Legtöbben azt kifogásolták, hogy egészen más a helyszíni tapasztalat, mint az internetes szállásfoglalás eldöntéséhez szükséges tájékoztató. A nagy eltérés következményeként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) most a fogyasztók érdekvédelmi szervezete szerint is igen időszerű törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, ami visszahozná a korábban már működő, de mégis megszüntetett minősítési rendszert, a szálláshelyek egységes szempontok alapján történő osztályozását.
- Aki szabadságon van, az nem idegeskedni, hanem pihenni akar - mondta Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője. - Pedig számos okot adtak a szállásadók a vendégek megbotránkozására. Egy több gyermekes család gyermekbarát helyet keresett, és örült annak, hogy végre talált ilyent az ajánlatok között, de csalódott, amikor megérkezett a lefoglalt apartmanba, mert nyoma sem volt annak, amivel hirdették az interneten. A másik meghökkentő esetet az a panaszos mesélte, akinek a betegsége folytán ügyelni kellett az étkezésére. Ezért olyan hotelt nézett ki, amelyikről eleve sejteni lehetett, hogy ott nem lesz különleges az igénye. Azért mégis felhívta telefonon a szállodát, hogy biztos legyen abban, mire számíthat, de megnyugtatták. Azt mondták neki menjen, hiszen nem okoz gondot a kérése. Majd jött az arculcsapás, amikor előrukkolt a kívánsággal, azt nem tudták teljesíteni. Erre dühös lett, amire csak azt a választ kapta, ha úgy gondolja, akkor nyugodtan terelje jogi útra a dolgot.
A fogyasztók érdekvédelmi szervezetének szóvivője alapvető problémának tartja, hogy a vendég csak a szálláshely-tulajdonos által készített tájékoztatóból juthat információhoz, így kénytelen ez alapján dönteni, ha egyszer nincs egy egységes mérce. A hiány pótlása viszont jelentős fogyasztóvédelmi változás lesz, hisz ezzel az ár-érték arány közti egyre elfogadhatatlanabb különbségek is korrigálhatók. Amivel ugyanúgy csak későn szembesül a vendég, és ilyenkor már nem sok mindent tehet. Tudniillik a szabadságát már kivette, a szállásért a pénzt kifizette, és hogy más hibájából ne tegye teljesen tönkre a kikapcsolódásra szánt idejét, ezért legfeljebb a nyaralás után ad hangot a minőségi kifogásnak, vagy általában beletörődik a történtekbe. Ám jogosan vetődik fel a kérdés: a fogyasztó vajon azt kapta-e, amit látott a hirdetésben.
Sajnos, de véget nem érően sorolni lehetne azokat a marketing technikákat, amelyekkel sikerül rávenni az érdeklődőt arra, hogy foglalja le mielőbb a hazai szálláshelyét, mert valóban a legjobbat találta. Jelenleg az utazási irodák saját munkatársakkal, esetleg partnereket felkérve teszteltetik a kiajánlott helyeket, hogy elkerüljék a reklamációt, minden szálláson azonban képtelenség ezt megtenni.
