Kiszáradhatnak a patakok, elapadhat az Ilona vízesés, és akár a Szent Anna tó is megszűnhet a Mátrában – ezt vetíti előre hosszabb távon egy tanulmány, amely a Mátra és a Bükk turizmusának lehetséges jövőjét elemezte a klímaváltozás tükrében. A vészjósló előrejelzés annak fényében különösen érdekes, hogy a napokban derült ki: a Kékestető fejlesztési tervei között szerepel egy olyan hóágyúzási rendszer üzembeállítása, amely az eddigiekhez képest hosszabb ideig és távon biztosítaná a havas lejtőket. Ez turisztikai szempontból talán kecsegtető, ám a természetvédők megkongatták a vészharangot a Natura 2000-es területek védelmében. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán fakadt ki, mondván: elege van abból, hogy az európai jelentőségű védett területeket a magyar kormány építési teleknek tekinti. És abból is – folytatta Szél –, hogy évente 3-5 hónapos, mesterséges hóval felturbózott síszezonról, kabinos felvonókról álmodoznak NER-barát vállalkozók a Kékesen egy olyan egyedi adottságú védett területen, ahol jelenleg legfeljebb évi három héten keresztül van hóborítás.
A hvg360 információi szerint fél évszázada dédelgetett tervet valósítanának meg a Kékestetőn azzal, hogy kabinos felvonó vinné fel a látogatókat a hegycsúcsra. Megjegyezték: a több milliárd forintos beruházásnak csak akkor lenne értelme, ha téli sportokat is űzni lehetne a hegyen, amihez hó kell, ám a helyszínen nincs olyan természetes vízforrás vagy tározó, amellyel az ország leghosszabb, 1,8 kilométeres sípályájának hóágyúzása megoldható. A portál szerint a felvonó építéséből nemcsak a sípályát üzemeltető cég tulajdonosa, az állami megrendelésekkel alaposan kipárnázott, abasári székhelyű HE-DO Kft. profitálna, de jól jönne a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonában lévő mátraházi Lifestyle Hotelnek is, mert a kabinos felvonó indulópontját épp a szálloda közelében tervezik megépíteni.
– Több évtizedes szakmai tapasztalat mondatja velem, hogy a választások előtti évben mindig bedobnak a köztudatba egy-egy átfogó fejlesztési ötletet a Mátrára, amiből aztán rendszerint nem lesz semmi – mondta lapunknak Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park mátrai tájvédelmi körzetének nyugalmazott vezetője, jelenleg a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred részönkormányzatának képviselője.
Ő úgy emlékszik, hogy már az 1980-as években felvetődött egy ilyen felvonó ötlete, ami akkor Mátraházáról az úgynevezett nagy parkoló mögötti szánkódombról indult volna a Kékestetőre, kiszolgálva a síelőket. Később egy másik felvonót rebesgettek, aminek három végpontja lett volna: az egyik a már említett mátraházai szánkódombon, a másik a Lifestyle Hotel melletti területen, a harmadik pedig a mátrafüredi strandon.
Szuromi szerint Kékestetőn már a déli pálya hóágyúzása is szembement a természetvédelmi szempontokkal, noha ő szakemberként többször is ágált ellene nyilvános fórumokon, végül elkészült egy hatástanulmány, ami szerint a déli oldal hóágyúzása nem veszélyes a környezetre, mert nincsenek olyan védett növények, amiket fokozottan kellene óvni. Ugyanez a tanulmány azonban kimondta, hogy az északi sípályán természetvédelmi szempontok miatt egyáltalán nem lehet hóágyúzni. Tömegsportra egyébként sem alkalmas a hegynek ez az oldala, hiszen ez afféle „fekete pálya” szintű terület.
A déli pályák hóágyúzásához szükséges vizet jelenleg a Csór-réti víztározóból nyerik, ugyanonnan, ahonnan a környékbeliek kapják a tisztított ivóvizet. Hiesz György Gyöngyös korábbi szocialista, ma független polgármestere szerint ez a jövőben megváltozhat, a hóágyúzáshoz már nem kellene, hogy a lakossági ivóvizet használják az üzemeltetők, ami eleve nagyon drága, és a kezeléshez szükséges vegyszerek miatt nem feltétlenül környezetbarát, hanem a víztározóból közvetlenül vezetnének ide a természetes, nem tisztított és nem vegyszerezett vizet. A tározó kapacitása Hiesz szerint elegendő ahhoz, hogy mind a sportolási célokra, mind a lakosság ivóvíznek ellátására használni tudják.
Kerestük a HE-DO Kft-t a kékestetői tervezett felvonó-beruházásokkal és a meghosszabbított időszakra kiterjesztett hóágyúzásra vonatkozó kérdéseinkkel, ám ők a Révész Máriusz kormánybiztos égisze alá tartozó Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nkft-hez irányítottak. Őket két feladattal bízták meg: jelenleg készítik a Mátra térségének aktív turisztikai stratégiáját, s a Kékes szűkebb környezetére, mint a Mátra leglátogatottabb, központi részére fókuszáló tanulmányt is kidolgoznak a helyi turisztikai szervezetekkel, az érintett önkormányzatokkal, nemzeti parkkal és erdészettel, civil szervezetekkel, továbbá helyi turisztikai szolgáltatókkal – mondta lapunknak Petényi Mirkó kommunikációs igazgató. Petényi szerint a Kékestető az ország egyik leglátogatottabb aktív turisztikai célpontja, azonban a terület rendezettsége, a természet megóvása és a szolgáltatások minősége is kívánnivalót hagy maga után.
A tervezett fejlesztések valóban érintenék az északi sípályát, méghozzá annak megszüntetésével. Az északi sípálya körül értékes, erdőrezervátumként kezelt természetes erdőállomány található, amelynek úgynevezett „magterületén” minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnének annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, vagyis a természetvédelmi szempontokat részesítik előnyben – mondta Petényi Mirkó.
Kérdésünkre, hogy valóban a mátraházi Lifestyle Hotel mellől indul-e el a majdani felvonó, s ha igen, ebben szerepet játszik-e a hotel tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek személye, nemmel válaszolt. Közölte: a program keretében tervezett csaknem 2,5 km hosszú, 10 fős, négy évszakos kabinos felvonó Mátraházát kötné össze a Veronika-réten keresztül a Kékestetővel, egy már meglévő nyomvonalat felhasználva. A Mátrafüred-Sástó-Mátraháza-Kékestető nyomvonalon vezetett felvonóra vonatkozó elképzelés a magas költségigény és a komoly természetvédelmi hátrányok miatt kikerült a programból. - A Bükki Nemzeti Park munkatársai a tervezés teljes folyamatában részt vettek, megfogalmazták észrevételeiket, így az általunk javasolt programban nem szerepel olyan tervezett beavatkozás, ami a védett és fokozottan védett területek környezetkárosításához vezetne – mondta. Hozzátette: a Kékesen egy-egy hétvégén tapasztalt közlekedési probléma orvoslására a jelenleginél lényegesen kedvezőbb és kevésbé környezetterhelő megoldásokat fogalmaztak meg az autóforgalom minimalizálása, az intelligens behajtási rendszer, a hegytetőtől távolabb kialakított felszíni parkolók és az elektromos buszrendszer kialakítása révén.
