Borítékolhatni lehetett az eredményt, de a republikánusok még a szavazás időpontjával is taktikáztak. Az 50:50 arányban megosztott amerikai szenátusban csak 54 voks gyűlt össze a törvényhozás ellen január 6-án intézett támadás ügyében létrehozandó paritásos, független vizsgálóbizottság mellett. Az ügyrendi szabályok miatt 60-ra lett volna szükség, így a jobboldal elérte célját és megakadályozta, hogy 2021 végéig rendszeresen előtérbe kerüljön a Capitolium ostroma. Végül hat republikánus szavazott át, két demokrata párti szenátor pedig távol maradt.
A republikánusoknak ügyes manőverezéssel még azt is sikerült elérni, hogy az egész elsikkadjon a háromnapos hétvégére való készülődés közben: az eredetileg csütörtökre tervezett szavazást az előző napirendi pont elhúzásával péntek délutánra tolták át. Hiába próbált a szenátorok szívére hatni a behatoló Trump-hívőkkel vívott kézitusa után másnap összeesett és meghalt rendőr, Brian Sicknick anyja és barátnője, a republikánus törvényhozók többsége még csak találkozni se volt hajlandó velük.
A felmérések szerint a január 6-i események kivizsgálása szinte ugyanannyi amerikainak fontos, mint ahányan kedvezően ítélik meg Joe Biden eddigi tevékenységét: 55 százaléknak, míg 39 százalék szerint túllihegik a dolgot. Biden elnök támogatóinak és ellenzőinek aránya most nagyjából 54:41. A képlet egyszerű: a liberálisok vizsgálni akarnak, a konzervatívok felejteni. A Demokrata Pártnak a történtek nyomán nem maradt más, mint egy képviselőházi bizottság létrehozása, ezt azonban a republikánusok azzal fogják félresöpörni, hogy csupán pártérdekeket szolgál.
A rendőrségi vizsgálatok is nehezen haladnak. Az erőszakos cselekmények miatt őrizetbe vett 440 ember többsége szabadlábon van, eddig mindössze 35 ellen emeltek vádat. A hatóságok nem találják például azt a személyt, aki működőképes pokolgépeket helyezett el a két nagy párt washingtoni székházánál, feltehetően azért, hogy megossza a rendőrök figyelmét.
Donald Trump szavazóinak zöme meg van győződve arról, hogy az elnökválasztás végeredményét összegző kongresszusi ülés közben nem történt semmi különös, vagy ha mégis, akkor az magukat jobboldaliaknak álcázó baloldaliak műve volt. Kezdetben a szenátus és a képviselőház republikánus frakcióvezetői is elítélték a bukott elnök szerepét a zavargásokban, a politikai realitások azonban gyors pálfordulásra kényszerítették őket. Trump az elmúlt négy évben a Republikánus Párt szavazói mellett az egyes államokban működő szervezeteit is meghódította, így zsaroló pozícióban van. Másfél év sincs hátra a 2022-es félidős választásokig, az előválasztásokig pedig még kevesebb. Trump minden mérsékelt konzervatív politikussal szemben személyes bosszúhadjáratot folytat és populista ellenjelölteket állít.
A republikánus vezérkar arra a következtetésre jutott, hogy Trump a „kisebbik rossz”. Sokakat elriaszt, de a jobboldaliak többsége, ha néha „orrát befogva” is, de ismét hajlandó lesz rá szavazni, ami elég lehet a törvényhozás két házának visszahódításához. Viszont ha megtagadják, akkor sértődöttségében esetleg tartózkodásra szólítaná fel vagy végleg ki is szakítaná a híveit. Csak kevés republikánus politikus hívja fel a figyelmet arra, hogy ez a helyzet életveszélyes a pártra és az amerikai demokráciára, mert mindkettőt kiszolgáltatja az autoriter, populista törekvéseknek.
