Mint ahogyan arról lapunk korábban is beszámolt, a Dubajba szökött török maffiavezér május elején kezdte kiteregetni a szennyest. Saját bevallása szerint azért törte meg a hallgatást, mert a rendőrök fegyvert fogtak lányára és puskával megütötték a feleségét, amikor április 9-én hajnalban rajtaütöttek az isztambuli otthonukon.
A maffiavezér videói meglehetősen egyszerűek, egy hotelszobában a kamerába mondott, többé-kevésbé egyórás monológokról van szó, tartalmuk azonban olyan izgalmas, hogy a nem túl látványos külsőségek ellenére folyamatosan nő az érdeklődés irántuk. A legutóbbi, múlt vasárnapi epizódot már több mint 15 millióan nézték meg. Ebben Peker részletesen elmesélte, hogy Törökország a nemzetközi kábítószer-kereskedelem egyik kulcsszereplőjévé vált. Azt is állította, hogy Binali Yildirim ex-miniszterelnök fia, Erkam nyakig benne van a drogbizniszben és év elején Venezuelába utazott, hogy megszervezzen egy kokaincsempész-útvonalat, az onnan származó pénzt pedig Észak-Cipruson mossák tisztára. Az egykori kormányfő felháborodottan utasította vissza a vádakat, szerinte a fia mindössze azért utazott a latin-amerikai országba, hogy orvosi maszkokat és más védőeszközöket vigyen oda.
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) eleinte nem reagált Peker videóira, de a botrány dagadása mindinkább tagadásra késztette a politikai erő tagjait. A maffiavezér által egykori cinkosaként beazonosított Süleyman Soylu belügyminiszter maratoni hosszúságú interjúkban igyekeztett tisztázni magát. A tárcavezető hétfőn a kormánypbarát Habertürk TV-ben két és fél órán keresztül magyarázkodott, ám leginkább azt hangoztatta, hogy egy Törökország elleni összeesküvés részeként akarják befeketíteni őt. Noha alighanem a miniszter is megszenvedte a műsort, az őt faggató újságírók helyzete még kevésbé volt irigylésre méltó. Annak tudatában kellett kérdezniük, hogy egy rosszul megfogalmazott mondat súlyos következményekkel járhat. Ez történt ugyanis az Anadolu török állami hírügynökség egyik riporterével, Musab Turannal, aki múlt pénteken egy sajtótájékoztatón minisztereknek szegezett kérdést a Soyluval kapcsolatos vádakról. Főnökei nemcsak kirúgtak őt, hanem megkérték az ügyészséget arra, hogy vizsgálják ki, Turan nem tagja-e esetleg valamilyen terrorszervezetnek.
Pekerrel kapcsolatban is felmerült a terrorgyanú, éppen az Anadolu hírügynökség írta meg, miszerint a napokban újabb elfogatóparancsot adtak ki ellene. A hatóságok szerint a maffiózó is tagja lehet az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlamista hitszónok mozgalmának, amelyre Törökország terrorszervezetként tekint. Némileg ellentmond ennek, hogy a maffiavezért 2013-ban elítélték az ellentmondásosnak számító Ergenekon-perben, amely a török kormányzat aktuális narratívája szerint gülenista hálózat által koholt vádakon alapult. Az sem illik bele a képbe, hogy később a nyilvánosság előtt lámpavasra való felakasztással fenyegette meg Gülen követőit, amit ekkor még Recep Tayyip Erdogan török elnök rendíthetetlen híveként számon tartott gengszter következmények nélkül megtehetett. Nemcsak ezt úszta meg, videóiban jónéhány olyan bűncselekményről is említést tett, - amit állítása szerint - az AKP érdekében követett el. Azt mondta például, hogy 2015-ben az ő emberei dobálták meg kövekkel a legnagyobb példányszámú, akkor még kormánykritikus török lap, a Hürriyet szerkesztőségét, illetve ő rendelte el egy Erdogant becsmérlő politikus megveretését.
Akármekkora segítség is lehetett az AKP számára Peker a múltban, az biztos, hogy mostanra sokszorosan akkora nyűggé vált. A kormánypárt népszerűsége - a rossz gazdasági mutatók miatt - egyébként is mélyrepülésben volt, a maffiózó videói pedig tovább tetézik a gondokat. A botrány karrierje egyik legjelentősebb kihívása elé állítja a 18 éve hatalmon lévő Erdogant - ha nem tudja elsimítani a helyzetet, akkor az akár végzetes következményekkel is járhat politikai jövőjére nézve.
