Miközben kedden már egyre több nyugati vezető politikus fogalmazta meg kételyét afelől, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Vlagyimir Putyin tudta nélkül kényszerítette volna leszállásra bombafenyegetéssel a Ryanair légitársaság Athénből Vilniusba tartó hétvégi járatát és vétette őrizetbe a rajta utazó Roman Protaszevics fehérorosz ellenzéki újságírót és orosz állampolgárságú menyasszonyát, Moszkva még taktikázott. A Kreml szóvivője ekkor még azt hangoztatta, hogy Oroszország elvárja Minszkben letartóztatott állampolgára, Szofja Szapega jogainak tiszteletben tartását, illetve várja a fehérorosz hatóságok vizsgálatainak eredményét. Szerdára azonban látványos fordulatot vett a moszkvai kommunikáció, Putyin rezsimje gyakorlatilag nyíltan beállt Lukasenka mögé. Közölték, pénteken Moszkvába várják a fehérorosz államfőt, igaz, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azzal magyarázta, hogy ez a találkozó a jelenlegi eseményektől függetlenül, már korábban tervbe volt véve.
Moszkva mindmáig nem ítélete el a történteket. Putyin szóvivője csak annyit mondott, a nemzetközi légifelügyeletnek kell döntenie arról, sérültek-e a nemzetközi szabványok, Oroszország nem kíván részt venni abban a versengésben, hogy „valakit azonnal elítéljünk, vagy támogassunk”. A Kreml - szemben a nyugati vezető politikusokkal - egyetlen szóval sem követeli már állampolgára szabadon bocsátását, vagy állítólagos bűnösségének bizonyítását. A lány ugyanis, akárcsak vőlegénye, „beismerő vallomást tett” bűnösségéről. Rajta nem láthatók verés nyomai, mint Protaszevicsen, de legalábbis az édesanyja szerint teljességgel hihetetlen, amit beismerő vallomásában állít, hogy szerkesztője lett volna a Belarusz fekete könyvének nevezett kiadványnak, amely a tavaly nyári-őszi rezsimellenes tüntetéseket kegyetlenül szétverő rendfenntartókat listázta és hozta nyilvánosságra személyes adataikat is. Ám Moszkvának teljesen elfogadható volt a magyarázat, és csak annyit közöltek, hogy a minszki orosz nagykövetség továbbra is minden intézkedést megtesz állampolgára támogatására. A nagykövetség munkatársa a Rosszija-24 orosz tévécsatornának egyenesen arról beszélt, hogy Szapega „jól érzi magát” és nincs panasza arra, ahogyan a fehérorosz rendfenntartó erők bánnak vele.
Ugyanilyen kétes értékű az újságíró vallomása is, aki bár már korábban emigrációra kényszerült, most hirtelen arról tett „önkéntes beismerést”, hogy hazája elleni „felforgató tevékenységet” végzett, és részletesen beszámolt e tevékenység „szponzorairól, annak mechanizmusairól, a mögötte álló különleges szolgálatokról, politikusokról és szervezetekről”. Ivan Tertel, a belarusz titkosszolgálat, a KGB vezetője az orosz TASZSZ hírügynökség szerint a minszki parlamentben tartott szerdai beszámolójában azt ígérte, rövidesen erről a támogatói háttérről is tájékoztatást ad, ez lapzártánkig még nem történt meg.
Megszólalt viszont Alekszandr Lukasenko, aki a gépeltérítés óta először állt nyilvánosság elé. „Szása” elnök az EU és a nyugat szankcióira reagálva országa elleni hibrid háborúról beszélt a törvényhozásban, harmadik világháborús rémképet vázolva fel. Hiába cáfolta és nevezte hülyeségnek már kedden a palesztin terrorszervezet, a Hamász, hogy bármi köze lenne az állítólagos bombafenyegetéshez, amire hivatkozva földre kényszerítették az uniós repülőjáratot, Lukasenko kitartott meséje mellett. Állította, a bombafenyegetés igenis reális volt, Svájcból, a Hamásztól érkezett, a fehérorosz hatóságok pedig teljesen jogszerűen jártak el. Hazugságnak nevezte azokat a híreket, miszerint vadászgéppel kényszerítették volna leszállásra a Ryanair gépét, mert mint mondta, a gép személyzete maga döntött úgy, hogy leszáll Minszkben. Minden szankció és vád – állítása szerint – annak a hibrid háborúnak a része, amelyet Belarusz „külső és belső” rosszakarói folytatnak az ország ellen.
Manfred Weber, az EP néppárti frakcióvezetője egy szerdai interjúban arról beszélt, nem hiszi, hogy a Kreml csupán tétlen szemlélője volt a történteknek. Hozzátette, ez az eset is megmutatta, hogy a moszkvai vezetés nem együttműködni akar Európával, hanem „tudatosan a konfliktust célzó irányvonalat” követ.
