Mindent bele, femme fatale - Gothár Péter újra nagyot alkotott

Markáns alkotói életmű találkozása a jelennel – Gothár Péter rendező úja mesél.

Téren is időn árnyúló alkotás Gothár Péter legújabb alkotása. De ez triviális, hiszen egyfajta meta-kommunikátor ő, aki rendszerről, életérzésről, társdalomról beszél, a maga, sokszorosan kódolt egyedi filmnyelvén keresztül. Ikonikus alkotása, a Megáll az idő című klasszikusa, mely minden idők egyik legjobb magyar filmje, letisztult alkotás volt, hiszen akkoriban nagyon egyszűrű volt a sorok között beszélni, artisztikus üzenetet küldeni.

Mai szemmel is, tudni, érezni e film mögött és benne rejlő téziseket. bármikor elő lehet venni, akkora művészi alapmű, mint mondjuk Charlie Chaplin Diktátora – örök érvényű alkotás, mely a lázadás stációit mutatta be, játékos módon. Ehhez a műhöz kapcsolható A részleg is, mely a kommunizmus immár embert romboló, megsemmisítő stációit elemezte. Bőven lett volna ezután is gothári téma, de a 2002-es Magyar szépség olyan tévedés volt, hogy csaknem két évtizedes mozgóképes hiátust eredményezett az alkotói oldalon. A hét kis véletlen ezért önmagában lehetetlen misszió, hiszen egyrészt a rendszerváltás utáni jelenségeket igyekszik szimbolizálni, mind emellett egy klasszikus mozgóképen szocializálódott alkotó igyekszik filmnyelvi modern bravúrokat magáévá tenni. A jó hír, hogy ez az alkotói éhség érezhető a művön, a kevésbé, hogy ez némileg bizarr eklektikához vezet, mely végül megakadályozza azt, hogy a Hét kis véletlen olyan korosztályokon és társadalmi rétegeket átlépő művé válhasson, mint a Megáll az idők.

Ha az angolszász kritika szabályait követnénk, akkor a mű cselekményét kellene taglalni, mely nem lenne egyszerű művelet, hiszen Gothár Péter egyszerre akart asszociatív mese és realista dráma lenni. Kapunk egy fiatal femme fatale-t, Albánt (Mészáros Blanka), aki úgy jön elő a folyóból, mint Wonder Woman (pardon, hogy a huszonegyedik századi megfelelőt nevezem meg a görög mitológiai szereplő helyett) és egy gangos, szlömös budapesti házat a kissé bolond, kissé übernaturalista lakókkal. Talán mondanom sem kell, a femme fatele megjelenése reakciókat vált ki, de ahogy a korábbi Gothár életműben, bármennyire is izgalmas, nem tud a környezeten változtatni. Miképpen az is rendezői kézjegy, hogy a család intézményével foglalkozik, mely szintén képtelen alkalmazkodni, akklimatizálódni a világ kihívásaihoz: az apa (Mészáros Máté), az anya (Rezes Judit) és a fiú (Börcsök Olivér). Teszi mindezt a rendező lírai módon, hiszen súlyos állítások helyett sokkal inkább impresszionista módon érvel az alkotó, a mai életre jellemző abszurditásokat erősíti, hogy Albán az anya és a fiú vágyai netovábbja.

Mindemellett a film számos pontján innovatív, pontosabban modern és maradi egyben, ám a humorát nem lehet megkérdőjelezni. Gothár megújulása abban rejlik, hogy míg korábbi műveiben (mínusz: Magyar szépség) mindig állított valamit, A hét kis véletlen kevésbe kódolható, ám markánsan szándékolt: az alkotó nem érti a jelen valóságát és ezt szóvá is teszi. Teszem hozzá: ki érti?

Infó

Hét kis véletlen

Forgalmazza a Filmpartners