Orbán mégis az olajipart segíti

A kormány és a Mol szerint a fenntarthatóságot szolgálja az a törvénymódosítás, amely mentesítené a hazai olaj- és gázkitermelőket a lemerült kutak helyreállítási kötelezettsége alól. Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint így maradunk az ezer lyuk országa.

Sajátos megvilágításba helyezi Orbán Viktor fennen hangoztatott jelszavát - mely szerint a környezetszennyezés árát a nagy szennyező cégekkel fizettetné meg - az Országgyűlés Fidesz-KDNP-többsége által hétfőn elfogadott energetikai kormányjavaslat-csomag. A bányatörvény módosító pontjainak indoklása szerint ugyanis a kabinet a jövőben kifejezetten szeretné elkerülni a kimerült olaj- és gázkutak területének helyreállítását. Indoklásuk szerint egy felhagyott mező kiemelt érték az ásványi nyersanyagok esetleges jövőbeni kitermelése vagy más hasznosítás szempontjából.

A mélyfúrások tájrendezés nélküli, "eredeti állapot" szerinti megőrzését stratégiai célnak nevezik. Az Orbán-kormány panasza szerint a tájrendezés visszafordíthatatlanul használhatatlanná teheti az érintett mélyfúrásokat, vagy ellehetetlenítheti azok későbbi, egyéb célú felhasználását. Szerintük ezzel a jövőben ma még gazdaságosan kitermelhetetlennek minősített készletekhez is hozzáférhetnének. De - ha eme törekvés esetleg valaki szerint szemben állna a miniszterelnök által is aláírt uniós üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési törekvésekkel - biztosítanak: e kutak akár szén-dioxid-tárolásra, akár víz- vagy földhő-kinyerésre is alkalmassá tehetők. Sőt, a minél könnyebb újraindíthatóság érdekében a kitermelőcégnek kifejezett kötelességévé válna a lemerült kút állagmegőrzése. Igaz, ha a területet menthetetlennek nyilvánítják, azt már helyre kell állítani. Ha viszont a telket mégis egyéb célra hasznosítanák, a helyreállítás költségei nem a kitermelőt, hanem a területre érkező beruházót terhelik.

Szakértők a már lemerült hazai kutak számát több ezerre becsülik. Az ország területét az elmúlt másfélszáz évben úgyszólván ementáli-szerűen összelyuggatták. Bár a hozam egyre apad, azért a belföldi gázigények tizedét még mindig a hazai kitermelés állja. A lemerült mezők két fő tulajdonosa a Mol és a magyar állam. Utóbbi ugyanis az olajcég 90-es évek eleji részvénytársasággá alakításakor több ezer mezőt "megtartott". Mivel eddig bizonyos ütemezés szerint zajlott a kiürült kutak tájrendezése, szakértők szerint a módosítás elfogadása úgy a Mol, mint a magyar állam számára egyaránt tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítást hoz. Egy kimerült olaj- vagy gázkutat "elfedni" nem, csak véglegesen eltömni lehet. Igaz, hozzáfűzték, hogy egy ilyen üzem nem rontja annyira a látványt, mint egy külfejtés. A területrendezés előtt a rendszeres mérések miatt is szükséges a hozzáférés biztosítása. Mindemellett az ilyen kutak kis méretük miatt gáztárolásra alkalmatlanok - vélték.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben tároljunk és újra felhasználhassunk fontos energiaforrásokat, amellyel a magyar lakosság növekvő energiaigényét fenntartható és megújítható módon tudjuk kiszolgálni - fogalmaztak megkeresésünkre a Molnál. Emellett hosszú távon mezőgazdasági és vízgazdálkodási szempontból is fontosnak nevezték a döntést. Emlékeztettek az ivóvízkészletekre és az öntözéshez kapcsolódó tárolási feladatokra is. Magyarán a jogszabály előrelépést jelent a fenntarthatósági törekvésekben - összegezte véleményét az olajcég.