A portál megjegyzi, az ügy előzményei még 2012-be nyúlnak vissza, amikor a magyar kormány lényegében államosította az utalványpiacot. Ekkor javarészt francia cégek uralták a piacot és a kormány akkori döntésének értelmében csak az Erzsébet-utalvány és a Szép-kártya után járt a kedvezményes adó, a többi béren kívüli juttatás 31 helyett 51 százalékkal adózott.

Emiatt az érintett cégek - az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner - nemzetközi testületekhez fordultak. Időközben az Európai Bíróság is megállapította, hogy a szereplők kvázi kizárása ellentétes volt az uniós joggal. Arra hivatkoztak, hogy a magyar döntés szembement a francia–magyar beruházásvédelmi megállapodásban foglaltakkal. Ez alapján az Edenred felé a magyar államnak 7,1 milliárd forintos kártérítést kell fizetnie (ez a perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt 10,1 milliárdot jelent), a Sodexónak pedig összesen 73 millió eurót (mai árfolyamon nagyjából 25 milliárd forint) kártérítést ítéltek meg.
A magyar állam ugyanakkor fellebbezett. Az Edenred esetében már 2020 márciusában elutasította a testület, most pedig a Sodexo ügyében is ezt a határozatot hozta. A Telex megjegyzi, a május 7-én kelt határozatában az ICSID véglegesen elutasította az alperes magyar állam kérelmét, vagyis