Előfizetés

Kiszáradó patakok, elapadó vízesés - a Mátra és a Bükk így sem áll jól, és még ott vannak a haverok hóágyúi is

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.05.28. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Aggódnak a környezetvédők, mert egy fejlesztési terv szerint akár öt hónapon keresztül hóágyúzhatnak a déli sípályán, veszélyeztetve az ottani ökoszisztémát. Mások szerint a mostani állapotoknál csak jobb jöhet.
Kiszáradhatnak a patakok, elapadhat az Ilona vízesés, és akár a Szent Anna tó is megszűnhet a Mátrában – ezt vetíti előre hosszabb távon egy tanulmány, amely a Mátra és a Bükk turizmusának lehetséges jövőjét elemezte a klímaváltozás tükrében. A vészjósló előrejelzés annak fényében különösen érdekes, hogy a napokban derült ki: a Kékestető fejlesztési tervei között szerepel egy olyan hóágyúzási rendszer üzembeállítása, amely az eddigiekhez képest hosszabb ideig és távon biztosítaná a havas lejtőket. Ez turisztikai szempontból talán kecsegtető, ám a természetvédők megkongatták a vészharangot a Natura 2000-es területek védelmében. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán fakadt ki, mondván: elege van abból, hogy az európai jelentőségű védett területeket a magyar kormány építési teleknek tekinti. És abból is – folytatta Szél –, hogy évente 3-5 hónapos, mesterséges hóval felturbózott síszezonról, kabinos felvonókról álmodoznak NER-barát vállalkozók a Kékesen egy olyan egyedi adottságú védett területen, ahol jelenleg legfeljebb évi három héten keresztül van hóborítás. A hvg360 információi szerint fél évszázada dédelgetett tervet valósítanának meg a Kékestetőn azzal, hogy kabinos felvonó vinné fel a látogatókat a hegycsúcsra. Megjegyezték: a több milliárd forintos beruházásnak csak akkor lenne értelme, ha téli sportokat is űzni lehetne a hegyen, amihez hó kell, ám a helyszínen nincs olyan természetes vízforrás vagy tározó, amellyel az ország leghosszabb, 1,8 kilométeres sípályájának hóágyúzása megoldható. A portál szerint a felvonó építéséből nemcsak a sípályát üzemeltető cég tulajdonosa, az állami megrendelésekkel alaposan kipárnázott, abasári székhelyű HE-DO Kft. profitálna, de jól jönne a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának tulajdonában lévő mátraházi Lifestyle Hotelnek is, mert a kabinos felvonó indulópontját épp a szálloda közelében tervezik megépíteni. – Több évtizedes szakmai tapasztalat mondatja velem, hogy a választások előtti évben mindig bedobnak a köztudatba egy-egy átfogó fejlesztési ötletet a Mátrára, amiből aztán rendszerint nem lesz semmi – mondta lapunknak Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park mátrai tájvédelmi körzetének nyugalmazott vezetője, jelenleg a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred részönkormányzatának képviselője. Ő úgy emlékszik, hogy már az 1980-as években felvetődött egy ilyen felvonó ötlete, ami akkor Mátraházáról az úgynevezett nagy parkoló mögötti szánkódombról indult volna a Kékestetőre, kiszolgálva a síelőket. Később egy másik felvonót rebesgettek, aminek három végpontja lett volna: az egyik a már említett mátraházai szánkódombon, a másik a Lifestyle Hotel melletti területen, a harmadik pedig a mátrafüredi strandon. Szuromi szerint Kékestetőn már a déli pálya hóágyúzása is szembement a természetvédelmi szempontokkal, noha ő szakemberként többször is ágált ellene nyilvános fórumokon, végül elkészült egy hatástanulmány, ami szerint a déli oldal hóágyúzása nem veszélyes a környezetre, mert nincsenek olyan védett növények, amiket fokozottan kellene óvni. Ugyanez a tanulmány azonban kimondta, hogy az északi sípályán természetvédelmi szempontok miatt egyáltalán nem lehet hóágyúzni. Tömegsportra egyébként sem alkalmas a hegynek ez az oldala, hiszen ez afféle „fekete pálya” szintű terület. A déli pályák hóágyúzásához szükséges vizet jelenleg a Csór-réti víztározóból nyerik, ugyanonnan, ahonnan a környékbeliek kapják a tisztított ivóvizet. Hiesz György Gyöngyös korábbi szocialista, ma független polgármestere szerint ez a jövőben megváltozhat, a hóágyúzáshoz már nem kellene, hogy a lakossági ivóvizet használják az üzemeltetők, ami eleve nagyon drága, és a kezeléshez szükséges vegyszerek miatt nem feltétlenül környezetbarát, hanem a víztározóból közvetlenül vezetnének ide a természetes, nem tisztított és nem vegyszerezett vizet. A tározó kapacitása Hiesz szerint elegendő ahhoz, hogy mind a sportolási célokra, mind a lakosság ivóvíznek ellátására használni tudják. Kerestük a HE-DO Kft-t a kékestetői tervezett felvonó-beruházásokkal és a meghosszabbított időszakra kiterjesztett hóágyúzásra vonatkozó kérdéseinkkel, ám ők a Révész Máriusz kormánybiztos égisze alá tartozó Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nkft-hez irányítottak. Őket két feladattal bízták meg: jelenleg készítik a Mátra térségének aktív turisztikai stratégiáját, s a Kékes szűkebb környezetére, mint a Mátra leglátogatottabb, központi részére fókuszáló tanulmányt is kidolgoznak a helyi turisztikai szervezetekkel, az érintett önkormányzatokkal, nemzeti parkkal és erdészettel, civil szervezetekkel, továbbá helyi turisztikai szolgáltatókkal – mondta lapunknak Petényi Mirkó kommunikációs igazgató. Petényi szerint a Kékestető az ország egyik leglátogatottabb aktív turisztikai célpontja, azonban a terület rendezettsége, a természet megóvása és a szolgáltatások minősége is kívánnivalót hagy maga után. A tervezett fejlesztések valóban érintenék az északi sípályát, méghozzá annak megszüntetésével. Az északi sípálya körül értékes, erdőrezervátumként kezelt természetes erdőállomány található, amelynek úgynevezett „magterületén” minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnének annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, vagyis a természetvédelmi szempontokat részesítik előnyben – mondta Petényi Mirkó. Kérdésünkre, hogy valóban a mátraházi Lifestyle Hotel mellől indul-e el a majdani felvonó, s ha igen, ebben szerepet játszik-e a hotel tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek személye, nemmel válaszolt. Közölte: a program keretében tervezett csaknem 2,5 km hosszú, 10 fős, négy évszakos kabinos felvonó Mátraházát kötné össze a Veronika-réten keresztül a Kékestetővel, egy már meglévő nyomvonalat felhasználva. A Mátrafüred-Sástó-Mátraháza-Kékestető nyomvonalon vezetett felvonóra vonatkozó elképzelés a magas költségigény és a komoly természetvédelmi hátrányok miatt kikerült a programból. - A Bükki Nemzeti Park munkatársai a tervezés teljes folyamatában részt vettek, megfogalmazták észrevételeiket, így az általunk javasolt programban nem szerepel olyan tervezett beavatkozás, ami a védett és fokozottan védett területek környezetkárosításához vezetne – mondta. Hozzátette: a Kékesen egy-egy hétvégén tapasztalt közlekedési probléma orvoslására a jelenleginél lényegesen kedvezőbb és kevésbé környezetterhelő megoldásokat fogalmaztak meg az autóforgalom minimalizálása, az intelligens behajtási rendszer, a hegytetőtől távolabb kialakított felszíni parkolók és az elektromos buszrendszer kialakítása révén.    

Kiszáradnak patakok, megszűnik a vízesés

Mátra éghajlata az országos átlagtól eltérő, amelyet az északi fekvése és a magasabb felszíni formák befolyásolnak. Az itt kialakult szubalpin klíma biztosítja a tiszta, friss, 800-900 méter magasságon kialakult magashegyi levegőt. Ez a klíma, illetve a magashegyihez hasonló biológiai hatások tették lehetővé, hogy Kékestetőt 1963-ban klimatikus gyógyhellyé nyilvánítsák. Gyöngyös és a Mátra térségében hatalmas turisztikai potenciál rejlik, amely jelenleg nincsen teljes mértékben kihasználva – állapította meg egy a térség adottságait felmérő, két évvel ezelőtt készült tanulmány. Eszerint a vendégéjszakák jelentős része a magas kategóriájú és színvonalú mátrai szállodákban realizálódik itt, amilyen a Residence ÓzonConference& Wellness Hotel, a Kastélyhotel Sasvár Resort Parádsasvár, a Lifestyle Hotel Mátra és a Hunguest Grandhotel Galya (utóbbi kettő Mészáros Lőrinc érdekeltségei közép tartozik.) A 2021–2050 közötti időszakban várhatóan 77%-kal nő a hőségnapok átlagos éves száma és ezzel párhuzamosan 46%-kal a küszöbhőmérséklet feletti napi többlethőmérséklet átlagos értéke. Gyöngyös esetében a hőhullámok által generált helyzetet tovább rontja a városi zöld felület relatíve alacsonyabb aránya és a meglévő zöld területek kedvezőtlen biológiai állapota, sérülékenysége. Az éghajlatváltozás mind a felszíni, mind a felszín alatt vizeinkre hatással lesz, amelyek egyes attrakciók megszűnéséhez is vezethetnek - a patakok kiszáradnak az Ilona-vízesés, Szent Anna-tó megszűnik - olvasható ugyanitt.    

Tovább központosítják a szakképzést

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.05.28. 06:40

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A szakképzési törvény parlamentnek benyújtott módosító javaslatában nemcsak kisebb-nagyobb pontosítások vannak, hanem lehetővé teszik a rendszer további központosítását, kézi vezérlését – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Gosztonyi Gábor a Népszava érdeklődésére elmondta, az egyik olyan módosítás, amit elfogadhatatlannak tartanak, az ágazati készségtanácsokat érinti, amelyeket a szakképzés teljes megújításának érdekében hoztak létre még 2019-ben. Az a feladatuk, hogy szakvéleményt adjanak, javaslatokat tegyenek a szakmai oktatás működésére, fejlesztésére. A törvénymódosítás viszont ezt már nem teszi számukra kötelező feladattá, feltételes módban fogalmaz: "javaslatot tehetnek". Gosztonyi Gábor szerint ez egyértelműen mérsékli a készségtanácsok szerepét a döntéshozatalban, így – ha a törvényjavaslatot elfogadják – például a szakmajegyzékről, a kimeneti követelményekről, a tankönyvek kidolgozásáról és tartalmáról központilag születnek majd döntések, akár a tanácsok szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával. Egy másik módosítás a szakképző intézmények gazdálkodásában hozhat változást, amellyel az intézmények saját költségvetését a szakképzési centrumok költségvetése fogja tartalmazni, így a PSZ alelnöke szerint az iskolák a gazdálkodás szempontjából megint kiszolgáltatottak lesznek a szakképzési centrum kancellárjának. Mint megírtuk, a 2020-tól fokozatosan bevezetett szakképzési törvény módosításáról szóló 35 oldalas javaslat jórészt "jogtechnikai pontosításokat" tartalmaz, több mint 50 paragrafusán kell módosítani. A PSZ szerint ezzel jár, ha egy törvényt kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva fogadnak el és vezetnek be. Arra is figyelmeztettek: a törvény és végrehajtási rendelete több ponton sincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással, számos esetben fogalmilag zavaros. Továbbá míg néhol értelmetlenül párhuzamos a köznevelési szabályozással, addig számos ponton hiányos. Úgy vélik, ezek miatt a törvényt még több éven át módosítani kell. A módosító javaslatról egyébként csütörtökön vitázott a parlament, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára "finomhangolásnak" nevezte a változtatásokat.  

Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.28. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket.
Nehezen követhető oligarcha- és politikai játszmák eredőjeként idén se nyithat meg a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora, holott a járvány miatt a városi betondzsungelbe szorult gyerekeknek idén igencsak szüksége lenne a gondűző balatoni nyárra. Az ellenzéki kerületvezetés átmeneti megoldásként a Dunakanyarban lévő másik üdülőjébe, Magyarkútra szervez tábort, miközben a Fideszhez több szálon kötődő Alapítvány a Polgári Józsefvárosért Balatonfüredre vinné a kerületi gyerekeket. Mindezt úgy, hogy a kerületvezetés tudta nélkül az iskolákban hirdette meg a tábort, abban a csalóka hitben ringatva a szülőket, hogy az ingyenes üdültetést a tankerület szervezi. Csakhogy erről szó sincs. A GrundBalatont beharangozó videóban Sára Botond – aki nem mellesleg az önkormányzatok törvényes működésének őreként működő fővárosi kormányhivatal vezetője – azt állítja, hogy a táborra azért van szükség, mert a jelenlegi kerületvezetésben „nincs szándék” az önkormányzat káptalanfüredi gyerektáborának felújítására, sőt a hozzá kapcsolódó strandot is el akarja adni. „Nem hagyjuk, hogy a baloldali kerületvezetés bénázása miatt a józsefvárosi gyerekek ne tudjanak nyaralni a Balatonnál!” – hangsúlyozta a videóban Sára. – Ez a szülők átverése, a tankerület pártcélokra való használata, a gyerekek kampányba való belerángatása – háborog Pikó András józsefvárosi polgármester a közösségi médiában, aki levélben kért magyarázatot a belsőpesti tankerület vezetőjétől arra, miképpen szervezhet egy pártpolitikai alapítvány tábort az iskolákon keresztül. A köznevelési törvény szerint ugyanis oktatási intézményben politikai célú tevékenység nem folytatható. Márpedig a polgármester szerint a szülők – amennyiben elengedik a gyerekeiket Balatonfüredre – tudtuk nélkül hozzájárulnak egy pártpolitikai kezdeményezéshez. Pikó úgy véli, ez a pártállami idők visszatérte. Az alapítvány székhelye azonos a kerületi Fideszével. A VIII. kerületi Baross utcában található irodákat Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője számára 2018 decemberében bérelte ki az Országgyűlés Hivatala határozatlan időre. A 260 négyzetméteres helyiségcsoport havi bérleti díját akkor 551 ezer forintban állapították meg. Az ebből származó 6,6 millió forintos éves bevétel külön nem jelenik meg az alapítvány utoljára közzétett 2019-es beszámolójában. De fillérre ennyi jön ki, ha a 48,529 millió forintos összbevételből levonjuk a támogatásként feltüntetett 41,917 millió forintot. Az alapítvány egyébként minden évben többet költ, mint amennyi a bevétele, 2019-ben például 50,5 milliót. Így nagy kérdés, hogy miből telik 400 józsefvárosi gyerek 5 napos turnusokban való üdültetésére ingyen szállással, utaztatással, programokkal, étkeztetéssel. Még ennél is egyértelműbb a pártkötödés, ha megnézzük, kik vezetik ezt a szervezetet. A nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés céljából létrehozott közhasznú alapítvány képviselője Farkas Örs, Kocsis volt kabinetfőnöke, a Kormányzati Tájékoztatási Központ jelenlegi szóvivője. A kuratórium másik tagja Vitályos Fanny, a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának kabinetfőnöke. Mindettől függetlenül Pikó is elismeri, hogy a józsefvárosi gyerekek és szülők örülnek a balatoni üdülési lehetőségnek. Az önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora ugyanis 2015 óta zárva van és Pikóéknak a kispesti önkormányzattal kötött korábbi egyezséget se sikerült megújítani, amelynek révén a józsefvárosi gyerekek a másik kerület üdülőjében nyaralhattak. Helyette az idén azt találták ki, hogy Balaton helyett a másik józsefvárosi üdülőbe, a Verőce melletti Magyarkútra vinnék a gyerekeket. Az első hírek arról szóltak, hogy a kísérő tanárok nemhogy napidíjat nem kapnak a gyerekek felügyeletéért, de még fizetniük is kell, mintha nyaralnának. Az önkormányzat ezt határozottan cáfolta a Népszavának. De arra egyelőre nem tudtak válaszolni, összesen hány gyerek nyaralhat idén nyáron önkormányzati táborban. Mint írták, az igényfelmérés folyamatban van, a járványhelyzet miatt ugyanis egészen az elmúlt napokig nem volt tudható, lehet-e egyáltalán táborokat tervezni. A kormánypárti állítással szemben nem szerepel a kerületi tervekben a káptalanfüredi táborhoz tartozó strand eladása sem. Az önkormányzat mindössze egy 90 napos bérleti szerződést kötött a Vitorlázó Gyermekekért Egyesülettel. A strand területének harmadát vették bérbe, így marad hely a józsefvárosiaknak, ha ott akarnak fürödni. A befolyt bevételt pedig a strand fejlesztésére költik. A káptalanfüredi tábor megnyitása azonban továbbra is bizonytalan. A Népszava kérdésére a kerület azt válaszolta: folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak a minisztériummal. Ez így volt a támogatás visszavonása előtt is. A korábbi támogatási szerződést lezárták, az elszámolást benyújtották, a pénzt visszafizette az önkormányzat. Az új támogatási szerződés részleteit, összegét, tartalmát a minisztériummal közösen dolgozzák ki. De a tereprendezéstől kezdve az új közösségi, központi épület megépítéséig sok minden van még hátra.

Dicstelen történet: oligarchák, elszállt költségek, vádaskodás

Józsefváros önkormányzata még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de azóta erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A tervekben az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele szerepelt. Csakhogy nem volt rá pénz. Kocsis Máté akkori polgármester – aki később a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke lett – elintézte, hogy a 3,5 milliárdos fejlesztést a veszprémi kézisek tao-pénzéből valósítsák meg. Akkoriban a klub elnöke Fonyó Károly volt, a csapatnak a veszprémi VIP-páholyból drukkoló Simicska Lajos bizalmasa. Az akkori tervek szerint a központi szállásépület mellett 6 bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A beruházást támogató Fonyó - a Simicska és Orbán Viktor közötti háború kirobbanását követően - 2015 novemberében távozott a klub éléről, a beruházás pedig megtorpant és csak akkor kapott új lendületet, amikor a veszprémi klub az új oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Kezdetnek letarolták a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét, majd felépültek a bungalók: darabja 80 millióért. A józsefvárosi testület ellenzéki képviselői sokallták a számlát, de a jegyző azzal hűtötte őket, hogy ezeket a veszprémiek rendelték meg, ők igazolták a teljesítést, ők fizettek és nekik kell elszámolni a tao-pénzzel is, így a kerületnek ezzel nincs dolga. Csakhogy a számla 30 százalékát a VIII. kerület fizette ki a tábor felújítására időközben kapott 2,2 milliárdos állami támogatásból. Az önkormányzat mindenesetre úgy döntött, hogy felbontják a veszprémiekkel kötött megállapodást. A dolgok azonban újfent elakadtak. A jogerős építési engedélyt – Kocsis Máté közlése szerint – csak 2019 októberében sikerült megszerezni, amikorra már új vezetése volt a kerületnek. Az oligarcha-váltás okozta csúszások miatt azonban nem volt tartható az eredetileg meghatározott 2020 végi átadási határidő, ráadásul az időközben elszállt építési költségek okán a beruházást is át kellett tervezni. Az állami beruházócég, a BMSK Zrt. szerint a korábban megítélt támogatás nem volt már elegendő a korábban megállapított műszaki tartalomra. Sára szerint Pikóék nem akarják befejezni a beruházást. A kerület azt mondta erre a Népszavának, hogy a BMSK-val közösen átdolgozott terveket elküldte a támogatást nyújtó EMMI-nek egy év határidő hosszabbítást kérve, de a minisztérium elutasította az önkormányzat kérését.