Előfizetés

Bomlasztó zűrzavar - A Lear király a Katona József Színházban

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.05.31. 10:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az előadás csupa fájdalom és gyász. Siratja a morált, az emberséget, megmutatva, miként nyel el mindent a bűn és az árulás.
Zsámbéki Gábor nem finomkodik. Egyébként sem jellemző rá, de a Katona József Színházban rendezett Lear királya különösen sötét tónusúra sikeredett. Jó, persze Shakespeare drámája korántsem egy felhőtlen komédia, de bizonyos figurák legalább hordoznak némi iróniát. A Katona színpadán minden komor. Khell Csörsz nyomasztó, szinte üres terű díszletét csak néhány fémes oszlop szegélyezi. Szakács Györgyi jelmezei elegánsan, hűvösen dekoratívak és kifejezik az adott figura sorsát, ahogy a gonoszak egyre sátánibbá válnak, úgy változnak ruháik színei, illetve a végére szinte lemeztelenednek. A lelkek szövete összeér a vásznakkal, vagy annak hiányával. A fényes ruhák egy idő után nem fedik el a hazugságot. A Lear király egy elhamarkodott, nem átgondolt, ösztönös döntés következményeinek keserű története. A hatalom képes elhomályosítani a tisztán látásunkat. Vagy ahogy Bezerédi Zoltán által játszott megvakított Gloster gróf mondja a darabban: „Míg láttam, botlottam. Gyakran van így: a birtoklástól elbízzuk magunkat, s a hiány kincsnek bizonyul.” Lear még királyként nem jól méri fel a helyzetet, és ennek következményei bizony beláthatatlanok lesznek. Zsámbéki rendezése szikár, végig a lényegre koncentrál. Az egyszerűségre törekszik. Azt mutatja meg, mi történik, ha elvesztjük a talajt a lábunk alól. A jelenetek is mintha le lennének csupaszítva, így a mondatok erősödnek fel. Elhangzik az is: „Ezek az idei természeti csapások, fékezhetetlen erdő-tüzek, súlyos áradások, forróság, földrengések és pusztító járványok semmi jót nem tartogatnak nekünk. (…) A szerelmek kihűlnek, a barátságok fölbomlanak, a testvérek elszakadnak; a városokban lázadás, a vidéken anarchia, a palotákban árulás; apa és fia közt elszakad a kötelék. (…) Véget értek számunkra a szép idők. Intrika, hazugság, hátbatámadás, bomlasztó zűrzavar a sírig.” Az előadás Nádasdy Ádám friss, mai nyelvű, mégis Shakespeare-hez hű fordítását használja. (Dramaturg: Török Tamara). A szövegben kellő súlyt kapnak a szereplők egymással vívó éles mondatai és a filozofikusabb, kitárulkozó vallomásai. A Katona József Színházba vendégként érkezett Hegedűs D. Géza a címszerepben kellően visszafogott, árnyalja Leart. Próbál mögé nézni. Az őrületbe torkolló, hosszú utat járja be. Az élete végén szembenéz azzal, mit is veszített el. Megmutatja, mi történik akkor ha leveti magáról a torzító hatalmat. Mi marad? Ki marad? Mi történik, ha már késő, ha már nincs visszaút? Lear lányai Goneril , Ónodi Eszter, és Regan, Pelsőczy Réka egymásra licitálva gonoszak. Nem feltétlenül tudatosan, a helyzet hozza, de ha már hozza, akkor meg is merítkeznek benne. Rajkai Zoltán Cornwall hercegként hatalomtechnikailag gonosz. Az Edmundot játszó Tasnádi Bence, mint egy mai politikus, képes teljesen gátlástalanul, mindenkin átgázolni, csakhogy érvényesüljön. Kedvesen behízeleg, majd bárkinek a hátába szúrja a tőrt. Ellenpontja Edgar, Keresztes Tamás (a előadás egyik legjobbja), aki a lemeztelenedő koldussá válást költőien, ám fanyar színekkel megtűzdelve ábrázolja. Ő képes maró humort csempészni a sötétségbe. Úgy lép ki a realitásból, hogy mégis nagyon igaz marad. Gloster gróf Bezerédi Zoltán első megszólalásától végig, a megvakítottságon át, az öngyilkossági kísérletéig igazi becketti hős. Abszurdan hiteles, várja a jót, de tudja, hogy elrontotta. És azt, hogy nincs mese, végig kell csinálnia. Még ha megmentik, akkor is. A legkisebb lány Cordelia, Tóth Zsófia egyetemi hallgató bátran tiszta, nem kimódolt, létezésében hordozza, hogy áldozattá váljon. Az intrikusok ellenfelei Kent gróf, Bányai Kelemen Barna és Albany herceg, Kocsis Gergely tudják, ha elmennek, vagy, ha maradnak, akkor sem lehetnek mások, csak önmaguk. A bohóc szerepében az egyetemista Katona Péter Dániel talán annál is több terhet elbírt volna, mint amit a rendező szánt neki. Jó volt látni az „őskatonás” Bán Jánost, igaz csak néhány mondat jutott neki az öreg bérlő szerepében, mégis meg kellett őt jegyeznünk. Az előadás végén elhangzik: „E súlyos időknek meg kell felelnünk.” A szögre, ami az egész előadás alatt ott van és időnként lesújt rá a kalapács, a végső csapás is rázúdul, marad a hatalmas robaj és a por. Óhatatlanul az elmúlt hónapok jutnak eszembe, a régi egyetem, ahonnan a rendező elsőként állt fel. És az a bizonyos utolsó szög. Infó: William Shakespeare: Lear király Katona József Színház Rendező: Zsámbéki Gábor 

Film készülhet Amrita Sher-Gil festőről

Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.30. 18:19

Tyagi Pallava, hazánkban élő indiai rendező háromnyelvű filmet készül forgatni a magyar-szikh származású Amrita Sher-Gil festőről – számolt be róla a forbes.hu. Az indiai Frida Kahlóként is emlegett alkotó életműve fontos szerepet töltött be a nyugati és indiai művészetek kapcsolatában, Keserü Katalin így írt róla: „felnőtt életének alig hat éve alatt lenyűgöző festői életművet hozott létre, mely ma Indiában nemzeti kincs. Az 1930-as években ő teremtette meg az európai értelemben vett művészetet Indiában, s India képét az egyetemes művészetben.” Tyagi Pallava a lap beszámolója szerint történelmi tényeken alapuló fikciós alkotást tervez, ami a múltban és a jelenben egyaránt játszódik majd. A projekt az előkészületeknél jár, a forgatást év végén kezdhetik el, ugyanis a mű tervezett 2,6 millió eurós költségvetéséből eddig töredéke gyűlt össze: a koprodukciós filmet indiai és magyar tőkéből valósítanák meg, számos indiai magánszemély is jelezte támogatását, valamint a készítők pályázatokat is benyújtanak. Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, Amrita Sher-Gil legtöbb alkotása az újdelhi Modern Nemzeti Művészeti Galériában található, s miután nemzeti kincsként ismerték el munkásságát, az indiai kormány engedélykötelessé tette műveinek kivitelét. Ezért a művészeti piacon ritkaságszámba mennek alkotásai: 2015-ben egy önarcképe 2,9 millió dollárért kelt el a Christie's londoni árverésén. Az aukciósház márciusi online árverésén egy újra felfedezett korai művet, a Denyse portréját is elárverezték, a tétel végösszegét nem hozták nyilvánosságra, ám értékét a korábbiaknál is magasabbra becsülték.

Meghalt B.J. Thomas többszörös Grammy-díjas énekes

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.30. 14:06

Fotó: SHUTTERSTOCK
Az egyik legsokoldalúbb amerikai énekesként tartják számon, aki jelentős sikereket érte el a pop, a country és a gospel műfajokban.
Hetvennyolc éves korában meghalt B.J. Thomas többszörös Grammy-díjas amerikai énekes, aki az 1969-ben bemutatott Butch Cassidy és a Sundance kölyök című film Oscar-díjas dalát énekelte. Thomast az egyik legsokoldalúbb amerikai énekesként tartják számon, aki jelentős sikereket érte el a pop, a country és a gospel műfajokban, egyebek között az I Just Can't Help Believing, a Raindrops Keep Fallin' On My Head és a Hooked on a Feeling című slágereivel. Az énekesnél márciusban állapítottak tüdőrákot, a betegség szövődményei okozták szombaton halálát - jelentette be ügynöke, Jeremy Westby. Az Oklahoma államból származó Billy Joe Thomas 1966-ban robbant be a zene világába az I'm So Lonesome I Could Cry című gospel stílusú dalával és azóta több millió lemezt adott el számtalan műfajban. 1976-ban megjelent Home Where I Belong című albuma az első gospel album volt, amelyből több mint egymillió példány kelt el. A Burt Bacharach and Hal David által írt Raindrops Keep Fallin' On My Head című dala, amelyet a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című filmben énekelt, nemcsak a slágerlisták élére került, hanem Oscar-díjat kapott a legjobb eredeti dal kategóriában. Eredetileg nem Thomast választották ki a ballada előadására, de Ray Stevens elutasította a felkérést. A dal azóta számos sikert érte el, és 2013-ban beválasztották a Hírességek Csarnokába. A hetvenes években Thomas a popzene területén is kipróbálta magát, a hetvenes évek végétől, és a 80-as években a legsikeresebb gospel énekes volt, öt Grammy-díjat nyert.