Régi barátok, új ellenségek

Az egészséges immunrendszer akkor működik a legjobban, ha mikrobáknak van kitéve. De vajon mit tesz a járvány miatt bevezetett zárlat a baktériumokkal szembeni ellenálló képességünkkel?

Egy tíz másodperces csók során több mint 80 millió baktérium cserél gazdát, egy buliban ha kétszer mártjuk meg a tortilla chipset a salsa-ba, akkor körülbelül 10 ezer baktérium kerül át ajkakról a mártásra, munkahelyi asztalunknál több mint tízmillió baktériummal találkozhatunk. Bármennyire is zavarónak tűnnek ezek a számok, mégis egészségesek maradhatunk, ugyanis ezeknek csak kicsiny töredéke okoz betegségeket, és szervezetünk az erre szolgáló immunrendszer segítségével a jó részét képes leküzdeni. 1989-ben David Strachan epidemiológus vetette fel először a „higiénia hipotézist” - azt az elképzelést, ha túl tiszták vagyunk, az károkat okozhat az immunrendszernek, megnövekedhet az olyan gyulladásos betegségek száma, mint az asztma és a különféle allergiák. Az elmélet vitatható, hiszen a higiénia révén rengeteg élet menthető meg, az évtizedes tapasztalatok azonban mégis csak azt mutatják, hogy a mikrobáknak való kitettség segíti az immunrendszer fejlődését.

Az elmúlt évben a szociális távolságtartásra felhívó intézkedések, az irodák bezárása, a szigorú higiéniás szabályok betartása sok olyan lehetőséget megszüntetett vagy visszaszorított, amelyek során a mikrobák vígan terjedhettek. Az eredeti Strachan-hipotézist finomítani kellett, amit Graham Cook a Londoni Egyetem mikrobiológusa már 2003-ban megtett. Az ő „régi barátaink-elmélete” szerint az emberek immunrendszere az evolúció során megtanulta leküzdeni a mikrobákat, ezért találkoznunk kell a „régi haverokkal”, hogy a védekezőmechanizmus helyesen tudjon működni. Az újdonság Cooknál az, hogy ő nem csak a betegségeket okozó, hanem az ártalmatlan mikrobákra is figyelemmel van.

„Egy »belső immunrendszerrel« születünk, ami kódolva van génjeinkbe, amit az »alkalmazkodó immunrendszerünk« finomhangol, amely adatokat gyűjt a körülöttünk lévő mikrobákról, hogy meghatározza, melyek ártalmatlanok, melyek veszélyesek. A megfelelő adatok nélkül az immunrendszer olyan dolgokat kezd megtámadni, amelyeket nem kellene, ami asztmát, allergiát és autoimmun-betegségeket (amikor a falósejtek a szervezet saját szöveteit támadják meg) olyan dolgokat kezd megtámadni, amelyeket nem kellene” - magyarázza.

A SARS-CoV-2 épp azért képes tombolni jelenleg a világban, mert új vírus lévén az emberiség védekezőképessége még nem alakult ki ellene, a védekezősejtek még nem tudják, hogy veszélyes betolakodó érkezett, indulniuk kell harcolni. (A védőoltások feladata a felismerési folyamat felgyorsítása anélkül, hogy valóban komolyan megbetegednénk.)

Egy felnőtt ember bőrén és szervezetében, bélrendszerében mikrobák trilliói élnek (mikrobiom), amivel megtanult együttélni, ezt egy év zárlat nem képes érdemben befolyásolni. De amikor a gyerekekről van szó, Rook és más tudósok aggódnak a lezárási intézkedések hatása miatt. Egy tizedik emeleti lakásba bezárva egyszerűen nem találkoznak a megfelelő, „szükséges” mikrobákkal, ami aggodalomra ad okot.

Hasonló véleményen van Byram W. Bridle, a kanadai Guelphi Egyetem immunológusa is. Bridle is úgy véli, hogy nem tesz jót a gyerekeknek, hogy nincsenek kitéve a természetben őket folyamatosan támadó mikrobáknak, még azzal együtt sem, hogy a nagyvárosi környezetben élők sokkal könnyebben kapnak asztmát, autoimmun betegségeket, lesznek allergiások. Mások nem ennyire pesszimisták, hiszen elméletekről van szó, a lezárások még csak egy éve tartanak, miközben öt évig tart, míg az asztma igazán kifejlődik.