos európai városhoz hasonlóan Budapesten is megvalósítható egy zöldebb, élhetőbb rakpart.

Alvás- és evészavart, dühkitöréseket okozott sok tininél a pandémia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 19:02

Fotó: HUMBERT / AFP
Az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekeknél – derül ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felméréséből.  Az SOS Gyermekfalvak felmérésében arra volt kíváncsi, hogyan viselték a hónapokig tartó bezártságot a fiatalok. Közleményük szerint az online kérdőívet 1019 szülő töltötte ki, akiknek van középiskolás gyerekük. A leggyakoribb pszichés tünet, ami a pandémia alatt jelentkezett a szülők szerint a fiataloknál
  • a szokatlan fáradtság (67 százalék),
  • a tartós szomorúság és üresség érzet (65 százalék),
  • valamint az alvászavarok (53 százalék).
Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be. Ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését. Magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 százalék), ahol kiengedhetnek.

A szülők elmondása alapján a diákok 44 százaléka tart attól, hogy az otthontanulás miatt lemaradt a tananyaggal. A COVID betegségtől a fiatalok 24 százaléka fél. A fiatalok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 százalék) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek.
A szülők szerint a gyerekek 40 százaléka örül, hogy visszatérhet az iskolapadba, 33 százalékuk bizonytalan, 27 százalékuk pedig inkább továbbra is otthonról tanulna.

A szülő-gyerek kapcsolatot a járvány kevésbé érintette negatívan. A válaszadók fele szerint nem volt hatással az összezártság a kapcsolatukra, 26 százalékuk szerint egyenesen javult.    A szülők megítélése szerint a diákok 40 százaléka többet, míg 34 százaléka szerint kevesebbet tanult. A fiatalok fele különórával is kevesebb időt tölt a járvány előtti időkhöz képest, 40 százalékuknak sikerült megtartani ugyanúgy ezeket a tevékenységeket.
– Látjuk, hogy a nálunk élő fiatalokat is megviselték ez az egy év, valószínűleg még jobban, mint a családban élő gyerekeket. A pandémiás helyzet számukra újabb traumát jelent, ami rárakódik a korábban megélt negatív élményekre. Az SOS pszichológus stábja komoly munkát fordított rá az elmúlt egy évben, hogy „túléljék” ezt a válságot és félelem nélkül vissza tudjanak térni az iskolapadba

– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Megjegyezte azt is, hogy most lesz igazán nagy szerepe a középiskolákban dolgozó iskolapszichológusoknak és tanároknak, hogy segítsék visszaintegrálódni a bezártságból a fiatalokat a normális kerékvágásba.