Senki sem aggódik az atlétikai világbajnokság miatt

A nemzetközi szövetség és a budapesti szervezőbizottság is biztos benne, nem marad el az ország történetének legnagyobb hazai rendezésű sporteseménye 2023-ban.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetségben (WA) fel sem merül, hogy nem Budapesten lesz 2023-ban a szabadtéri világbajnokság. Ez derült ki a szervezet válaszából, amit lapunknak írásban küldött. „Nincs okunk kételkedni abban, hogy Budapest teljesíti, amit vállalt és megrendezi 2023-ban az atlétikai világbajnokságot”- írta a WA.

A Népszava azért kereste meg a WA-t, mert Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn a kormánnyal folytatott eredménytelen egyeztetés után azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy a főváros visszavonja a vb-re beadott pályázatot, ha másképp nem lehet leállítani a tervezett kínai egyetemi beruházást.

Arra is kíváncsiak voltunk, a WA reagálása valóban annyit jelent-e, hogy a szervezet töretlenül hisz a budapesti rendezésben vagy esetleg nyomást is szeretne gyakorolni a házigazdákra, jelezve, nincs számukra másik lehetőség, mint a vb fennakadások nélküli lebonyolítása. Ami biztos: a WA-nak nem kell aggódnia, a vb lemondása Magyarországnak jelentene nagyon komoly presztízs- és dollár százmilliókban mérhető anyagi veszteséget.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mint a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága, részesei lehetünk Magyarország történetének legnagyobb sporteseményének – írta lapunknak a testület. - Ahogy a pályázatkor is világosan látszott, ennek a világbajnokságnak a hazai atléták, az egyetemes magyar atlétika mellett nyertese az a sok százezer ember, aki naponta fut és sportol, azok a vállalkozások, amelyeknek munkalehetőséget biztosít az esemény, és természetesen maguk a szurkolók. Nyertese ezentúl az egész ország, hiszen ez az esemény független üzleti elemzők szerint is nyereséges a több tízezer látogató és a több százmillió néző miatt. Biztosak vagyunk abban, hogy a megkezdett munkát folytatva együtt örülhetünk 2023-ban az ország, a város, és a magyar atlétika sikereinek!”

Nem ez az első alkalom, hogy veszélybe kerül a budapesti vb: a 40 ezer férőhelyesre tervezett, a környék rendezésével együtt összesen 200 milliárd forintba kerülő stadion építése késve kezdődhetett el, mert a Kúria 2019. október 21-én azt a jogerős döntést hozta, hogy lehet népszavazást tartani a Csepel-sziget csúcsára tervezett atlétikai stadion építéséről, mivel Kassai Dániel volt LMP-s politikus beadványa nem a projekt leállítására, hanem annak időpontjára kérdezett rá, ami nem törvénytelen. Ha nem sikerült volna a szervezőbizottságnak megállapodni a fővárossal, akkor a népszavazás hozhatott volna olyan eredményt, hogy csak 2023. január 1-től kezdjék el a stadion építését. Ez azt jelentette volna, hogy nincs vb Budapesten, mert bő fél év nem elég egy ilyen beruházás végrehajtásához.

Bár erre az esetre Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, korábbi debreceni polgármester felajánlotta, hogy a hajdúsági város átvállalja az esemény lebonyolítását, nem biztos, hogy sikerült volna tartani a határidőket. Ebben az esetben Debrecenben kellett volna új stadiont építeni, ám ennek előkészítése, rendeleti szabályozása is időigényes lett volna.