Előfizetés

Heti abszurd: Aminek látszik

N. B. Gy
Publikálás dátuma
2021.05.23. 07:30

Fotó: Népszava
Az erőteljes fejvakarás (másképp: a mérsékelten termékeny gondolkodás) állapotába lökte a kormánymédiát az előválasztás. Aminek startvonalához már minden versenyző odahajolt, és amiről politikai elemzők és közvélemény-kutatók egyaránt azt jósolják: Dobrev Klára és Karácsony Gergely között dől el. Csakhogy a Fidesz-finanszírozta lejárató kampány kisfilmje szerint Karácsony Gyurcsány Ferenc embere (akit meg a migránssimogató Soros finanszíroz – azaz, ha a főpolgármester miniszterelnökké emelkedik, a proféta zöld zászlaját lengeti a szél az esztergomi bazilika felett is). Illene feloldani ezt az ellentmondást – még a mi patriarchális társadalmunkban is, hol komondorok tanítják az asszonynak, hol a helye tört arccsonttal –, miképp van az, hogy a Gyurcsány nevezetű pártvezér nem a saját neje dicsőségét szidolozza, hanem a kapcsolaton kívülre kacsingat. Különösen úgy, hogy a Ripost kioknyomozta: Gyurcsányéknál Klára asszony viseli a nadrágot, mondja meg a frankót, fújja a passzátszelet – pont úgy, ahogy egykor, Elena Ceauşescu tette az ő urával, Nicolaéval. Eltekintve a zs kategóriás diktátorasszociációtól, négy eset van. A Ripost téved (esetleg hitelességi probléma), és Dobrev Klára mégsem egy vérivó önkényúr – bocsánat, zsarnok –, olyannyira nem, hogy még az emberét sem tudja irányba állítani. Ez esetben valóban alkalmatlan miniszterelnök-jelöltnek, hisz aki a családi kohéziót nem képes megteremteni, az egy koalícióban sem képes ugyanerre. A másik verzió, hogy a Ripostnak igaza van, és Gyurcsány azért tolja Karácsony szekerét hitveséé helyett, mert abban bízik, hogy amennyiben a budapesti főpolgármester alakít kormányt, úgy olyan kormányzati pozíciót bíz feleségére, amelyik távol tartja otthonától (egyes források tudni vélik, hogy külügyminiszternek protezsálja Dobrev Klárát). Persze, harmadik lehetőségként az is előfordulhat, hogy Gyurcsány a lassan hömpölygő ellenzéki évek alatt elsajátította az önmérséklet nemes erényét, s tudván, hogy ő a plafon (értsd: vele lehet mozgósítani a kormánypárti szavazókat, illetve őt fogadják el legkevésbé a többi ellenzéki párt hívei), felesége mellől Karácsony mellé sasszézott, hogy amortizáló szeretetével utóbbit meggyengítse, előbbit helyzetbe hozza. És az is megeshet, hogy Dobrev Klára valóban a Fidesz titkos favoritja – ezért csinál neki helyet. Ja, majdnem elfelejtettem: lehet, hogy Karácsony nem Gyurcsány embere, Gyurcsány nem Soros kutyája, és Dobrev Klára önálló entitás. Mindenesetre a Fidesz-videó és a Ripost-cikk összegubancolása még mindig sokkal értelmezhetőbb, mint Orbán Viktor időjárásposztja. „Hahó, fészbukosok! Ki örül az esőnek? Kommentben várom a tageket // Who likes the rain? Tag someone in the comment section!” – írta ki a miniszterelnök, miután öt megyében zivatart ígért a meteorológia. Hogy miért hozta lázba az ég esetleges leszakadása, azt a kormányfő nem taglalta, márpedig Orbán – legalábbis a nyilvánosság előtt – nem bíbelődött az idővel, hacsak nem imázsépítés miatt (lásd: kovászos uborka nevelgetése a Karmelita-kolostor erkélyén, az áradó Duna megállítása kézrátétellel). Hogy az eső mennyiben izmosítja a pouvoir-t, az erősen kérdéses. Nem vitás, Tlaloc nagy hatalmú esőistene volt az aztékoknak, de végül elmúlt. És a Netflix testnedvektől csatakos sorozatában is mindenkit lehentel Spartacus, az esőhozó – de végül őt is átüti pár pilum. Ja, majdnem elfelejtettem, lehet, hogy tényleg csak örült az esőnek. Mert tényleg megeshet, hogy minden az, ami látszik – erre remek bizonyíték a hvg.hu Borkai-botrányról készített tényfeltáró sorozata, ami cáfolja, hogy a szolgálatok, rivális üzleti körök, politikai ellenlábasok és így tovább készítették/készítették az ominózus szexvideót. Az az egyik jelen lévő nő alkotása, csak az orgia résztvevői egyszerűen annyira részegek voltak, hogy nem vették észre: forog a kamera. És az az elmélet is kikukázható, hogy Borkai Zsolt az önkormányzati választások előtti utolsó percben avatta be a Fidesz vezetését kis titkába. A vezérkarban – ahogy a győri sportvilágban – szinte mindenki tudta, mi a stájsz. Csak úgy számoltak: pár elszabadult farok valószínűleg nem borítja a győzelmi esélyeket. Mert mifelénk – szerencsére vagy sajnos – minden az, aminek látszik.

Válás milliárdos módra

Bártfai Gergely
Publikálás dátuma
2021.05.16. 19:38

Fotó: AFP
Amikor Melinda és Bill Gates bejelentették, hogy 27 évi házasság után válnak, minden jel arra utalt, hogy a világ egyik leggazdagabb házaspárja diszkréten megy szét. Azóta kiderült, hogy a Microsoft társalapítója sem ússza meg botrány nélkül: a Wall Street Journal értesülése nyomán arról számolt be a világsajtó, hogy a feleség már két éve ki akar szállni, amiért a férje túl sokat találkozott a pedofíliáért elítélt Jeffrey Epsteinnel.
Kulturáltabb nem is lehetett volna, ahogy Gatesék nyilatkoztak válási szándékukról – egy szűkszavú Twitter-üzenetben, május 3-án. Arról írtak, hogy házaspárként nem együtt folytatják az életüket, de ezzel nem ér véget közös munkájuk jótékonysági alapítványukban. Büszkén említették három gyermeküket, egyúttal arra kértek mindenkit, hogy tartsák tiszteletben a magánszférájukat, ahogy új szakaszt kezdenek életükben. Úgy tűnt, békében megállapodnak csillagászati vagyonuk megosztásáról is. A Gates-vagyont, amely a negyedik legnagyobb a globális Forbes-listán, 146 milliárd dollárra becsülik. Ez forintban kifejezve csaknem 43 ezermilliárd, ami nagyjából megfelel Magyarország 2018-as bruttó hazai össztermékének (GDP). Ekkor még szó sem esett a pedofil ismerősről.

Egy kínos ember

 Pedig már azelőtt sem volt titok, hogy Bill Gates ismerte az elhíresült Jeffrey Epsteint. Erről másfél évvel ezelőtt, 2019 őszén írt először a New York Times. Többször is találkoztak egymással, sőt az is megesett, hogy Gates Epstein manhattani lakásában éjszakázott. Gates szóvivője akkor annyival intézte el a dolgot, hogy a két üzletember „jótékonysági témákat vitatott meg” egymással. Gates a nyilatkozat szerint utólag megbánta a találkozókat, és már úgy látja, hibázott. Ez utóbbi tipikus – ahogy az angolszász világban mondják – understatement, azaz a valóság elbagatellizálása. A New York-i születésű pénzember ugyanis a találkozók idején már jogerősen elítélt, hírhedt pedofil volt. Egy floridai bíróságon 2008-ban bűnösnek is vallotta magát, ám egy számára rendkívül előnyös vádalku keretében akkor még megúszta 13 havi szabadságvesztéssel, jóllehet szövetségi ügynökök 36 kiskorú lányt azonosítottak, akiket szexuálisan kihasznált. Talán ez az arcpirítóan enyhe ítélet keltett hamis biztonságérzetet Epsteinben és megdöbbentően szerteágazó baráti körében, amelynek prominens tagja volt András yorki herceg, az angol királynő fia is. Ugyancsak kapcsolatot tartott két volt amerikai elnökkel, Bill Clintonnal és Donald Trumppal. 2019 nyarán ismét őrizetbe vették Epsteint, és újabb vádakat emeltek ellene. A vádiratban az állt, 14 év körüli lányokat csábított villáiba, hogy pénzért szexeljen velük. Sőt egész emberkereskedő hálózatot szervezett, hogy mindig legyen új felhozatal kiskorú áldozatokból. Ekkor már csillagászati összegű óvadék ellenében sem helyezték szabadlábra. Néhány héttel később börtöncellájában holtan találták a 66 éves férfit. A hivatalos vizsgálat megállapítása szerint felakasztotta magát, ám a körülmények igencsak gyanúsak. Az őrök, a szabályokat megsértve, órákon át rá se néztek, nem működtek a biztonsági kamerák sem. Sokan kételkednek az öngyilkosságban, hiszen Epstein halálával befolyásos emberek lélegezhettek fel. Az sem meglepő, hogy Melinda Gates semmilyen módon nem akar a botrány részese lenni.

Osztozkodás nagyban

  A WSJ forrásai szerint az asszonyt már 2013-ban zavarta férjének kapcsolata az elítélt pedofillal, ám hiába sürgette, közös alapítványuk még ezután sem szakított a rossz hírű alakkal. Már azt is tudjuk, a házaspár ügyvédei jó ideje alkudoztak a vagyonmegosztásról, és feltehetőleg megállapodásra is jutottak a bejelentés előtt. A Forbes magazin közölte, hogy Bill Gates vagyonkeze­lő holdingja, a Cascade Investment már aznap 2,4 milliárd dollár értékű részvényt ruházott át Melinda nevére. A csomagban a legkülönfélébb nagyvállalatok értékpapírjai szerepelnek, üdítőital-gyártótól kanadai vasúttársaságon és autókereskedő cégen át mexikói televíziós vállalkozásig. Figyelemre méltó, hogy Microsoft-részvények nincsenek a portfólióban, ezek nagy részétől ugyanis már korábban megvált a szoftvergyártó társalapítója (mostanára 1, azaz egy százaléknál is kisebb részesedése maradt benne). Jó egy évvel ezelőtt az igazgatótanácsot is ott hagyta, azzal az indoklással, hogy minden idejét a jótékonykodásra fordíthassa. Egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a hatalmas Gates-alapítvány sorsa a válás után. Az amerikai média arra számít, hogy Melinda saját jogon új jótékonysági programokat kezd (lásd: keretes írásunkat). Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan számoltak be a részvénypakett átruházásáról magyar online portálok, méghozzá nem is a bulvár kategóriában. Olyan címeket találunk, hogy „Melinda Gates még el sem vált Billtől, de máris milliárdos” (nlc.hu), illetve „Egy csapásra milliárdossá tette a válás Melinda Gatest” (hvg.hu). Ez a szemlélet több szempontból is furcsa. A házastársi vagyon közös, a pár állandó lakhelye pedig Washington állam, ahol a törvények szerint a vagyont fele-fele arányban is feloszthatják. Találóan jegyezte meg egy online kommentelő: ennyi erővel akár azt is írhatnák, „Melinda Gates elvesztette vagyonának a felét”. Ráadásul a pár közös munkahelyén ismerkedett meg 1987-ben: Melinda szintén a Microsoft alkalmazottja volt, az ő munkája is hozzájárult a szoftverfejlesztő cég elsöprő sikeréhez, amelyből a vagyon jelentős része származik.

Járványos hülyeség

A 2000-ben létrehozott Bill & Melinda Gates Alapítvány tényleges irányítójának kezdettől a feleséget tartották bennfentesek, hiszen az ezredfordulón a férj még a Microsoft napi munkáját irányította vezérigazgatóként. Két évtized alatt – közlésük szerint – mintegy 55 milliárd dollárt adtak jótékony célra, a szegénység és betegségek elleni harcra, orvosi kutatásokra. Igaz, az alapítvány már korántsem kizárólagos családi vállalkozás. Beszállt egy másik filantróp milliárdos, Warren Buffet is, majd a kezdeményezéshez csatlakozva azóta több mint 200 prominens vállalta, hogy vagyonának legalább a felét nemes célra áldozza. Legtöbbet emlegetett projektjük célja, hogy egy nemzedéken belül legyőzzék a maláriát. Jelentős összegekkel támogatták a járványos gyermekbénulás elleni védőoltás terjesztését, valamint az afrikai ­ebolakitörések elleni küzdelmet. Más programjaik újszülöttek és kismamák egészségére összpontosítanak, illetve a mezőgazdaság és az oktatás korszerűsítését segítik a harmadik világban. Az alapítvány mintegy 1600 főállású alkalmazottat foglalkoztat. Tavaly óta óriási összegeket költöttek a Covid–19 elleni védekezésre is. Ez azonban azzal a mellékhatással járt, hogy a vírustagadó és oltásellenes szubkultúrában Bill Gates egy csapásra az összeesküvés-elméletek főgonosza lett. Az interneten olyan meghökkentően képtelen vádak terjednek, hogy a milliárdos maga szabadította az emberiségre a járványt, a védőoltással pedig mikrocsipet ültetnek az emberekbe, hogy azon keresztül ellenőrizzék és irányítsák őket. Az efféle tébolyult ötletek különösen népszerűek lettek az amerikai elnökválasztás körüli zűrzavarban Donald Trump szavazói között (gyakran még dr. Anthony Faucit, a fertőző betegségek elleni szövetségi főhivatalnokot is belekeverték a rémmesékbe). A közösségi médiában milliószám lájkoltak, illetve osztottak meg dezinformációs tartalmakat, amelyek „leleplezték Gates ördögi tervét”. E démoni szerepben a milliárdos üzletember lekörözte a korábbi emblematikus bűnbakokat, Barack Obamát, Hillary Clintont, sőt még Soros Györgyöt is.

Támogatás nőknek, kisebbségeknek

 Máris élénken találgatja az amerikai média, mihez kezd vagyonával a válás után Melinda Gates. Biztosra veszik, hogy nagyszabású jótékonysági programokat indít, hiszen ez az angolszász világban megszokott, sőt szinte társadalmi elvárás a tehetősekkel szemben. Arra számítanak, hogy Melinda követi MacKenzie Scott példáját, aki két éve vált el a világ leggazdagabb emberétől, az Amazon online kereskedelmi platformot alapító Jeff Bezostól, és azóta 6 milliárd dollárt ajándékozott el, illetve fektetett filantróp tevékenységbe. (Az időközben újra férjhez ment Scott vagyonát a Forbes jelenleg 53 mil­liárd dollárra becsüli.) A két nő ismeri egymást, korábban már dolgoztak is együtt egy projekten, amelynek célja a nők esélyegyenlőségének támogatása. A CNN utal arra, hogy Melinda Gatesnek már van is egy külön alapítványa, a Pivotal Ventures, amely a politikában és a technológiai szektorban segíti a nők szerepvállalását. Várhatóan lobbizni fog washingtoni döntéshozóknál a fizetett szülési szabadság bevezetéséért is, ugyanis az Egyesült Államokban nem létezik olyasmi, mint nálunk a gyes. A szegénység elleni harcban az 56 éves asszony fontos eszköznek tartja a fogamzásgátlást. Szívügye fellépni a kamaszok mentális problémái ellen is. Kiemelt figyelmet fordít azokra, akik bőrszínük vagy szexuális orientációjuk miatt kisebbségiek, ezért különösen veszélyeztetettek. 

Embert próbáló idők jönnek

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.16. 15:49

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Máglyákon hamvadnak a holtak a Gangesz partján. E mérsékelten kegyeleti, lényegében tömegsírt jelentő szolgáltatásra sincs pénze mindenkinek, ők a folyóba temetik szerettüket. Puffadt testek úsznak a vízben. A kórházak tele vannak haldoklókkal, az oxigén már a feketepiacon is hiánycikk. De hol van az a pont, amikor a túlélés érdekében az ember felmentést ad magának az emberség és a törvények alól? Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár szerint a rend nagyon szakadékony szövet, ami fenntartja a »minden rendben van« látszatát. Pedig semmi sincs rendben. A világfaluban az „emberi” nem más, mint konvenció – és ugyanolyan törékeny, akár a rend. A vírus vissza fog térni, de a destabilizációnak csak az egyik esete a járványkatasztrófa. A világ már sosem lesz a régi. Csak a változékonyság, a bizonytalanság és a kétértelműség a biztos: egyre kevésbé tudjuk értelmezni a jeleket.
Disztópikus képek járják be a világsajtót Indiából. Az al-Dzsazíra légi felvételén száz holttestet sodor a Gangesz, futballpályányi területeken égetik a halottakat a szabadtéri krematóriumokban és a parkokban, éjt nappallá téve. A BBC újdelhi tudósítója szívszorító történetet mesél egy ismerőséről, aki SMS-ben kérdezte meg tőle, van-e protekciója a ha­lott­ége­tőkhöz, hogy elbúcsúzhasson a nagynénjétől. Egy másik barátja arról panaszkodott, hogy a húsz hatalmas máglya közül nem tudta, melyiket nézze, hogy végső búcsút vehessen az édesapjától, és utána sem tudta neki megadni a végtisztességet. Az 1,3 milliárdos ország fővárosában az utcákon, autókban ülve várakoznak maszek oxigénkészülékekkel a betegek, a kórházakban az utolsó lélegzeteket veszik, mert a palackok kiürülnek. Egy férfi 40 ezer rúpiáért vásárolt oxigént a hozzátartozójának, de másnapra ez is kifogyott. Tehetetlen fér­fiak siratják elvesztett szeretteiket.

Migrálnak a vírusok is

A brit, a dél-afrikai és a brazil mutáció után decemberben jelent meg Indiában a b1617 SARS-CoV-2-variáns, amely a korábbiakhoz képest is nagyobb kihívást jelent az egészségügynek. Naponta 300 ezer új esetet számlálnak és több mint négyezren halnak meg a kritikus régiókban. Csepeli György azt mondja, Indiá­ban, ahol a higiénia gyenge lábakon áll, számos körülmény kedvez a Covidnak. „Ha vírus lennék, és sok millió embert meg akarnék betegíteni, akkor Indiába mennék, ahol minden feltétel adott a járvány okozta káosz kirobbanásához. Az indiai társadalmat keresztül-kasul járja a sokféleség, áthatják az áthatolhatatlannak tűnő különbségek, de a vírus számára nincsenek kasztok közötti határok. Indiának a rend sem erőssége, szemben a hasonló lélekszámú Kínával, ahol a járvány menedzselése összehasonlíthatatlanul eredményesebb volt” – mondja az egyetemi tanár. Az indiaiakat sújtja az is, hogy nem a vuhani vírussal állnak szemben, hanem annak egy virulens mutánsával. A vírus természetéhez tartozik, véli a szociálpszichológus, hogy az élő szervezetekhez hasonlóan élni akar, tovább akarja adni a genetikai örökségét, és közben mutálódik. Az életrevalók megmaradnak, a kevésbé életképesek elpusztulnak. „Itt az előbbiekről beszélünk, sajnos, amilyennek korábban kontinensünkön a brit verzió bizonyult. Nem lehetünk nyugodtak, amikor kiülünk a teraszokra, és békésen nézelődünk, mert ez a vírus mutáns alakzatban bármikor visszatérhet. És vissza is fog térni – mondja Csepeli György. – Az emberi testet fenyegető kártevőknek, melyek a jelenleg meglévő rendet a szemünk előtt zilálják szét, nagy jövőt jósolok. A klímaváltozás felborítja az élővilágot, és olyan mikroorganizmusokat szabadít el, amelyeknek korábban a létezéséről sem tudtunk. Nemcsak az emberek, a biológiai kártevők is migrálnak. A régi vírusok, baktériumok új gazdatesteket találnak új helyeken. Ékes példa volt erre az elmúlt másfél év. A pandémia által teremtett káoszt csak fokozta a hamis és téves információk által kirobbantott infodémia.”

Káoszba forduló rend

  De hol van az a határ, amíg az ember betartja a szabályokat, de azon túl felrúgva érzi őket az őt ért veszteségek, az állam tehetetlensége, a világ részvétlensége miatt, és elkezdi megkérdőjelezni a rendet? „A rend az emberi világban nagyon szakadékony szövet, amely fenntartja a »minden rendben van« látszatát – mondja Csepeli György. – Komplex rendszerekben, mint amilyenek mi, emberek vagyunk, s mint amilyenekben vagyunk, a káosz és a rend héjanászban él együtt. A borulékonyság, sérülékenység, előreláthatatlanság messzemenően jellemzi az egyes embert, de az emberek mikroközösségeit éppúgy, mint nagyobb szerveződéseit. A globalizációval megvalósulni látszik McLuhan látomása: az emberiség egy falu lett. E falun belül minden megtörténhet, és ahol minden megtörténhet, ott minden meg is történik. Az emberi létet átható bizonytalanság már a Homo sapiens színre lépésével elkezdődött, s most mintha tetőzne. Komplex rendszerekben a pillangóhatásnak nevezett, véletlenszerűen bekövetkezett apró változások is irtózatos következményekhez vezethetnek. Következésképp pillanatra sem lehetünk nyugodtak. Ha valahol egy ember egy denevér közvetítésével elkap egy különleges vírust, akkor abból, ha nem is napokon, de hónapokon belül az egész világra kiterjedő következmények származnak.” Csepeli szerint a rend felbomlását kicsiben is megfigyelhetjük. Ilyen lehet az, amikor a hajótöröttek egy csónakban a tengeren hánykódnak, és valamelyiküket ki kell dobják, hogy a többiek partra tudjanak vergődni. Szélsőséges esetben az is megtörténhet, hogy egyet-kettőt meg kell enniük. „Hogy mi emberi és mi nem, az konvenció. Ugyanolyan törékeny, mint a rend – magyarázza a szociál­pszichológus. – Az egymás iránti emberség abban a pillanatban fogy el, amikor a rend átfordul káoszba. Ahol káosz van, ott kiszámíthatatlanná válnak a viszonyok, előreláthatatlanok és bizonytalanok lesznek a helyzetek. A túlélés érdekében mindenki feljogosítva érzi magát arra, hogy bármit megtegyen. Ez a pánikhelyzet tömeglélektani jelensége, amikor az ember a saját életének megőrzése érdekében mások életét teszi tönkre.” Az egyetemi tanár azonban azt mondja: itt most nem egy klasszikus pánikról van szó, mint ami például a West Balkánban vagy a londoni metrótűzben történt. (A pesti szórakozóhelyen tíz éve három lány fulladt meg a háromezres, ijedten menekülő tömegben, a Kings Cross-i tragédiában pedig 31-en haltak meg 1987-ben – a szerk.) „Itt nincs hová menekülni, így az irracionális elem még pusztítóbb. Ha valakit kórházba visznek – és ezt láttuk Magyarországon is –, akkor nincs garancia arra, hogy élve jön ki onnan. Nem tudunk semmit, teljes az információs zűrzavar, ami a cselekvést mederben tartó szabályok felborulásával háborús helyzetet teremt. Ennek a háborúnak csak vesztesei vannak. De nem kell Indiáig elmenni, hogy csődbe jutott egészségügyi rendszert lássunk, mert erre bőven van példa Magyarországon is; ha megnézzük a borsodi kis falvakat, ahol nagyon hátrányos helyzetű emberek élnek, akkor ugyanazt látjuk, mint amit nagyban láthatunk Indiában.”

Katasztrófák évadja

A korábbi évtizedekben a fejlett államok polgárai háborúktól távol, biztonságban élhettek, csak a terrorizmus és a pénzügyi válság tudott lokális vagy globális káoszt okozni, és persze a klímakrízis is szorongató. A vírus azonban azt mutatta meg, hogy térdre tud kényszeríteni fejlett államokat. De vajon hasonló erők támadására kell készülnünk? Csepeli szerint igen. „Mindezt kiegészíteném a migrációval. A most átélt drámai jelenetekről nem gondolhatjuk, hogy sosem térnek vissza. Az egész világot sújtó környezeti változások nemcsak a vírusokat szabadítják el, hanem emberek százmillióit késztetik menekülésre, nem politikai, hanem egyszerűen biológiai okok miatt. Ha Afrikában nem lesz víz, akkor odamennek az emberek, ahol van. A destabilizációnak csak az egyik esete a víruskatasztrófa. Lesznek hasonló helyzetek. Erre kell felkészülnünk, amennyire lehetséges. A világ nem lesz olyan, mint volt, kevésbé lesz kiszámítható kevésbé lesz biztonságos. Bele kell nyugodni a változékonyságba, a bizonytalanságba, a komplexitásba és a kétértelműségbe: nem tudjuk, mi mit jelent” – fest negatív-utópisztikus jövőt a szociálpszichológus. Szerinte a jó hír az, hogy a vírusjárvány vadsága és gyorsasága ellenére a tudomány egy év alatt képes volt a vakcinák előállítására. Mint mondja: Karikó Katalin csodálatos teljesítménye mellett öt-hat érvényes oltóanyag született viszonylag rövid idő alatt. Van tehát alkalmazkodási képesség a tudományban. Ami csődöt mondott, az szerinte a logisztika: késve érkeztek a vakcinák a helyszínre. Az Európai Unió rosszul vizsgázott logisztikából. A magyarok, úgy látja, leleményesek voltak, és sürgősen beszerezték az orosz és a kínai vakcinákat. Logisztikában, politikában, tájékoztatásban van még hová fejlődni, de a tudomány nagyon jól vizsgázott. Arra a kérdésre, hogy a globális kihívásokra erőltetett, „izommutogató” nemzetállami válaszok nem idejétmúltak-e, Csepeli György szerint a kettő egymás mellett élését emelte ki. Nincs szó választási kényszerről, miszerint vagy nemzetállam, vagy világállam. Sokféle szervezeti változat lesz, és létezik már most is, amelyek között ott van a nemzetállam, de a világegyházak, az önkormányzatok, a multinacionális vállalatok, az EU és a NATO is. „A különféle szervezetek úgy szövik át az emberiséget, mint a testet az erek. Mindegyik szervezetnek a maga területén az a feladata, hogy a rendet, a szabályokat fenntartsa, a normákat és értékeket érvényesítse. Nem arról van szó, hogy az Európai Unió fölfalja a nemzeteket, hanem arról, hogy a nemzetek megtalálják a helyüket az európai integrációban. Az Európai Uniónak is meg kellene találnia helyét a világban. Az igazi probléma nem a nemzetállamokkal, hanem az unióval van, amely se nem nemzeti, se nem nemzetek feletti” – véli a szociálpszichológus.