Marina Zolotovával együtt tizenhárom újságírót és alkalmazottat vettek őrizetbe. A szerkesztőségben és vidéki irodáiban, illetve több újságíró lakásán is házkutatást tartottak, a tut.by nevű honlapot elérhetetlenné tették. A hivatalos indoklás szerint a médiacég jogosulatlanul vett igénybe bizonyos adókedvezményeket, ám ez aligha magyarázza a brutális eljárást. A tut.by tavaly elhunyt alapítójának özvegye, Julia Csernyavszkaja a razzia hírére magas vérnyomással kórházba került. Biztos, ami biztos alapon, oda is elkísérte az adóhatóság embere.A történetében és szerepét illetően leginkább az eredeti magyar Indexhez hasonlítható, több mint két évtizede működő honlap függetlensége hosszú ideje szálka a hatalom szemében.
Alekszandr Lukasenko diktátor tavaly személyesen is megfenyegette, amiért beszámolt az elnökválasztás elcsalásáról és az amiatt kibontakozott tiltakozásokról. Zolotova és kollégái pontosan tudták, mit kockáztatnak azzal, hogy továbbra is újságíróként dolgoznak: 2014-től kezdődően folyamatosan zaklatták őket, volt, hogy a szervereiket is lekapcsolták. 2018-ban a főszerkesztővel együtt tizennégy kollégáját tartóztatták le, akkor azzal az ürüggyel, hogy jogosulatlanul hozzáfértek a hivatalos hírügynökség híreihez. A mostani őrizetbevételeken kívül rács mögött van még Ljubov Kasperovicsot. Őt múlt pénteken vették őrizetbe, amikor kilépett a bíróságról, ahol a tüntetéseken való részvételért előállított fiatalok peréről tudósított. Kollégáját, Katerina Boriszevics viszont éppen tegnap engedték ki, ő azért töltött fél évet a börtönben, mert a bíróság szerint „orvosi titkot sértett”, amikor megírta, hogy az egyik tüntetés után agyonvert Roman Bondarenko vérében nem volt nyoma alkoholnak.
A belarusz ellenzék száműzetésbe kényszerített vezetője a tut.by bezárása miatt felvette a kapcsolatot az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. Szvetlana Tyihanovszkaja szerint a tut.by kivégzésével az általa „megszállónak” nevezett Lukasenko-rezsim végképp legyilkolta a nem kormányzati médiát. Tyihanovszkaja EU-s szankciókat követel, illetve a független sajtó európai támogatását és az újságírók védelmét.
Lukasenko mellesleg hétfőn aláírta azt a törvényt, mely szerint a karhatalom ezentúl büntetlenül használhat lőfegyvert a demonstrálók ellen.