Akár másodpercek alatt képesek azonosítani a koronavírust a méhek holland kutatók szerint – írta az NRGReport. Az InsectSense startup és a Wageningen Egyetem közös tanulmánya szerint a rovarok a nyelvükkel felismerik, melyik minta fertőzött.
A méhek képesek érzékelni az illékony anyagok változását, ez segíti a tájékozódásukat, élelemkeresésüket, így a túlélésüket. Ennek az eredménye, hogy néhány kilométeres távolságból is „kiszagolnak” egy-egy számukra hasznos virágot. Ezért, akárcsak a kutyákat, a méheket is meg lehet tanítani arra, hogy azonosítsák a koronavírust, ami a többi vírushoz hasonlóan megváltoztatja a szervezet anyagcsere-folyamatait, aminek szaga is van.
A holland kutatók pavlovi módszerekkel tanították be a méheket: minden egyes alkalommal, amikor az állatok fertőzött mintával kerültek kapcsolatba, cukros vizet kaptak. Egy idő után a rovarok összekötötték a jutalmat a pozitív mintával, így már akkor is kinyújtották a nyelvüket, ha koronavírusos mintát érzékeltek, ha nem volt jutalom a láthatáron.
A kutatást 150 méh részvételével végezték. Először nyércek koronavírusos mintáit szagoltatták velük, az állatok nagyon jó hibaszázalékkal voltak képesek megállapítani, melyik minta fertőzött és melyik nem. Később az emberi minták esetében is ugyanilyen jól vizsgáztak.
Az InsectSense már ki is fejlesztetett egy olyan gépet, amely gyorsan, nagyobb számban képes kiképezni a méheket ilyen munkára. A BeeSense nagyon hatékony diagnosztikai rendszer lehet az alacsony jövedelmű országokban, ahol nincs kapacitás PCR-tesztekre.
A méhek a beporzással környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból nélkülözhetetlenek, hozzájárulnak az élelmiszer-ellátás biztonságához és a biológiai sokféleség fennmaradásához.
A méheknek itthon 700, vadon élő fajuk őshonos, de a legnagyobb szerep létszámukból adódóan a nyugati háziméhekre hárul.
Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a beporzó rovarok pusztulása. Kínában már vannak olyan vidékek, ahol gazdák kézzel porozzák be a haszonnövényeiket, ha termést akarnak.
Pusztulásukat az emberi tevékenység különböző káros hatásai okozzák. A háziméhek számára többek között a mezőgazdaságban vagy akár a kiskertekben alkalmazott növényvédő szerek jelentenek komoly fenyegetést.
