Ha nem romlik drasztikusan a járványhelyzet, és a kormány nem vezet be újabb rendkívüli intézkedéseket, akkor elvileg nincs akadálya annak, hogy július 24-én tetszőleges számú résztvevővel megrendezzék a jogi értelemben tüntetésnek minősülő Budapest Pride felvonulást. Hiszen – ahogyan arról lapunk is beszámolt – a gyülekezési jogra vonatkozó korlátozások jelen állás szerint csak június közepéig érvényesek.
A rendezvény szervezőinek azonban nem csak a pandémia okoz gondot, hanem a szélsőjobboldal is: az idei felvonulást jogi eszközökkel igyekezett megakadályozni a Mi Hazánk. A törvény szerint egy gyűlés bejelentésére leghamarabb annak megrendezése előtt három hónappal van lehetőség. A felvonulás szervezői viszont (főleg a külföldről érkezőkre tekintettel) már három hónapnál korábban közzétették az időpontot. Ennek ismeretében, amint mód volt rá, a „szabályokat rosszhiszeműen kihasználva” a Mi Hazánk politikusai és a párthoz köthető aktivisták „bejelentések tucatjaival árasztották el a rendőrséget”. Budapest főbb közterületeinek lefoglalásával akarták ellehetetleníteni a rendezvényt.
A Kúria ítéletei egyértelművé tették, hogy ezt a céljukat nem tudták elérni – adták hírül pár hete a felvonulás szervezői. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke viszont nem sokkal később (az állítását alátámasztó határozatot mellékelve) arról számolt be, hogy a pride-ot a rendőrség „kitiltotta” az Andrássy útról, és engedélyezte az általa bejelentett ellentüntetést. A felvonulást ezért módosított útvonalon kell megrendezni.
Majercsik Johanna, a Budapest Pride szóvivője nem szeretett volna részletesen foglalkozni a Mi Hazánkkal. A lényeg az – mondta a Népszavának –, hogy „régóta próbálnak minket kiszorítani a belvárosból, ez pedig most sem sikerült, és nem is fog sikerülni nekik”.
A tavalyi felvonulás – sok más rendezvényhez hasonlóan – elmaradt a vírus miatt. A Budapest Pride szervezői ezt tudomásul vették. Ellenben abba nem törődnek bele, hogy az emberi jogok napjára, december 10-re tervezett „autós-dudálós” tüntetésüket sem tarthatták meg: a demonstrációt a Parlamentnél lévő rakpartra az „LMBTQ kisebbséget érintő megalázó és jogfosztó jogalkotás” elleni tiltakozásul hirdették meg. Miután a rendőrség után a Kúria is elutasította a kérelmet, a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult, egyúttal pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál is kezdeményezte a gyülekezési jog megsértésének megállapítását.
