Raíszi arathatja le az atomalku helyreállításának babérjait

A jelöltek megszűrésével a rezsim kiüresítette a júniusi elnökválasztást. Borítékolható a konzervatív Raíszi győzelme.

A jövő hónapban Ebrahím Raíszi főbírót megválasztják Irán következő elnökének. A szavazás után röviddel sikerrel zárulnak le a 2015-ös iráni atomalku újjáélesztésére irányuló erőfeszítések, az Egyesült Államok visszalép a megállapodásba és feloldja a perzsa állammal szembeni szankciókat. A külföldi befektetések beáramlásának köszönhetően az ország gazdasága fellendül, Raíszi pedig hatalmas népszerűségre tesz szert - a jelek szerint ennek, a korántsem irreális forgatókönyveknek a megvalósításán dolgozik Ali Hamenei, Irán Legfelsőbb Vezetője. A teheráni rezsim első embere úgy tűnik, hogy befolyását felhasználva igyekszik egyengeti a főbíró útját a hatalomba.

Hamenei a június 18-án esedékes elnökválasztással kapcsolatban semmit nem bízott a véletlenre. Az Őrök Tanácsa - vélhetően a Legfelsőbb Vezető áldásával - minden olyan jelöltet kiszűrt a jelentkezők közül, aki veszélyt jelenthetett volna Raíszi győzelmére. Fennakadt az alkotmánybíróság szerepét betöltő testület rostáján a legesélyesebb reformista nevező, Eszhak Dzsahángíri alelnök, kizárták a konzervatívok közül mérsékeltté átvedlett Ali Laridzsáni egykori házelnököt is, illetve a - várakozásoknak megfelelően - a keményvonalas-populista Mahmúd Ahmadinezsád egykori elnök sem indulhat. A csaknem 600 pályázóból mindössze heten állhatnak rajthoz, ám Raíszi támogatottsága kimagaslik a mezőnyből, és - ha ez nem lenne elég - már hárman is jelezték, hogy készek visszalépni a javára. A pénteken kezdődő kampány ezért inkább puszta formaságnak ígérkezik, ahogyan a jövő havi szavazás is. Az egész olyan átlátszóra sikeredett, hogy még maga Raíszi is kényszerét érezte, hogy méltatlankodjon.

Az elnökválasztás kiüresítése kockázatos lépés a rezsim részéről, mivel ez még jobban csökkenti a szavazók lelkesedését. Az urnákhoz egyébként sem vártak tömegeket, a hivatalos felmérések rekord alacsony, 30 százalék körüli részvételi hajlandóságot mutattak, ami tükrözi a politikai elittel szembeni általános elégedetlenséget. A megélhetési nehézségek gerjesztette társadalmi feszültség az elmúlt években tömegtüntetésekben teljesedett ki, melyeket a rezsim erőszakkal vert le. A közhangulat lobbanékonyságát jól mutatta, amikor tavaly januárban a Kászim Szulejmáni iráni kémfőnök tiszteletére központilag megszervezett gyászfelvonulásokat egyik napról a másikra spontán diáktüntetések váltották fel, miután kiderült, hogy az iráni hadsereg lőtt le egy ukrán utasszállítót. Az elnökválasztáson tapasztalt alacsony részvétel tovább csorbíthatja a rendszer tekintélyét, ezáltal ismét felbátoríthatja a tiltakozni vágyó fiatalokat. Az iráni Legfelsőbb Vezető éppen ezt a fenyegetést mérsékelhetné azzal, hogy a megfelelő pillanatra időzíti az atomalku helyreállítását.

A 2015-ös többhatalmi megállapodás újraélesztéséről már lassan két hónapja tartanak a tárgyalások Bécsben. Noha a diplomaták egybehangzóan konstruktív légkörről beszélnek, eddig mégsincs semmi eredménye az egyeztetéseknek. Az előrehaladást nyilvánvalóan rengeteg tényező lassítja: a megállapodást 2018-ban egyoldalúan felmondó Egyesült Államok csak közvetve vesz részt a találkozókon, az amerikai-iráni viszonyt kölcsönös bizalmatlanság mérgezi, a rendezésre váró kérdések érzékenysége és összetettsége pedig eleve kizárták a gyors áttörést. A Reuters minap közzétett elemzése azonban arra enged következtetni, hogy fontos szerepe van Hameneinek is, aki szándékosan húzhatja az időt. A hírügynökségnek nyilatkozó egykori és jelenlegi iráni tisztségviselők szerint a Legfelsőbb Vezető azt szeretné, ha a választás után, de még a győztes beiktatása előtt sikerülne helyreállítani az atomalkut. A megfelelő időzítés például a szavazást követő esetleges demonstrációk megelőzését szolgálná.

A rezsim szempontjából azért is ideális lenne, ha Haszán Róháni leköszönő elnök kötné meg a megállapodást a Nagy Sátánnak tartott Egyesült Államokkal, mert így a jövőben bármi atomalkuval összefüggő kellemetlenségért a hivatalából távozó mérsékelt-reformista politikust lehetne hibáztatni, a babérokat viszont már a következő elnök, vagyis várhatóan Raíszi arathatná le. És, hogy a rezsim miért mozgat meg minden követ a konzervatív főbíró helyzetbe hozására? Régóta azt rebesgetik, hogy a Legfelsőbb Vezető, a 82 éves Ali Hamenei Ebrahím Raíszít szeretné majdani saját utódjának is.